Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-02-08 / 6. szám

Norvégia fővárosában 160 borbély nyújtott be kérvényt a miniszterhez, hogy műhelyeiket vasárnap bezárhassák. Hány iparos panaszkodik nálunk, hogy a megélhetés gondjaitól ösztönöztetve a vasárnapi vásárra már szombaton el kell indulniok; pedig ugy volna rendén, ha a vasárnap a család napja lehetne, a melyen annak tagjai a szó vallás-erkölcsi értelmében egymáshoz tartozhatnának ! Vagy ott van a gyármunkások roppant száma; csak másoktól hallják, hogy mikor van vasárnap, de ők annak áldásait nem élvezhetik, pedig a vasárnap a humanismus és az ember-szeretet napja, a melyen a jótékonyság cselekedeteivel inkább kellene ékeskednünk, mint egyébb napokon, ugy hogy ezen nap magasztos jelentőségének megünneplése által mindig több és több követ vethetnénk a mélységbe azon valasz-falról, a mely korunk oly fennen hangoztatott testvériesülésének szégyenére még most is fennáll ember és ember között ! Es ki győzné a vasútiak panaszat hallgatni, hogy évszámra meg vannak fosztva a templomtól s nyugalmuk napjától s a vasárnapon meg lehet puszta kedvtöltésből utazó nem gondol arra, hogy az ő kényelmével hozzájárul a vasúti hivatalnok vasárnapja megrablásához. Tehát mindezen panasz elintézése az egyházhatósagok körébe vág ? Ha ugy van, akkor a vasárnapjoktól megfosztottak teljes joggal emelhetnek vádat az egyházhatósagok ellen, hogy miért nem intézik hat el panaszaikat ' De nem ugy van és pedig azon egyszerű okból, mert az egyházhatóságoknak nincs hatalmuk az említett s azokhoz hasonló panaszok elintézésére. A hatalom a törvényhozás kezében van. Itt kell kérelmezni. De a vasárnap nemcsak a protestánsoké, hanem az összkeresztyénségé, mért ne lehetne tehát mozgalmat előidézni legalább a magyarhoni keresztyénségnek a vasárnap megszentelése érdekében, mikor azt látjuk, hogy Svájcban nemcsak az odavalók, hanem amerikaiak, angolok, franciák, németek, olaszok s norvégek is egyesültek a nagy kultur-harcra. Ha amaz ős isteni törvény a nyugalom napjává tette a hetedik napot, mért ne állna kötelességében, sőt érdekében is az emberi törvényhozásnak visszaadni e napot az ezt nélkülöző emberiségnek már csak azért is; mert e nap megszentelése nagy hatással van az erkölcsök megjobbítására és szeliditésére s előmozdítja a megelégedést és az anyagi jólét felvirágzását ? A vasárnap megszentelésének ellenségei megmosolyogták Scháffle osztrák minisztert, midőn kijelentette, hogy vasárnap nem dolgozik és kérvényezőket el nem fogad ; pedig a minisztereknél kellene kiindulni a kezdeményezésnek. De hát a mi minisztereink ha azt megteszik is, hogy magok vasárnap nem dolgoznak, azt is megteszik azonban, hogy annál többet és pedig szigorúan dolgoztatnak másokkal. Tagadhatlan, hogy a szünet nélkül való munka, különösen a távírda hivatalnokoknak az idegrendszerre oly izgatólag ható s mindig egyforma gépies foglalkozása megbénítja nemcsak a testet, hanem a lelket is, annyira, hogy idő előtt elhasználódik az erő, megrövidül az élet s a végkimerűlés csakhamar előidézi a nyugdíjazással járó munkaképtelenséget. Igaza van bölcs Salamonnak, mikor azt mondja : »Napok hosszúsága van bölcsességnek jobbján® s az ehez való alkalmazkodás jobban is meglátszik a zsidókon, a kik aránylag szigorúabban tartják meg ünnepeiket. Előfordult Berlinben az az eset, hogy mivel a zsidók szombatnapon vonakodtak elfogadni a postán érkezett küldeményeket: a póstahivatalnokoknak vasarnap sokkal nagyobb erőmegfeszitéssel kell dolgozniok, hogy a zsidók szombatja megszenteltessék. A vasárnap általános megszentelése előmozdítja az anyagi jólétet. Plol virágzik az ipar, különösen a gyáripar és kereskedelem inkább, szóval hol a munka üli legszebb diadalát mint Angliában és Amerikában, holott épen ott találkozunk a vasarnap megszentelése érdekében hozott legszigorúbb törvényekkel. De általában véve a vasárnap megszentelésének égető szükségét azon különösen a nagyobb városokban előforduló kihágások, mértékletlenségek, dobzódások stb. igazoljak, melyek a bűn napjavá teszik a vasárnapot, annyira, hogy ha két külön hatarra lehetne rakni a hat napnak és a vasarnapnak bűneit: ugy a vasárnap bűnhalmaza nagyobb lenne a többi hat nap bűnhalmazánál. Nem szabad tétlenül nézni a vasarnap megszentségtelenítésének elharapódzásat. Meg kell indítani, vagy a hol már megindult: erélyesen folytatni kell a szó leg. nemesebb értelmében vett kultur-harcot. Thomay József.\ szegedi evang. lelkész. KÖNYVISMERTETES. The catholic preshyterian. An International journal ecc' lesiastical and religious. Edited hy prof ess or W. G. Blailcie. January, 1880. Blaikie úr, ki harmad éve a panpresbyterian szövetség ügyében hazánkban is járt, a »Catholic Presbyterian* nemzetközi, egyházi és vallasi folyóirat szerkesztője, e folyóirat ez évi első havi füzetét hozzánk is beküldte. Mi nagy élvezettel lapoztuk a változatos és gazdag tartalmú füzetet, melybe korunk positiv irányú legjelesebb theologusai dolgoznak, s úgy látszik, különösen azon apologetikai célzattal, hogy az evangeliumi tan XVI-ik századbeli fölfogását úgy mutassák föl, mint amelyet eredeti tisztaságában hirdetni a mai modern világ közepette is a protestáns egyház egyedüli föladata. E nézetnek ékesen szóló kifejezést ád e füzetben maga a szerkesztő >

}

A theologiai intézetekről és a theologiai kutatásról® írt nagyérdekű cikkben. E kettős fölirattal ugyan is, szerző a theologiában mai nap uralkodó kétféle irányt jelzi, és mondhatom, hogy a hiva-