Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1881-03-20 / 12. szám
igenis egyházunk régi jogai felett, és kétségkívül mindenféle egyházi peres ügyeink inkább egyházi, mint világi biróságok előtt intéztessenek el; de gondoskodjunk ezen egyházi biróságok helyes szervezetéről. A majd két napig tartott vitának Gr. Lónyai azon elfogadott javaslata vetett végett, hogy a bizottsági javaslatnak 26-ik §-ából, mely szerint: „az egyházi biróságok csak fegyelmi ügyekben ítélnek,® a csak szócska kihagyatott, és egy következő pontban kimondatott, hogy az egyház minden olyasféle ügyeket, melyeket eddigelé akár közigazgatási, akár konsistoriumi úton intézett el, ezután is intézkedési körébe tartozónak tekinti. Ennek végeztével R. Vay Miidós, mint azon zsinati bizottságnak elnöke, mely a soproni eset ügyében az evang. egyház bizalmi férfiaival való tanácskozásra küldetett ki, jelentést tesz az ez ügyben megtartott tanácskozásnak lapunk mult szániában már közlött eredményéről. A konvent örömmel értesült különösen a felől, 1 hogy a két testvér felekezet együttesen, tehát mintegy uniált testület kíván ezen ügyben eljárni, s egyszersmind a határozat értelmében szükséges lépések megtételére a konventi elnököt felhatalmazta. Ezután felolvastatott a missiói bizottság jelentése. Ezen bizottság az egyház ügyei körül való működésben faradhatlan ősz bajnok Kántor Sámuel elnöklete alatt a konventi ülésektől üres idejében négy napig foglalkozott a missiói számadások átvizsgálásával s a missiói javaslatok elkészitésével. A jelentés egyrészről a missió ügynek miként leendő felkarolására vonatkozik s tartalma ez: Óhajtandó volna ugyan, hogy a déli és a délkeleti szomszédságban fekvő országokra vonatkozólag a missió nagy fontosságú ügyét együttesen karolná fel a magyar ref. egyház ; de miután jelen viszonyaink között egy egyetemes missiói intézmény létrehozása nem remélhető; sőt ha a zsinat összeül is, az egy ilyennek alkotásához, a reá várakozó számos teendő miatt aligha foghat, azért maradjon a missió mint eddig, úgy ezentúl is mindegyik kerületnek saját házi ügye, tegye meg mindegyik kerület e tekintetben mindazt, a mit tehet. Javasolja továbbá a bizottság, hogy habár a missió ügye kerületenkint intéztetik is, de azért a missióba levő lelkészek és hittéritők úgy a kormányzást, mint a segélyezést illetőleg tekintessenek a magyar ref. egyházhoz tartozókul. A jelentés ezen részére vonatkozólag Körmendy felemlíti, hogy a missió úgy Horvátország és Slavonia, mint Oláhország felé mennyire fontos ügye magyar ref. egyházunknak ; ezért sajnálja, hogy ezt mintegy a domestika palástja alá dugták, és a szerinte is nagy fontosságú domestika miatt az egyetemes konvent s a zsinat működési köréből ki akarják vonni, holott ez is beillenék oda nagyon, mert hiszen nemzetiségi tekintetben is fontos és sürgős ügy ez, és kivált a horvát és slavon földön, hol nemcsak nagy számmal laknak saját véreink, de a hol ezek nemzetünk iránti ragaszkodásukat mindekkoríg híven megőrizték. Óhajtaná, hogy a missió ügyét karolná fel az egyetemes konvent. Balogh Fer. egy véleményen van Körmendyvel a missió ügyének fontosságára nézve ; de számolnunk kell a körülményekkel. Nekünk jelenleg más egyetemes közegünk nincs, mint ezen konvent, ennek napjai pedig már megvannak számlálva; a majd megalakuló zsinat, számos teendői miatt munkásságát erre nem terjesztheti ki, azért pártolja a bizottsági javaslatot. A missiói jelentés másik része szerint a moldvaoláhországi számadások helyeseknek találtattak ; a ploesti ref egyház részére király O Felsége 200 frt segélyt adott; a magyar állami kormány a missió segélyezésére felkérendő volna ; Tomka Kár. elmaradt lelkészi fizetése fejében 5.555 frtot követel. A konvent ezen jelentés két első pontját tudomásul vette, az államkormányhoz segélyért való folyamodás iránti javaslatot mellőzte, mert — mint mondatott — az állam e tekintetben semleges kell, hogy legyen, s ha minket segélyezne, más hasonjellegű intézmények is joggal követelhetnének segélyt ; Tomka keresetével az erdélyi e. kerülethez utasíttatott. Az ötödik napi ülésben tárgyalás alá kerültek ,,az országos ref lelkészi özvegy-árva-alap'' és ,,az országos ref. egyházi segély-alap (Domestica)1 1 létesítése céljából készített bizottsági javaslatok. Az utóbbi javaslat szerint az említett segély-alap a magyarországi öt ref. egyházkerület, s majdan a magyar orsz. egyetemes reform, egyház legfőbb intéző hatóságának igazgatása alatt álló intézet. Célja : a szegény egyházak felsegélése ; hol szükségesnek mutatkozik, uj egyházak alkotása ; csekély díjazású lelkészek, előkönyörgők s tanítók segélyezése ; Magyarorsz. határain belől , a végvidékeken s a társországokban, vagy a szomszédos déli országokban elszórtan élő hitrokonok lelki gondozása, utazó lelkipásztorságok gyámolitása, szervezése, hogy igy az idegen elem közt könnyen elenyészhető ezerek az egyház és nemzettest tagjaiul megtartassanak ; célja továbbá : elaggott lelkészeknek, lelkészek Özvegyeinek, árváinak segélyezése. Ezekhez képest működése két irányban terjed : 1. közsegélyezési osztály, 2. özvegy-árva osztály. Hogy létrejöhessen, az egyet. ref. egyház minden tagjának buzgóságát igénybe veszi s jövedelmei megalkotásánál minden lélek után évenkint fizetendő 3 krt, tehát a mintegy két milliónyi ref. népességtől 54.000 frtot tesz bevételi előirányzatba. Ezen összeg kivettetnék lélekszám aránylag az egyes kerületekre, ezek által az egyes megyékre s egyházakra. A kivetett összeget az egyes egyházak vagy a közpénztárból, vagy persely-adakozás, de főként a híveknek házankinti megkeresése által teremtenék elő. Ezenkívül rernényelhető, hogy tétetni fognak alapítvanyok, végrendeleti hagyatékok, lesznek pártfogó tagok, kik e célra 500 frt tőkét fizetnek be, számitván a javaslat a lelkészek és elöljárók buzgóságára, tevékenységére. A javaslatot nagy örömmel fogadta az egész
