Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

szellemi élvezetekben részesité a nevezetes naphoz méltó magasztos alkalmi egyházi beszédével, melyet megindító szónoklattal mondott el. Erre mindkét felekezeti protest. közül összesen mintegy 6o-an éltek úrvacsorájával. Az ugyan e napon tartott közgyűlésen a szervezkedés, illetve alakulás „homonnai egyesült prot. leányegyház* cim alatt tényleg megtörtént. Kijelöltetvén az anyaegyház, melyhez a gyülekezet mindkét felekezete anyakönyvileg tartozand, megállapittatott azon viszony, mely a gyülekezetet az anyaegyház lelkészéhoz köti, az egyházi ténykedések tekintetében fenntartván magának a gyülekezet bizonyos jogokat. Továbbá kimondatott, hogy évenként hatszor, és pedig négy izben urvacsorával egybekötött isteni tisztelet tartatik olyformán, hogy háromszor a helv. h , háromszor az ág. h. szertartás szerint. Majd a leányegyház administratiójára egy 10 tagból álló egyháztanács választatott egy főgondnok-, két algondnok-, pénztárnok- és jegyzővel. Végre a szervezkedésre, illetve a megalakulásra vonatkozó közgyűlési határozat felsőbb jóváhagyás, megerősítés, és a leányegyháznak a választott anyaegyházba való bekebelezése végett az illető egyházmegyékhez felterjesztetett. Azóta testben és lélekben örvendetes gyarapodásnak örvend a leányegyház. F. hó 6-án tartatott a második istenitisztelet, mely alkalommal a szintén szép számmal megjelent gyülekezet nagy lelki örömmel hallotta szeretett lelkészünk Böszörményi Károly úrtól a szentírás arna szavait fejtegetni: „Ne félj kicsiny sereg, mert tetszett a ti atyátoknak, hogy adjon ti nektek országot. * Ez ideig hetvenkét (72) család jelentkezett és vétetett fel a gyülekezetbe. Már ezek után, mit adjunk azoknak jó tettiért, kik nekünk az Isten országának felépítéséhez hozzájárulni alkalmat szolgáltattak ? Egy gyülekezet elismerése és hálája legyen jutalmuk magasztos célú fáradozásaikért-Hadd rójjuk le a nyilvános elismerés adóját szeretett főgondnokuk Dercséni/i Kálmán ur iránt is, kinek buzgó fáradozása, kitartó utánajárása gyűjtött bennünket össze és vezetett el az urnák szent asztalához. E gyülekezet összetartása és egyesült erővel kivívandó felvirágzása legyen az alapitónak megérdemlett jutalma ! Midőn pedig e szerény ifjú leányegyházat a nyilvánosság előtt bemutatni szerencsénk van, azon alázatos kérelemmel fordulunk a nemzet prot. közönségéhez, különösen annak nagyjaihoz, fogadják ezt becses pártfogásukba, hogy árván ne maradjon ; ne vonják meg tőle erkölcsi és anyagi támogatásukat, hogy igy megszilárdulva fényes-en bizonyíthassa be majd a jövőben, mily fontos szerepet teljesít e magyar prot. leányegyház itt az ország határszélén mind nemzetiségi, mind prot. szempontból. A nagy közönség szíves jó indulatát és támogatását kérve, én részemről, ki illetőségemre nézve az ország egyik legnagyobb h. h. egyházának tagja és örök hálára kötelezett hive vagyok, de néhány év óta leányegyház megalakulásáig a hívők seregében hontalan vándor voltam, e leányegyház jövőjének felvirágzására a Mindenható segedelmét, működésére sikert és áldást kívánok, egyúttal ennek alapitói előtt megemelem kalapomat és nekik szivem mélyéből köszönetet mondok. Homonna 1881. 22/2. Gerecz Lajos, e. f. jegyző. IRODALOM. A beregi ev. ref. egyházmegye 1880 nov. 8—10 Beregszászban tartott közgyűlésének jegyzőkönyve, ívrétű 14 lapon megjelent. A közgyűlés legnevezetesebb határozata, hogy az egyházkerület által elismert jogánál fogva, az anyaegyházakra nézve a lelkészi fizetés minimumát lakház, udvar és kert használása és stólán kivül 600 frtban állapította meg. E célból az egyes egyházak társítása s leányositása iránt benyújtott tervezetet is magáévá tette a közgyűlés, s jövőre nézve irányadóul tekintendi. Az elfogadott javaslat szerint a beregi ref. egyházmegye 69 anyaegyháza 3 5-re devalváltatnék. A költő leánya. Drámai költemény. Irta Hegedűs István. Kolozsvár, Stein Jánosnál, 24 lap. A drámai költemény, mint szabadabb alkatú műfaj, tulajdonkép nincs alávetve a szinmű szigorú szabályainak. Szerzőnk azonban tárgya e privilégiumát nem zsákmányolja ki: művének személyei nem kalandozzák be az eget és földet, nem társalognak az istenséggel, nem változtatják minduntalan helyöket, mint Byron Manfredje, Madách Ember tragédiája vagy Lingg Walkürjeinek alakjai. A görög nemzeti élet azon epizódját ragadja ki s dolgozza fel, midőn a csaták dicső költője Aiszkhylosz, a poéták versenyén Szofoklesztől meggyőzetik, s a nép Nyert ifjú költőt, de az öreget Száműzte innét a rideg világba. Theorisz, az agg költő leánya, szerelmével csügg Szofokleszen, imádó leányi szeretettel atyján. A legyőzött öreg, ki azt az eszmét képviseli, hogy nem elandalító, lágy költőkre, hanem férfi tettekre hevítő lantosokra van szüksége a népnek : személyes sérelmét ís ez eszme alá rejti, s átkot szór a diadalmasra. Leányának, ki a költemény elején igy nyilatkozik: ,büszkévé engem csak atyám tehet:* e leánynak választania kell most félrevonuló atyja s kedvese közt. Szofoklesz sürgetve kéri : , megáld az ég is, oh csak jer, kövess 1* De Theorisz fuldokolva ejti ki a gyermeki szeretet minden egyébb érzelmet leküzdő szép szavait : , Atyám, követlek, bujdosom veled 1* E rövid meséből is kivehető némileg, hogy Hegedűs István jelen drámai költeményében az értelmi költészet eszmei tartalma, a lyrica mély közvetlensége, s a dráma erkölcsi ereje és mélysége ámbár nem összeolvadva, de azért mégis teljes harmóniában nyilatkozik. Egységes alkotás, szerencsés conceptió.