Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1881 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1881-02-27 / 9. szám

Első két müve Kunágotai név alatt jelent meg f s illetékes körökben nagy figyelmet keltett. Györgyössy Rudolf ur, ki e műhöz talpraesett előszót irt, helyesen jegyzi meg a következőket: »E modorban irt angol, német művek mily nagy zajt keltettek, mennyire magukra vonták a világ bámulatát, mert oly bölcsen, oly gyakorlatilag Írattak. (Smiles, Franklin Benjámin, Engel és mások). Mi most eredetiben kaptunk egy művet, mely „a legnagyobb bölcseknek mély gondolatait s erőteljes szavait4

veszi alapúi s öntapasztalataiból fejti ki. Ez eredetisége helyet biztosit számára irodalmunkban. Jellemző e könyvre, hogy nem az ész hideg gondolkodása, nem Knigge száraz szabályai modorában jelenik meg, hanem a bensőség, az érzés melegíti át eszméit ; nem az ész, nem az érzelem külön, hanem együtt van az egész lélek ugy, amint annak egy emberben lakoznia kell, hogy boldogságát értelme és érzelmei szerint föltalálja. A föld és az ég, a hit és a tudás arányosan egybefolynak eszméiben4

stb. A könyv 34 fejezetre oszlik. Mily érdekes valamennyi : 1) Ismereteitek forrása legyen az Isten. 2) Vallásotok legyen munkásság" a jóban. 3) Ha boldogok kívántok lenni, legyetek jók. 4) Tegyetek jót másokkal, hogy boldogulhassatok önmagatok. 5) Csak a bűnt gyűlöljétek: javítsátok a bűnöst. 6) Uralkodjatok önmagatokon. 7) Legyetek igazságosak, mindenkor, mindenben és mindenki iránt. 8) Legyetek alázatosak, de becsüljétek önmagátokat. 9) Bocsássatok meg mindig, de ti ne sértsetek senkit stb. —-. j 6) Az igaznak és jónak alakja a szép. Szeressétek a szépművészeteket. — 19) Az ember boldogsága csak önmagától függ. — 29) Törekedjetek fölfelé. — 33) Egészség az ember legjobb tőkéje, őrködjetek felette. 34) Az okosat vigan, a vígat okosan. Izleltetőül álljanak itt a következő kiszakított helyek : „Minden Istentől jön.4 Az emberi ész okoskodása, a sötétben járónak tapogatása. Benéz a homályba és csalódik. Isten bölcsessége az ég világossága. Valamint physikai világunkban a nap világít, melegít és éltet mindent, ugy világít, boldogít és vezérel az életben Isten sugara. O a lélek napja. Nélküle sötét van ott. Igazság helyett tévedés, meggyőződés helyett kétkedés, és a bölcs nyugalma helyett örökös kínzó nyugtalanság. Es valamint a napba merően nem nézhetünk a megvakulás veszélye nélkül, ugy az istenség bel-lényébe sem hathatunk. Nap az istenség valódi jelvénye s talan azért imádta az egyszerű őskor. ( De az ember oly elbizakodott és vakmerő, hogy az Istent is bonckés alá veszi. Merész játékot ű/. a késsel, mire szüksége van, de mi megölheti. Ti, édes fiaim, soliase ereszkedjetek ily vitaba, akár másokkal, akár önmagatokkal. Az ember önmaganak is | talány. Hogyan meri az, ki saját lényét sem ismeri, a mindenek létforrását — az Istent kutatni ? Legyetek meggyőződve, hogy Isten lételét csak az esztelenség és gonoszság tagadhatja. Az vak, ki nem lát, és szerencsétlen, ki megtámadja azt, mitől retteg. Az istentelen istentagadása: az elitélt bűnös kétségbeesése. Elég körülnézni világunkban, hogy meggyőződjünk Isten lételéről, hatalma, bölcsesége és jósága végtelenségéről. Ha föltekintünk a mennyre, az dicsőségétől tündöklik; ha a földre nézünk, az telve jótéteményeivel. Hegyek, mezők, erdők, vizek s a föld gyomra rakvák adományaival. Nézzük bár a legnagyobbat, vagy vizsgáljuk a legkisebbet, minden célszerű és bámulatos. Az égitestek forgása, mint legparányibb ázalék szervezése bámulatunk tárgya. Maga a tudomány minél alaposabb, mélyebb s átkarolóbb, annálinkább meggyőz arról, hogy ő nagy és megfoghatlan.4

stb. (I. fej. I—2 lap.) „A keresztyén vallás a mindenség három oszlopán: hit, remény és szeretet — Isten, halhatatlanság és gondviselés — alapszik. Hit az ég ablaka, remény lajtorjája, de az égbe csak a szeretet megy be, mert csak ő cselekszik.4

stb. (2. fej. 6. lap.) „Mi a legjobb?4

„Az erény4

— felelt Thales, a hét hellen bölcsek egyike — „mert csak az által jó, mivel bírjuk. Legrosszabb pedig a bűn, mert elrontja a jót is. A gazdagság csal, a fény elmúlik, a szerencse megbuktat. Csak az erény hasznos. Az erény az, miből minden jó származik. Ez definitiója. Hogy az erény a legfőbb jó, mutatja az ís, hogy ellenlábasának, a bűnnek, az erény az álarca. Utanzása néha oly hű, hogy csak a szándék különbözteti meg. A bűn álerény. És a bűn e képmutatása, hódolat az erény iránt. Hatalma az erénynek oly nagy, hogy bárminő rosszak az emberek, megtámadni csak ugy merik, ha álcázottnak kiáltották ki. stb. (III. 9. lap.) „A restség az ördög párnája, melyen midőn lomhán heverni látszatik a bűn, legveszélyesebb tojásait költi ki. Szelid, jámbor kinézésű. Ugy látszik, hogy senkit se bánt s hogy csak arra kér, hogy ne zavarjuk. Szónoklata ringató, édesen elaltató. De alattomos, gonosz. Ne higyjetek neki. — De ti, édes fiaim, gyümölcséről megítélhetitek a fát, mert szegénység, gyalázat és az unalom butasága jár vele ; tehát a rosszaknak három főbbike. A szorgalom és munka által pedig három legnagyobb ellenünktől szabadulunk : a bűntől, szükségtől és unalomtól. Isten átka: „Arcod verejtékével keresd kenyeredet4

— a legnagyobb áldás. A munka őrző angyalunk4

, (XI. fej. 46—47.lap.) , , '