Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-03-20 / 12. szám

§ szerint: ,A mely főiskolán teljes bölcsészeti szakosz- J taly van, ott abban a középtanodai tanárok kiképzésére tanárképezde állitható, s e tanárképezdében a tanfolyam 4 év stb.4

Ezen §-nál először is Balogh Fer. emelt szót, mondván, a tanárképezdékről részletesen intézkednünk felesleges, miután ily képezdénk jelenleg nincs, egyes kerület erejéből aligha is leend mostanában, ha pedig majd egyesült erővel ilyet felállíthatunk, akkor annak szervezetéről intézkedjék a létrehozandó egyetemes konvent. O elégnek tartaná a javaslatnak csupán első és utolsó kikezdését meghagyni. Hegedűs L. hasonló értelemben nyilatkozott, a konvent is ezen indítvány értelmében határozott. A hátralevő többi §-ok nagyobb részint az egyet, tanügyi bizottság módosításai szerint fogadtattak el. Ezzel az összes tanügyi javaslatok tárgyalása bevégződött, minthogy azonban a javaslat egy-két §-ának targyalását elhalasztották akkorra, midőn az egészszel j készen leendenek, azért most visszatérek ezekhez. A javaslat bevezetése így szövegeztetett: „A magyar reform, egyház, egyházi és iskolai ügyeit illetőleg a bécsi és linci békekötésekben s különösen az 1790/1-XXVI-ik törv. cikk értelmében biztosított önkormány- j zati jogánál fogva a kebelebeli köznevelésnek és oktatásnak következő szervezetét állapítja meg.4

Az 1790/1-iki törvénycikkre való hivatkozást Hegedűs L. kihagyatni javasolta, mert — mint mondá — bármennyire iidvös volt is azon törvénycikk azon időben, melyben hozatott, de nem tartalmazta a bécsi és linci békék által biztosított összes jogainkat és nem nyújtanak azok teljes vallásszabadságot és jogegyenlőséget. Ellenben Beöthy s mások felhozzák, hogy ha azon törvénycikk reánk nézve több rendbeli jogmegszoritást tartalmaz is ; de miután hoszszabb időn keresztül ez képezte egyházunknak egyik jogalapját, s részben ez képezi most is, erre hivatkozik ma is többször a fejedelem s az államhatalom is, s erre hivatkozunk mi is : ezért szükséges, hogy az ezen szervezetben is felemlittessék. Ez utóbbi nézet fogadtatott el. Az 1. §. a tanügyi bizottság javaslatához s a konvent fentebb hozott határozataihoz képest módosíttatott, s így az egyház által jelenleg felállítandó népnevelési intézetek és középtanodák sorából kihagyattak : a vakok, süketnémák, hülyék nevelő intézetei, továbbá a reáltanodák és a női gymnasiumok. A tanügyi javaslatok bevégezte után tárgyalás ala került „Az egyházi bíróság- és törvénykezési rendtartásról* készített javaslat. Ezen javaslatot később a rajta tett módosítások szerint közlendjük egész terjedelmében. Most csak annyit jegyzünk meg róla, hogy ez — mint Beöthy ennek előterjesztésekor felemlité — az előbb készített javaslatnál jelentékenyen egyszerűbb, a mi régi patriárkális szokásainkhoz, egyházi törvénykezési gyakorlatban volt eljárásunkhoz közelebb álló ; de' másrészt olyan, mely az ujabbkori törvénykezési reform-eszméknek lehetőleg megfelel, s kellő biztosítékot nyújt arra nézve, hogy egyházi igazságszolgáltatásunk az ujabb kor igényeihez képest is kielégítő legyen. — Jelentékenyebb ellenvetés a javaslatnak ezen oldala ellen nem is igen tétetett, mindössze is a felett folyt kissé élénkebb eszmecsere, hogy a panaszló és panaszolt felek s a tanuk, miután a kiküldött vizsgalók altal már kihallgattattak, beidéztethetők-e az illető törvényszék elé ? — miként ezt a javaslat óhajtotta, — vagy nem? a mint azután a konvent ezt elhatározta. Hanem jelentékeny kifogás tétetett ezen javaslat ellen azon okból, hogy ez csupán a fegyelmi ügyekre terjeszkedik ki; de hát az oly ügyek — mint Körmendy először felveté a kérdést, — melyek nem fegyelmi ügyek, hanem a melyek vagyoni peres ügyek, melyekben az enyémről és tiedről van szó, p. o. a lelkészek, tanítók és gyülekezetek között, melyekre nézve pedig eddigelé szinte az egyházi hatóságok, mar vagy mint közgyűlés, vagy mint egyházi törvényszék ítéltek, — hát az ily ügyek ezentúl mely hatóság elé tartozzanak ? Sok fáradságtól, költségtől megkíméltettek eddig a lelkészek, tanítók s gyülekezetek az altal, hogy az ilyesféle ügyekben is egyházi bíróságok ítéltek ; s ha mar ezentúl az egyházi bíróságok csupán a fegyelmi ügyekben itélendenek, akkor a vagyoni perekkel kényteleníttetnék a világi, nem ritkán bagatell bírósághoz fordulni a mi pedig úgy a gyülekezetnek, mint ezek hivatalnokainak tetemes anyagi kárával történhetnék. A konvent tagjai arra nézve jórészt egy értelemben voltak, hogy a mely jogokat egyházunk eddigelé bíráskodás tekintetében is gyakorolt, azokhoz ragaszkodnunk kell ezentúl is. De minthogy az ezen javaslatot készítő bizottságnak a mult években tartott konventek ismételten is azt tették feladatává, hogy a fegyelmi eljárásra vonatkozólag készítsen javaslatot, azért ez csak is erre terjeszkedett ki, s ez most csakis ezen szempontból tárgyalandó — mint a többség mondá — a Körmendy-féle javaslat pedig terjesztessék fel a zsinathoz, s majd azutan ez intézkedjék arra nézve, hogy egyházunknak a vagyoni peres ügyek körül gyakorolt jogai jövőben miként gyakoroltassanak. — Szép az a patriarkális eljárás, vagy legalabb szép lehetett, de biz a mai idők s a modern eszmék keretébe nem igen illik be; és ezen kérdés bolygatása s boncolgatása alkalmával is kitűnt, hogy nagyon is itt mar az ideje, hogy rendezzük s szervezzük magunkat. Mikor egyik másik konventi tag fejtegette, hogy az ő kerületükben mi a gyakorlat a vagyoni peres ügyek elintézésénél, csodalkozva hallgatta azt a másik kerület képviselője, s álmélkodott, hogy vannak kerületek, melyekben még ma is, midőn a közgyűlések képviseletiek, s igy midőn a közgyűlést nem esküdt tanácsbirák, hanem talán évenkint változó, s nem ritkán a törvénykezésben, igazság szolgáltatásban jártassággal nem biró képviselők alkotják, az ily közgyűlések ítélnek oly ügyekben is, melyekhez a törvények ismerete, birói képesség és részrehajlatlanság kívántatik. Őrködjünk