Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

A zilahi ref. anyaszentegyház története. Irta Ma gyarosi István, zilahi ref. pap. Kolozsvár, Stein Jánosnál. Hat szakaszra osztva adja elő zilahi egyházunk viszontagságos történetét. Igen tanulságos munka, főleg a partiumbeli ref. egyházak beléletének speciális sajátságai föltüntetése és kimagyarázása folytán. Az egyházi életet minden oldalról híven s részletesen mutatja be, s ennélfogva raivelődés-történelmi szempontból is érdekes monographia. Általában igen gondosan van irva, rendszerezve és részletezve. Kit egyházunk történelme érdekel, e 135 lapra menő füzetet, mint élvezetes olvasmányt lapozgathatja. Ára 50 kr., tiszta jövedelme a zilahi ev. ref. egyház papbérváltsági alaptőkéje gyarapítására fordíttatik. A Nemzeti Nőnevelés című havifolyóirat, melyet leányiskolák tanítónői és általában nőneveléssel foglalkozók számára a budapest sugáruti állami tanitónő-képezde tanítói szerkesztenek : a most kiadott január-februári kettős füzettel immár II. évfolyamába lépett. E hézagpótló becses vállalat jelen füzete, ép ugy mint tavalyi évfolyamának minden egyes darabja, igen gondos szerkesztésről tanúskodik. Becsesnél-becsesebb érdekes és tanulságos értekezések ékesítik. Ilyenek: Az emberi szolidaritás nevelési szempontból, de-Gerando Antoninától; Amos Comenius Márki Sándortól ; Comenius búcsúbeszéde, melyet a pataki iskolából való távozása alkalmával tartott 1653 jun. 2-án (fordította Dezső Lajos); nyelvészeti levelek Simonyi Zsigmondtól ; a medve és élete Legeza Viktortól; az országos nőiparkiállitásról Gelléri Mórtól; a nők tornázásáról Matolay Elektől stb. Szépen kiállított j mellékletek még inkább emelik e füzet értékét. A Nemzeti Nőnevelés valóban méltó arra, hogy a nőneveléssel foglalkozó s az iránt érdeklődő közönségünk hathatós támogatása és pártfogása alá vegye a magyar nőnevelés ügyén fáradozó emez egyetlen folyóiratot. A Nemzeti Nőnevelés magyarázó rajzokkal és képekkel ellátva, (minden hónap 20-dik napján jelenik meg 5—5 ívnyi terjedelemben. Előfizetési ára két hónapra 1, félévre 3, egész évre 6 frt. Az előfizetési pénzek a Nemz. Nőnev. szerkesztőségének címe alatt a bpesti sugáruti állami tanítónő-képezdébe küldendők. Az udvarhelyi ref. egyházmegye 1879-ben és 1880-ban tartott hat közgyűlésének jegyzőkönyve. Szerkesztette Dáné Mózes egyházmegyei főjegyző. 68 lap, Udvarhely, Becsek Dániel nyomdájából. Átalánosabb érdekű pontja e jegyzőkönyvnek, az egyházmegyék ujabb beosztására vonatkozó végzés. Ez az egyházmegye is, mint a többi valamennyi kivétel nélkül, nem tudott felülemelkedni céhszerü önzésén, s azt a határozatot hozta, hogy az u. n. fogarasi egyházmegyéhez csatoltatni célzott egyházközségeket, névszerint Hévíz, Fehéregyház, Muzsna, Kóbor és Al-Rakos egyházakat nem engedi át. Maguk az illető egyházak is tiltakoztak a politikai megyék kereteivel összhangzásba hozandó beosztásuk ellen. Ha azonban mégis az egyházmegyéből egy-két egyházközséget mindenkép el akarnának szakítani, úgy csak Al-Rákos és Héviz egyházak lennének az erdővidéki s nem a fogarasi egyházmegyéhez csatolandók. A fogarasi egyházmegyére „pereat4

-ot kiáltott a közgyűlés; erről „előre is könnyen beláthatni, hogy az, ha nem épen halva, de nyomorékon születnék.* Ebben van némi igazság; csakhogy az a bökkenő, hogy Fogaras-táján oly gyéren s oly elszórva léteznek egyházaink, hogy ott ugyan a politikai megyék határai figyelembevételével úgyszólván lehetetlen célszerűen beosztani az egyházakat tractusokba. A rimaszombat-tamásfalvi ág. h. ev. anyaegyház értesítvénye 1881. évre. IV. évfolyam. Szerkesztette Glauf Pál, lelkész. Az egyház és filiában született 43, meghalt 53 lélek. Amily hatrányosak a gyülekezetre nézve e népmozgalmi adatok, ép oly örvendetes jeleit látjuk annak, hogy Rimaszombatban a hagyományos prot. buzgóság nem veszett ki a hivek kebeléből. Az egyházi pénzügyi bizottság felügyelőjének dr. Patzek Mórnak 25 éves örömünnepélye alkalmából, tavalyi dec 5-én aranykönyvet nyitott, melybe a rimaszombati egyház „örök tagjainak4

nevezendő azon buzgó egyháztagok nevei iratnak be, akik bizonyos takarékpénztárilag kezei lendő, soha el nem költhető, sem másra fel nem használható tőkét adományoztak, vagy hagyományoztak az ekklézsiának. Alig mult két hónapja, hogy az aranykönyv megnyittatott, s már eddigelé is Öten vannak belejegyezve, kiknek mindenike 100—100 frttal növelte az egyház alapítványi törzsvagyonát. Kérelem. Alólirt bizalommal fordul t lelkésztársaihoz és kéri őket, hogy : „ A folctoi ref. egyház múltja és jelene4

című művet, melyet a foktői ref. egyház építendő iskolája javára kiadott, egyházi elöljáróiknak és hiveiknek. tömegesebb megrendelés végett ajánlani kegyeskedjenek. Igaz ugyan, hogy ez a mű csak egy egyház múltját és mai állását festi, de mint érdekes és tanúságos olvasmány méltó minden protestáns egyháznak és tagjainak figyelmére. Ebből a szempontból is ajánlom t. lelkésztársaim figyelmébe e művet, melyet különben maga a jótékony cél is ajánl. Tartalma: előszó ; az egyház rövid történetei; végrendeleti hagyományozok emlékezete, számadás az 1880-ik évről ; költségterv az 1881-ik évre; leltár. Ára a finom nagyívre nyomott, 50 lapra terjedő, díszes kiállítású füzetnek 45 kr.; a pénz beküldése után minden megrendelő bérmentve kapja meg. Könyvárusi piacra nincs bocsátva, egyedül csak nálam kapható. Feleki József, foktői ref. lelkész. KÜLÖN FELÉK. * Személyi hírék. Kalchhrenner Károly ev. főesperes, szepes-olaszi lelkész és tud. akad. tag mult vasárnap ülte meg papsága 50-dik évforduló napját. — A sárospataki önkéntes tűzoltó-egylet f. hó 20-án tartott