Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-11-07 / 45. szám

kek sz. a r. kath. községi iskolákban 1322, a gör. ke­leti iskolában 42, a zsidó iskolában 68 s a két kisded­óvodában 377. A községi képviselő testület a tanköte­lesek öszszeirására és az iskolalátogatások ellenőrzésére egy iskolai kurátori hivatalt állított fel. 221) A pozsonyi kir. kath. főgymnasium értesí­tője. Igazgató Wiedermann Károly. Értekezés : Az élő nyelvek tanitása, Andrássy Jenőtől. Tanulók sz. 396. Az érettségire jelentkezett 29 tanuló közül 14 a jogi pályára szándékozott lépni. 222) A pozsonyi ág. h. ev. hat osztályú népiskola értesítője. Német nyelven. Igazgató Csáder Gyula. Nö­vendékek sz. 678, kik közül 584 ág. h, anyanyelvre nézve 548 német. A vasárnapi iskolában a növendé­kek sz. 59. 223) A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló pozsonyszentgyörgyi r. kath. algymnasium értesítője. Igaz­gató Tóth Jenő. Értekezés: Arany Toldijának stylus­beli sajátságai, Könnye Nándortól. Tanulók sz. 72. A tanári könyvtár leginkább vagy már használatból ki­ment vagy most használatban levő iskolai könyvek­ből áll. 224) A kegyes tanitórendiek vezetése alatt álló rózsahegyi r. kath. algymnasium értesítője. Igazgató Cápay Imre. Értekezés: A házi tűzhely a nevelés első színhelye, Krasznyánszky Károlytól. Tanulók sz. 163 ; az év végén megmaradt 146 tanuló közül 76 r. kath., 57 zsidó stb. A város folyamodott a minisztériumhoz, hogy az intézetet emelné főgymnasiummá. 225) A segesvári ág. h. ev. gymnasium és az ez­zel kapcsolatban levő tanintézetek értesítője. Német nyelven. Igazgató Höhr Dániel. Tanulók sz. a gymna­siumban 160, a szemináriumban 47, a reáliskolában 43, az elemi iskolában 308, összesen 558, kik közül nem­zetiségre nézve 497 német, 30 magyar, 22 oláh stb. A 3 osztályú alreáliskolát fokozatosan meg fogják szün­tetni. A presbyterium elhatározta egy ismétlő iskola felállítását. Tekintettel az 1879: 18. törvénycikk köve­telményeire, a szemináriumban a magyar nyelv ezentúl hetenként 3 órán fog taníttatni. Az értesítőben Ber­werth Vilmos és Eabini Tódor gymn. tanárok megkez­dik az intézeti könyvtár katalógusának közlését s ezen­kívül Berwerth közli a könyvtár rövid történetét. TÁRCA. A papi egyenruha*) Mai napság, ugy látszik, nagyon sok a divatos hiábavalóság Csakúgy pattog, mint a bomba; terem, mint a gomba. Vannak, akik minden istenadta alkalomkor megfúj­ják a dudát, elnótázzák Beranger dalát: „Nincsen kön­*) Közöljük e cikket, kihagyván belőle természetesen mindazt, ami szorosan a tárgyhoz nem tartozik. Meg kell azonban jegyeznünk, tös, nincs paradé4 . . . csak legalább már azt a ma­gyar refrainet is utána tennék: „Nincsen széna, nincsen abrak.4 Hja ! de mikor a látogatások, a vizitátiók, a zengő érc és pengő cimbalom korát éljük. Jön Rieger, jönnek a lengyel ifjak, jön maga ő fel­sége meglátogatni alkotmányos magyarjait .... mégis borzasztó ! horribile borzasztó, hogy ennek a kálomista papságnak még csak uniformisa sincs. íme ott van Baranya; fővárosa fényárban úszik ; kacagányos deli leventék, sarkantyús és buzogányos szittya vitézek teszik le hódolatukat a trón zsámolyára. Képviselve van minden kaszt, minden testület. A kül­döttség fényes, imposans, méltó a fejedelmi látogatás­hoz ; — csak a kálomista verbi divini ministerium ban­dériuma oly kevés, hogy megbotránkozik rajta a köz­vélemény. Soha, soha ilyen szégyent ! És aztán miért mindez ? Csak azért, mert a mi papságunknak nincsen egyenlő ruházata; ki pacsirta­szín köntösben, ki kukorica-nadrágban dicsőíti az urat, így pedig tisztelegni nem lehet. Halld meg azért magyar Gileád ! Szabass magad­nak Urimot és Tu.nmimot! Hát hiszen jól van. Ha már valakinek ebben az istencsapásos világban olyan nagy kedve van a gaval­lériához, vegye meg magának — ha telik — azt a rókatorkos ősi budát. Az ellen sincs kifogása egyet­lenegy alkotmányos érzelmű embernek sem — még ha szélbali is, — hogy a midőn szeretett királya megláto­gatja őt szegénysége tűzhelyénél, legszebb köntösét öltse magára, illendően jelenjék meg és fejezze ki előtte tiszteletének, szeretetének őszinte érzelmeit. De vájjon Dr. Fokinak e lapok 43. számában közlött felszólalása indokolt volt-e ? Talan a baranyai papság tiszteletlenül viselte magát ? Oh nem! Hiszen az ő kebeléből is megjelent a deputatió. Miféle közvé­lemény volna az, amely felháborodnék azon, hogy az egész tractus, káplánostul, praeceptorostul fel nem szedte magát 10—12 mértföldnyi kéjutazásra, mikor a zsíros konventió ezt különben sem futja ki ? Hogy az uniformis hianya miatt volt a tisztelgők száma oly csekély s hogy ennélfogva uniformist kell szabnunk a papságra, ehez van egy komoly meg­jegyzésünk. Ugyan kérem, miért kellene a mi papságunknak egyenruha ? Hiszen az az uniformis talán csak nem hogy habár a szoros értelemben vett uniformisnak mi sem vagyunk barátai : cikkiró álláspontját mégsem tehetjük mindenben magunkévá. Mihelyt valamely kérdést élére állítunk : bevágjuk az útját a kölcsönös kapacitátió lehetőségének. Szabó Imre — a mi véleményünk szerint — ezért nem fogja a maga álláspontjának helyességéről meggyőzni Dr. Fokit és társait, amint nem győzött meg teljesen bennünket sem, A tárgyat különben, amelyhez cikkiró hozzászól, ha nem is életbevágónak, de mindenesetre fontosnak tartjuk. Ha az egész csak »divatos hiábava­lóság« lenne, aminek Szabó Imre tartja : akkor az ő cikkét sem adtuk volna ki. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom