Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

Első két müve Kunágotai név alatt jelent meg f s illetékes körökben nagy figyelmet keltett. Györgyössy Rudolf ur, ki e műhöz talpraesett előszót irt, helyesen jegyzi meg a következőket: »E mo­dorban irt angol, német művek mily nagy zajt keltet­tek, mennyire magukra vonták a világ bámulatát, mert oly bölcsen, oly gyakorlatilag Írattak. (Smiles, Franklin Benjámin, Engel és mások). Mi most eredetiben kaptunk egy művet, mely „a legnagyobb bölcseknek mély gondola­tait s erőteljes szavait4 veszi alapúi s öntapasztalatai­ból fejti ki. Ez eredetisége helyet biztosit számára iro­dalmunkban. Jellemző e könyvre, hogy nem az ész hideg gondolkodása, nem Knigge száraz szabályai modorában jelenik meg, hanem a bensőség, az érzés melegíti át eszméit ; nem az ész, nem az érzelem kü­lön, hanem együtt van az egész lélek ugy, amint annak egy emberben lakoznia kell, hogy boldogságát értelme és érzelmei szerint föltalálja. A föld és az ég, a hit és a tudás arányosan egybefolynak eszméiben4 stb. A könyv 34 fejezetre oszlik. Mily érdekes vala­mennyi : 1) Ismereteitek forrása legyen az Isten. 2) Vallásotok legyen munkásság" a jóban. 3) Ha boldogok kívántok lenni, legyetek jók. 4) Tegyetek jót másokkal, hogy boldogulhassatok önmagatok. 5) Csak a bűnt gyűlöljétek: javítsátok a bűnöst. 6) Uralkodjatok ön­magatokon. 7) Legyetek igazságosak, mindenkor, min­denben és mindenki iránt. 8) Legyetek alázatosak, de becsüljétek önmagátokat. 9) Bocsássatok meg mindig, de ti ne sértsetek senkit stb. —-. j 6) Az igaznak és jónak alakja a szép. Szeressétek a szépművészeteket. — 19) Az ember boldogsága csak önmagától függ. — 29) Törekedjetek fölfelé. — 33) Egészség az ember legjobb tő­kéje, őrködjetek felette. 34) Az okosat vigan, a vígat okosan. Izleltetőül álljanak itt a következő kiszakított helyek : „Minden Istentől jön.4 Az emberi ész okoskodása, a sötétben járónak tapogatása. Benéz a homályba és csalódik. Isten böl­csessége az ég világossága. Valamint physikai világunkban a nap világít, me­legít és éltet mindent, ugy világít, boldogít és vezérel az életben Isten sugara. O a lélek napja. Nélküle sötét van ott. Igazság helyett tévedés, meggyőződés helyett kétkedés, és a bölcs nyugalma helyett örökös kínzó nyugtalanság. Es valamint a napba merően nem nézhetünk a megvakulás veszélye nélkül, ugy az istenség bel-lényébe sem hathatunk. Nap az istenség valódi jelvénye s talan azért imádta az egyszerű őskor. ( De az ember oly elbizakodott és vakmerő, hogy az Istent is bonckés alá veszi. Merész játékot ű/. a késsel, mire szüksége van, de mi megölheti. Ti, édes fiaim, soliase ereszkedjetek ily vitaba, akár másokkal, akár önmagatokkal. Az ember önmaganak is | talány. Hogyan meri az, ki saját lényét sem ismeri, a mindenek létforrását — az Istent kutatni ? Legyetek meggyőződve, hogy Isten lételét csak az esztelenség és gonoszság tagadhatja. Az vak, ki nem lát, és szerencsétlen, ki megtámadja azt, mitől ret­teg. Az istentelen istentagadása: az elitélt bűnös két­ségbeesése. Elég körülnézni világunkban, hogy meggyőződjünk Isten lételéről, hatalma, bölcsesége és jósága végtelen­ségéről. Ha föltekintünk a mennyre, az dicsőségétől tün­döklik; ha a földre nézünk, az telve jótéteményeivel. Hegyek, mezők, erdők, vizek s a föld gyomra rakvák adományaival. Nézzük bár a legnagyobbat, vagy vizsgáljuk a leg­kisebbet, minden célszerű és bámulatos. Az égitestek forgása, mint legparányibb ázalék szervezése bámulatunk tárgya. Maga a tudomány minél alaposabb, mélyebb s át­karolóbb, annálinkább meggyőz arról, hogy ő nagy és megfoghatlan.4 stb. (I. fej. I—2 lap.) „A keresztyén vallás a mindenség három oszlopán: hit, remény és szeretet — Isten, halhatatlanság és gondviselés — alapszik. Hit az ég ablaka, remény lajtorjája, de az égbe csak a szeretet megy be, mert csak ő cselekszik.4 stb. (2. fej. 6. lap.) „Mi a legjobb?4 „Az erény4 — felelt Thales, a hét hellen bölcsek egyike — „mert csak az által jó, mivel bírjuk. Legrosszabb pedig a bűn, mert elrontja a jót is. A gazdagság csal, a fény elmúlik, a szerencse meg­buktat. Csak az erény hasznos. Az erény az, miből min­den jó származik. Ez definitiója. Hogy az erény a legfőbb jó, mutatja az ís, hogy ellenlábasának, a bűnnek, az erény az álarca. Utanzása néha oly hű, hogy csak a szándék különbözteti meg. A bűn álerény. És a bűn e képmutatása, hódolat az erény iránt. Hatalma az erénynek oly nagy, hogy bár­minő rosszak az emberek, megtámadni csak ugy merik, ha álcázottnak kiáltották ki. stb. (III. 9. lap.) „A restség az ördög párnája, melyen midőn lom­hán heverni látszatik a bűn, legveszélyesebb tojásait költi ki. Szelid, jámbor kinézésű. Ugy látszik, hogy senkit se bánt s hogy csak arra kér, hogy ne zavarjuk. Szó­noklata ringató, édesen elaltató. De alattomos, gonosz. Ne higyjetek neki. — De ti, édes fiaim, gyümölcséről megítélhetitek a fát, mert szegénység, gyalázat és az unalom butasága jár vele ; tehát a rosszaknak három főbbike. A szorgalom és munka által pedig három legna­gyobb ellenünktől szabadulunk : a bűntől, szükségtől és unalomtól. Isten átka: „Arcod verejtékével keresd ke­nyeredet4 — a legnagyobb áldás. A munka őrző angya­lunk4 , (XI. fej. 46—47.lap.) , , '

Next

/
Oldalképek
Tartalom