Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-17 / 42. szám

németből magyarra fordíttatott,® — vagy a mostanit megelőzött énekes könyvünkben a 206. számú : »Sirasd ember bűneidet/ Egy ilyen tragicus tárgyú vallásos költemény a 40. 42. 102. vagy 137. zsoltárok dallamán, valóban nélkülözhetlennek látszik előttem az uj énekesben. Röviden egybefoglalva tehát az elmondottakat a második főtétel ez legyen : kerülve a hosszadalmas szerkezetet, irandó uj énekeinkben a leggazdagabb eszmetartalmat rövid kerekdedség jellemezze. Kálmán Farkas. KÖNYVISMERTETÉS. (Ajánlva Borsodi úr figyelmébe.) »Biblia magyarázatok a szószéken s függelékül néhány egyházi beszéd. Irta Barakonyi Kristóf böhönyei ref. leik. II. kötet. Ara 2 frt. Miskolc. Ferenczi B. tulajdona. 1880." 8° 219 lap.' 1877-ben egyházirodalmunk két rokon tárgyú munkával gazdagodott u. m. Bác Károly x

Máté ev ángy eliomának magyarázata* s Barakonyi Kristóf ,Biblia magyarázatok a szószéken* c. munkájának első kötetével. Előbbit a j.Prot. Egyh. Isk. Lap« 1878-iki folyama 8-ik számában Barakonyi, utóbbit pedig Earkas József ismertette u. o. az 1877-diki folyam 46-dik szamában, a debreceni „Ev. prot. Lapban® pedig Veritas s végül az „Oesterr. Prot.® u. a f. Nr. 2-ban valaki. Borsodi urnák hát nem lehet panasza, hogy a prot. irodalom termékeit ,agyon hallgatják s a critica figyelmére sem méltatja® (1. Prot. E. I. Lap f. é. 1159 stb. lap). S ha ő arra nem emlékszik, hogy Mitrovicsnak egyházszónoklattanához valaki e tejjel-mézzel folyó Kanaánból hozzá szólott volna : én meg arra nem emlékszem, hogy valamire való prot. (nemcsak hazai) irodalmi termék tüzetesen ne ismertetett volna valamennyi egyházi közlönyünkben. Egyrészt hát, hogy a panaszosnak annál inkább kedve teljék; de leginkább, hogy ezen két ifjú bibliamagyarázatiró munkálkodását annál inkább ösmerhessük : Rác Károlynak már egyszer és pedig szakértő (biblia magyarázat iró bírálta collegája b. magyarázatai) által elég terjedelmesen bemutatott munkáját újra elé vesszük s párhuzamba tévén Barakonyi „Bibi. magyarázatának® a sajtó alól csak imént kikerült Il dik füzetével, ha bár futólag, újból ismertetjük. Bác Károly ménesgyoroki ref. lelkésztanitó „Máté ev. magyarázatáéban szoros tudományos rendszert hozott. A „Bevezetés®-ben Aquinói Tamás, Kálvin, Norton, Wichelhans, Keim, Weiss, Bőhl véleményeit adja elé az „evangeliom® jelentéséről, Máté evangeliomának keletkezési körülményeiről s a synopticusok korkülönbözési kérdéséről ; ezután tér a tárgyra s itt először is mindég »nyelvi és tárgyi értelmezések® allnak, azaz : héber,, syr-chaldei s hellen szók nyelvészeti boncolgatása, a rokon helyek és az exegeták erre vonatkozó véleményeinek idézésével. Épen úgy, mint ezt a tanszékekről hallottuk az exegesis professorától. A nyelvi s tárgyi értelmezések után jön csak a tulajdonképeni magyarázat, meglehetősen elvont, száraz modorban. Epen ezért Bác munkájának templomi használatáról szó sem lehet, alig lévén hazánkban olyan gyülekezet, mely e tudós nyelvészkedések- s dogmatizálásokból épülést vehetne. Ellenben sikeresen használhatja magán buvárlatainál a lelkész, vagy p. o. az egyházmegyei s kerületi censor urak, ha a gyarló készültségű candidatusokat ebbeli minden tudományukból kiforgatni és saját exegetikai jártasságukat bebizonyítani akarják. E célra Rác könyve, mint irodalmunkban hézagpótló, valóban becses. Barakonyi egészen más — épen a Rác Károly imént emiitett munkája bírálatánál jelzett irányt követi Roszalja ugyanis a német exegetaktól átvett methodust, ajánlja a pericopa rendszert s kívánja, hogy „a bibliát népszerűsítsük a szószéken, népies nyelven irott, s a nép szellemi érdekeinek megfelelő bibliamagyarázatok által.® (Prot. E. I. Lap 1878, f. 8-dik sz.). Ez irányelvet törekedett megközelíteni munkájának első s ez évben megjelent Il-ik kötetében. Tartalma e Il-ik kötetnek 25 bibliamagyarázat és 4 egyházi beszéd. Címeik szerint így következnek : I., Mózes, mint népvezér és vallásalapító. (II. Mózes III. I—14 v. alapján). II. Salamon, a király és prédikátor. (Préd. I. 12—17. II l

7- XII. 14—15.) III. Ebi és Sámuel Sám. (I III 1—20). IV. Esdrás és Nehemiás (Nehem VIII. 12). V. Jézus tanítványai (Máté X. 2—7). VI. Jézus barátjai (János XI. 1—7). VII. A jézusi példázatok jelleme. (Máté XIII. 1—3, 10—16 és 35—57). VIII. Péter és Cornelius (Csel. X. 19—98). IX. Pál és Barnabás (Csel. XIII. I—3). X. A hét első diakónus (Csel. VI. 1 —15). XI. János és a jelenések könyve (Jelen I. 9—20). XII. Timotheus (II. I. 2 — 8, 15 - 18. IV. 6-18). XIII. Titus (Tit. I. 3—5. 10—16. II. 1.). XIV. Filemon (Tit. 1 —15). XV. 0- és uj testamentumi városok a) Jeruzsálem (122 solt). XVI. Róma (Csel. XXVIII. 16—31). XVII. Athene (Csel. XVII. 16—25). XVIII. Korintli. (Csel. XVIII. 1 —11). XIX. A Kanaán földe 1) Galilea. (Máté IV. 12—16). XX. Júdea (Máté III. 1. 5. 6.). XXI. Samaria (II kor. XVII. 24—34). XXII. A szeretet hatalma. (1 kor. XIII.). XXIII. Az ember igazsága és az Isten kegyelme. (Jób. XLII. 1 —17). XXIV. Az ó- és uj ember (Koloss. III. 4—17). XXV. Az uj ég és uj föld (Jelen XXI. 1—5). Függelék: Egyházi beszédek: XXVI. A Kr. mindenre megtanít bennünket. (János IV. 19—26). XXVII. Miben áll a J. szeretete? (Ján. XXI. 15 —17). XXVIII. Csak egy szükséges dolog (Luk. X. 38—42). XXIX. Székfoglaló beszéd. (II kor. 12. 14. 20. II v. E tartalomjegyzékből is látható, hogy ezen biblia magyarázatok nincsenek egymással szoros összefüggésben, vagyis nem is oly vers szerinti magyarázat ez, mint Rácé, hanem homiliai modorban targyalasa a fel-