Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-04-03 / 14. szám

sem tévedő mi lehetne más ?

S az még sem a hivő lélek istene, csak torzképe annak, csak elkölcsönözte annak tulajdonságait, hogy visszaéljen tökélyességeivel. Ilartmannt nem lehet vádolni, hogy kacérkodnék a theismussal, inkább magát csalja ő meg, midőn elhiteti magával, hogy Unbewusstjában, mely minden akar inkább lenni, csak nem személy, nem a személyes istent másolja. Hartmann könyvét azok is megelégedéssel olvashatják, kiknél mysticismusra némi hajlandóság van ; pedig Hartmann szerint többé-kevésbbé eltörlődve minden emberben van efféle hajlam. Az elősejtelmek, előérzetek, a delejes alvajárók csodás kinyilatkoztatásai természetellenesek lehetnek, de azért nem igaztalanok. Az B

Unbewusst4 nyúlhat rendkívüli eszközökhöz, »ha a cél ugy kívánja®, no meg, ha a médium alkalmas az ily rendkívüli nyilatkozatokra. Odáig megy Hartmann a mysticismus iránti előszeretetében, hogy minden nagyot, bámulatraméltót a jóslátás által hozat létre, mely jóslátás ugyan főleg az „Unbewusst* tulajdonsága, de ez által teremtenek a lángelmék, művészek, költők, vallás alapítók, bölcsészek ís, ez által nevezik meg az idegbetegek orvosságaikat, mondják meg a váltólázban szenvedők előre halaluk óráját, értik meg a távol lakó emberek bajait, — nem is szólva a gólyáról, melyet ugyanez a Hellscheu tart vissza kxgy télen a messzevándorlástól. Kivánhat-e mar valaki csodákkal teljesebb világot, mint ahol mindez principialiter megtörténhetik ? De ugyané könyvben igazság van szolgáltatva a természettudományoknak is. El van fogadva minden törvény, melyet a physika az anyagváltozásra felállított. A physikai parányelmélet vonzó és taszító erejének, a tömecsek vegyi rokonságának, nehezkedésnek, fénynek, villamosságnak ugyanaz a szerep jut itt is. Egy materialista, ki Hartmann könyvébe csak itt-ott pillantana be, nagy élvezettel olvasná, mint van a szerves élet s maga a tudatosság visszavezetve a tömecsmozgasokra. Egész szellemi életünk merő agyfunctió. Vonzóbb összeállításban Vogtnal, Büchnernél sem találjuk a növény és állatélet érdekes adatait, melyek az embernek álmodott kiváltságait semmivé teszik. S mégis Hartmann bölcseletének egyik elvitázhatlan érdeme, hogy a materialismus tarthatlanságát győzelmesen kimutatta. Ez egyen teljesen sikerült neki tulmenni az által, hogy rendszerébe beolvasztotta s kimutatta, hogy az anyag közönséges felfogása s az azon épülő anyagelviség belső ellen mondásokkal teljes képtelenség. Az idealismusnak tett ezen szolgálatáért azonban meg kellett fizetni az idealismusnak is. Hartmann rendszerében ez vesztett legtöbbet. Az egyedül reális akarat mellett inkább csak névleges figurálásra kárhoztatott képzet sehogy sem képes a világ esztelenségét ellensúlyozni. Ebben a Hartmann idealismusaban alig nyertünk többet egy galvanizalt materialismusnál vagy egy vaskos realismusnál ideális hattérrel. (Folytatása kjvetkezik.) Dr. Bihari Péter. KÖN Y VISM ERTETÉS. A keresztijén egyház történelme. Irta Warga Lajos, sárospataki theologiai tanár. A kiadás költségeit részben hallgatói fedezték. 1. kötet. A reformátió előtti korszak, vagg a katholicismus fejlődése, az egyház egyetemes uralma és hanyatlása. Kapható Pfeifer Ferd. könyvkereskedésében Bpesten, és szerzőnél ti.-Patakon. ÍSSO. XlV+521. lap. Az első kötet ára 4 frt. Ezelőtt néhány héttel már említtetett e lapok hasábjain a fentebbi munka megjelenése ; most hozzá tehetjük, hogy ezzel nem csak a száma szaporodott a hazai egyházi irodalom körébe tartozó műveknek, de egy valóban becses és kiváló szolgalatot tevő dolgozatot nyert abban közönségünk. A mű külömben nem egészen új, mert hiszen ennek első kiadása — bar csak kézirat gyanánt — már a hetvenes évek elején meg jelent; nem is teljes, mert ezt még két más kötet követendő melyeknek egyike a 16 — 18-ik, másika a 19-ik század történelmét foglalandja magában. Addig is azonban, míg ezen utóbbi kötetek napvilagot lathatnának, ajánljuk a megjelentet a t. közönség figyelmébe, bizonyos tekintetben egy bevégzett egészet képezvén ez, adván az egyház történelmét Krisztus születésétől a reformátióig. Egyszersmind megjegyzem, hogy az első és ezen mostani kiadás lényegesen külömböznek egymástól, mert hiszen a kézirat gyanánt ezelőtt 10 évvel megjelent első kiadas — mint szerző maga is kijelenti, „a sürgető szükség miatt nagyon sietve* lelt fogalmazva, míg ezen mostani kiadásnál szerzőnek volt elég ideje úgy az egyháztörténelmi anyag rendezésére s feldolgozására, mint az anyagnak jelentékeny mértékben való szaporítására, az illető kútforrásoknak felkutatására, vagy legalabb a kiválóbb egyháztörténelmi műveknek áttanulmányozására, ezekből számos érdekes ! jegyzet kiválogatásara s ez illető kútforrások kijelölésére, És különösen ezen utóbb emiitettekre, a könyvben foglalt anyaghalmazra s jegyzetekre való tekintetből ajánlható ezen mű, miután ily terjedelemben (33 ívet tartalmaz ezen i-ső kötet) protest. egyháztörténelmi mű nyelvünkön ez ideig még nem jelent meg. Felöleli ezen mű, már hol szűkebb, hol bővebb terjedelemben mindazon tárgyakat, melyek az egyháztörténelem tárgyait szoktak képezni. Igy p. o. az egyes időszakok rendes szakaszait képezik : az egyház terjedése és külső eseményei, az egyház szervezkedése, egyházi élet és kultus, az egyházi tan és tudomány fejlődése, az uralkodó egyház ellenzékei stb., a későbbi időszakokban a papai hatalom kifejlődése, majd hanyatlása, az evang. reformtörekvések, a görög-keleti egyház. Következőleg a bármely jelentékenyebb egyháztörténelmi esemény iránt érdeklődő olvasó e műből tájékozást nyerhet magának. De van-e érdeklődő olvasó ?! Ne bolygassuk ezt a nálunk még folyvást lehangoló kérdést; vannak nemes buzgalmu tanitvanyok, kiknek előfizetési pénzei és a