Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-02-29 / 9. szám
IRODALOM. A tiszántúli ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve az 1879/80. évről. Szerkesztette Gergely Karoly, egyesületi jegyző. II. évf. Debrecen, városi nyomda 176 lap. — E fiatal egylet rövid idei fenállása óta bebizonyította életrevalóságat. Van 3 tiszteletbeli, 14 alapító, 44 pártoló és 89 rendes, összesen 160 tagja, kik nek e füzetben közölt névsora a mellett tanúskodik, ho gy az egylet tagjai sorába nemcsak tiszántúliak, hanem más egyházkeriiletbeli tanárok is rendes tagúi léptek be, u. m. Dunamellékről 4, Dunántúlról 2, Tiszáninnenről 5, Erdélyből 1 tanár. Jelen füzetben közöltetik a Hódmezővásárhelyt Szegedi Sándor elnöklete alatt tartott második közgyűlés jegyzőkönyve, az ott tartott elnöki megnyitó, Gergely K. jegyzői, Osterlamm Ernő pénztárnoki jelentésével együtt. Szakszerű cikkek : A nyelvérzés élesztése és ez által a nyelv épségének fentartása, Imre Sándortól. Adatok a hódmezővásárhelyi ref. főgymn. múltjához és javaslat a ref. gymn. értesítők egyöntetű kállitasa tárgyában, Futó Mihály tói. Ez utóbbi javaslat már több ízben fölmerült irodalmunkban ; legelőször Ballagi Géza lapunkban pendítette meg az eszmét, aztán György Aladár írt róla a Figyelőben, s mind a mellett értesítőink most is jobbára oly rendszertelenül szerkesztvék, mint ama cikkek megjelenése előtt. Bar lenne Futó úr javaslatának több eredménye, s ha nem több, legalabb egy egyházkerület állítana ki egyöntetűen iskolai értesítőit! Géresi Kálmán a ref. tanügy, különösen a debreceni főiskola legrégibb történetéből mutat fel korjellemző képeket ; Gergely Károly a beküldött értesítések alapján összeállítottá a tiszántúli ref. egyházkerületbeli középisko'ák statistikai adatait; végűi Békési Gyula „mit csinálták száztíz évvel ezelőtt ?( < cím alatt, a debreceni főiskolai levéltárban meglévő s Debrecenben 1770-ban a gymnasiumi tanítók számára kiadott utasítást közli s tanulságos megjegyzésekkel kiséri. E „Methodusban8 már igen sok benfoglaltatik abból, a mit ma ^módszeres utasítások8 cimen bámulunk. Ráth Mór kiadásában (a Haas-palotában) megjelent az 18y9-ik évi országgyűlési törvénycikkek 8-rétű 384 lapra terjedő, és 16-rétű, 816 lapra menő kiadása. Ara mindeniknek külön-külön 2 frt 60 kr. Beiktatási ünnepély, mely szerint báró Radvánszky Antal, mint a magyarhoni ág h. evangélikusok 4 egyházkerületének egyet. egyh. és isk. felügyelője a 4 egyházkerület egyet, közgyűlésén 1879 sept. 11-én hivatalába iktattatott. Bpest, nyom. Hornyanszky Viktor. 51 lapra terjedő, díszesen kiállított füzet, mely a nevezetes beiktatási ünnepély hű és teljes leírását foglalja magában. Jegyzőkönyv a beregi ref. egyházmegye 1879 dec. 9—10. napjain Beregszászban tartott közgyűléséből. 14 ívrétű lap. Peterdy Károly esperes és Kántor Sámuel segédgondnok elnöklete alatt ment végbe e gyűlés, melynek érdekes tárgysorozatából fölemlítjük, a lelkészi jövedelmeknek a gyámpénztári fizetésekre vonatkozó uj osztályozása végett kinevezett küldöttség jelentését. E szerint a gyámpénztár segély-illeték fizetésénél a jövedelmesebb egyházak lelkészein könnyítve volt, mig a kissebb jövedelműek azokhoz képest túl voltak terhelve. Küldöttség igazságosabbnak tartja, ha ezentúl eltekintve attól, ki melyik osztalyba soroztatik, megállapíttatik, hogy gyámsegély-illetékul a kerek 100 frt jövedelemnek i°/0 -a fizettetik. S itt következik a legérdekesebb, a beregi ref. e. m. lelkészeinek jövedelme. Bizony szomorú kép tárúl föl előttünk ! kigyósi lelkész, kinek nincs 200 frt jövedelme, fizet gyámsegély-dijul évenként 1 frtot (még ezt is !) A bilkei, bucsui, gecsei, macsolai lelkészek 200—300 frt közötti jövedelme után 2 frtot ; és így tovább a csak százakban beszélő gyér jövedelem hosszú létráján, mig végre elérkezik a jelentés a zenithhez. 4 egyház lelkészének van 1000 írton fölüli jövedelme legtöbb a tarpainak, 1200 frt, ki 12 frtot és a derceni lelkésznek, 1700 frt, ki 17 frtot fizet a gyámpénztárba. A küldöttség javaslata, mely csakugyan méltányos és jóval igazságosabb mint a régi fizetési kulcs: csekély módosítással elfogadtatott. A budapesti III. kerületi (ó-budai) h. h. anyaegyház 1879. évi jövedelmeinek és kiadásainak kimutatása, valamint a fizető és nem fizető egyhaztagoknak névjegyzéke. 8-r., 14 lap. -— Ismét egy virágzó gyülekezetünkről van szerencsénk megemlékezni. Az egyház bevétele 2836 frt. 3 kr., kiadása 2416 frt. 76 kr. marad készpénz összesen 419 frt 27 kr. A pénztári maradvány múlt évekhez képest apadóban van ; minek az az oka, hogy 300 frt, mint a kiadások rovata mutatja, tőkésittetett, hozzájárul még 208 frt földhaszonbér-hátralék, mely azonban, magán uton nyert értesülésünk szerint, legújabban törvényes úton behajtatott, s jelenleg az egyház pénztárában van. Parbér-hátralék 150 tagnal 613 frt; nagy összeg az igaz, de megjegyzendő, hogy ezelőtt 5 évvel, midőn a mostani lelkész hivataloskodását megkezdette, ez a rubrica 890 frttal szerepelt, s hogy jövőre a jelenlegi szám legalább felényire apadjon, arról a lelkész erélyesen intézkedett. Az egyháznak kinn levő követelése, a már befolyt földhaszonbér-hátralék levonásával 2126 frt 39 kr. A gyülekezet buzgó főtisztviselői: Mészáros Sámuel lelkész és Földesy Lajos főgondnok. Futkározó hamis atyafi vagy a leálcázott nazarenus. Népszerű elmélkedés, írta Könyves Tóth Kálmán. Debrecen, városi nyomda, 20 lap. — Hasznos röpirat, melyre immár égető szükség volt: a nazarenismus mind jobban terjed, kivált a délvidéki magyar reformátusok soraiban, s tudtunkkal Szőllősi Antal és Dömötör Károly lelkipásztorokon kivül, lelkészeink közül egy sem foglalkozott ügyeikkel behatóbban. Könyves Tóth úr, ki sokat ad arra, hogy irodalmi műveivel a gyakorlati életben használjon, nem e tévelygők szemének fölnyitását tűzte ki jelen rövid elmélkedésének céljául, tudva,
