Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-10 / 41. szám

Danó úr 4 évig tartó sanyarú helyzetét Losoncon megelégelte, mert rendetlenül fizettettek be az egyházilletékek és e miatt rendetlenül kapta volna ki járandóságát, azt hiszem hogy ha elolvassa e cikket, ő maga személyesen is megcáfolandná; mert Holles Danó úr nem hogy megunta volna sorsát ezen egyházban, hanem dacára gondterhes megélhetésének, ragaszkodott ezen állomásához és valóban nem szívesen vált meg attól; de egy 12 tagból álló család, melyből vagy 3—4 felnőtt fiatal ember tavolabbi tanintézetekben nem csekély költségeti gényel, s ha csupán azon úgyszólván csekély papi jövedelemre van utalva, valóban küzdelmes s gondokkal terhelt, de talán sanyarúnak is nevezhető élete ; tehát a maga és családja iránt tartozó apai kötelem kényszerité őtet a dobrocsi — nagyobb jövedelemmel kecsegtető — állomást elfogadni, az egyház pedig nem tartóztathatja fel a távozni akaró lelkészt, lemondását tehát természetesen elkellett fogadnia — »azt p>edig, hogy fizetését minden időben rendesen s pontosan valmint egyéb járandóságait kikapta, ha meggyőződni kiván a rágalmazó úr, bár mikor adatokkal fogom bebizonyitni; sőt azt is hogy a még benn volt utolsó részletét Losoncról való elköltözködése előtt a pénztárnokkal való számazkodás alkalmával felvette s egyházunknál semmiféle követelése sem maradt el Szánandó lelkű s jellemű ember az olyan protestáns, a ki saját egyházát így lealacsonyitni nem átalja — ha van sérelme, azt terjessze a presbyteriumi közgyűlés elé, melynek jogos tagja, nem oda a hol egyházunkat nem ismerve — bármi koholmányt valónak hihetnek el. Egyházunk mint talán átaljában ismeretes, még fennálló terheinek kiegyenlítése céljából sorsjátékot ren. dezett, melynek húzás napja 1881 március 15-kéig lett miniszteri jóváhagyással kitűzve — a sorsjegyek most küldetnek szét, bár a könyörűleti s kegyelet érzése szállná meg a címzetteket, hogy könyöradománykép küldenék el hozzánk a sorsjegyek 50 krnyi csekély arát, hogy valahára önhibáinkon kivül okoztatott terheinktől megmentetnénk. Búsbak Ádám. KÜLFÖLDI EGYHÁZ ÉS ISKOLA. Külföldi levelek. 2. Az oberammergaui passió. Az idén már igen sokat beszéltek s írtak erről a passióról, az egyik az ügyes rendezést, a korhű díszleteket magasztalta, a másik az egyszerű falusi nép művészi előadását, Jézus fenséges alakjának megragadó hatását, a harmadik a balzsamos alpesi levegőt és a pompás ettali sört : a közönség pedig tódult és tódul az előadásokra ; némelyek műélvezet, mások vallásos épülés végett; igen sokan, csakhogy elmondhassák, hogy látták a mit az egész világon csak Oberammergauban, ott is csak minden tiz évben egyszer lehet látni. 1633-ban történt, hogy a jó oberammergauiak a bajor Alpesek egyik kies völgyében, haszontalannak bizonyulván minden emberi bölcsesség a kiütött dögvész ellen, azt fogadták, hogy csak szűnjék meg a veszedelem, időnként eljátszak Jézus kínszenvedésének történetét. S mondják, hogy a fogadás nem volt hiában, azon nappal vége szakadt a pestisnek ; a hálás utódok pedig hűen teljesítik, mire apaik kötelezték magukat s minden o-os évben eljatszák a passiót ,a nézők épülésére és gyönyörűségére/ valamint magoknak is — ujabban már nem csak lelki — hasznára. A reggeli 8 órától este 5-ig tartó előadásban a csecsszopó gyermektől fogva a kilencven éves aggastyánig részt vesz az egész falu népe, mert a nagy népjelenetek, minők a jeruzsálemi bevonulás, Jézus elitélése, és a valódi cselekvényeket megelőző ótestámentomi élőképek sok személyt foglalkoztatnak egyszerre a színpadon. A cselekvény menete szorosan ragaszkodik a biblia előadásához és a Megváltó végnapjainak történetét utolsó diadal menetétől kezdve feltámadásáig az evangelistak szellemében, legtöbbször - Jézusnál majdnem kivétel nélkül, — azok szavaival is elég hűen tünteti fel. Látjuk, amint a főpapok összeesküsznek és megvesztegetik Júdást, tanúi vagyunk az úrvacsora szereztetésének, a gecsemanéi küzdelemnek, Jézus elfogatásának, szemeink előtt történik a vallatás, kínzás, keresztre feszítés és mi is halljuk az elhaló végszót »Minden elvégeztetett.4 A feltámadás alkalmával a követ egy fehér keztyűs angyal taszítja el a sírról, míg a gépezet hiányában elhagyott mennybemenetel helyett, — ami az egésznek illő záradéka lett volna, — Jézust trónuson, körülötte tanítványait s követőit látjuk ,>dicsőült helyeken, mennyei paradicsomban4

, míg a farizeusok előtte a porban fetrengenek. Nem hiányozhatnak természetesen a gecsemánéi és a töviskoronai vércseppek, a véres viz Longinus dárdája után és a latrok lábszárainak megtörése sem, a korbácsolás és a szegek beverése azonban elég ügyesen a színfalak mögött történik. Ami az ótestámentomi történetekben csak hasonlít Jézus sorsához, az a cselekvényeket megelőző élő képekben van felmutatva annak kitüntetésére, miként vonatkozik a világ teremtésétől kezdve minden, Jézus megígért üdvözítő munkájára. így p. a főpapok összeesküvésének élőképe, József testvéreinek összeesküvése, Jézus kigúnyoltatásáé, Sámson gúnyoltatása, elitéltetése, a főpap sors vetése a két aldozati kosra, feltámadásáé, Jónás kijövetele a czethal gyomrából stb. Ezeket a középkori szent képek után többnyire ügyesen rendezett képeket a kar énekei magyarázzák és kötik össze a következő jelenetekkel, ugyan ők adnak kifejezést a közönségben feltételezett érzelmeknek az örömnek s fájdalomnak, melyhez mindég intést és buzdítást is csatolnak. Nem lehet észre nem venni, hogy ezen drámai előadásoknak van hatása, a nagy részvét, mely május i —sept. 5 —10 ezer embert gyűjt össze minden vasár-