Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-03 / 40. szám

Jaj ne vess boszúdnak véres martalékot. Tudd meg : a legyilkolt atyafinak vére Bosszúért kiált fel az egek egére. Tudd meg: ha megölnéd tennen testvéredet, Akkor meggyilkolnád örök életedet; Ne félj, fenn az Isten; ő majd igazat lát, Bizd rá a büntető boszuállás dolgát. V. é. 15. v. Vagy pedig : Mar most Toldi Györgygyei lakhelyet cserélünk, O Nagyfaluba megy, mi pedig itt élünk : Valaha tán ő is hozzám édesedik; Ha nem, irigykedjék, míg el nem temetik, XII é. 18. v. Mily szépen festi a költő a vén szolgának, Bencének hűségét, ki Miklóst kíséri: Nem is egyébiránt indított el engem Fölkeresni téged, Miklós, édes lelkem, Hanem hogy legyek hű ápoló cseléded, Gondoskodjam róla, mikor mi szükséged. Akármerre jársz, kelsz, ott legyek sarkadnál, Legyek segítségül, ha bajba akadnál * X. é. 7 v. Szóval mint kedves Tompánk, úgy művész Aranyunk költészetének is a vallásosság egyik ismertető jele. Mily nemesitőleg hat az ilyen költészet a kedélyvilágra ! Ha egyébért nem is, e valláserkölcsi eszmék-, elvek-, érzelmek- és tettekért méltó és szükséges, hogy Arany Toldija minden középiskolában taníttassék. S hogy sikerrel taníttathassák, ím Lehr úrnak nyelvi jegyzetei. E mű egyik ismertetője a Pesti Naplóban helyesen jegyzi meg, hogy épen a nyelvi sajátságokkal gyűlt meg a baja tanárnak és tanulónak, ezek alkották a zátonyt, melyen az olvasás gyakran megfeneklett. Végre megjött í— úgymond — az alkalmas Toldi-kiadás s épen annak kezéből, a kiről mindenki tudja, hogy a magyar nyelvnek és Aranynak egyik avatott ismerője. A munka öregje most — folytatja — íme, el van végezve, s az érdemes magyarázó egy bővebb kiadást is ígér, a tanitó és tudós közönség számára, mely még ez év folytan megjelenik. Valóban kívánatos, hogy Arany Toldiját azon iskolákba is befogadják, a hol eddig még nem olvasták s hogy a tanterv rendelkezései, legalabb ebben a részben ne leg_\ eqjek csak irott malaszt. Legyen sz^ *.d most már a nyelvi jegyzetekből egy párt csak találomra kiszakítanom. / Jegyzetek a II. énekhez. Egy cseléd vizet tesz félakós bögrében. T. i. a tűzhöz. Bögre kisebbszerii fazék, csupor. Itt ^félakós"-. —Nem fér a bőrében bögrében, ki akar futni. —- Boc, lerántja = lehúzza a baromfi lábáról a bőrét s leszedi a körmeit. — Bundáját lerántja még pedig irhástul = gyapját bőröstül. Irha tulajdonkép .== kikészített bőr; általában bőrt is jelent. P. : „Félti az irháját* = gyáva. Viszi az irhát* = szalad. —• A vékony pénzű nyálat szalonnázza =, spékeli. Vékonypénzü = sovány, száraz, szikár. — Ösztövér csontváza (lásd I. E. 2.) (Ösztövér = sovány.) A malacot láng felett hintálja. Nem ,nyárson forgatja*, hanem „pörköli*, hogy könnyebben levakarhassa szőrét. — Kés fokával 1= hátával. jA kés részei: nyele és pengéje (pilingája); a penge lapja, éle, hegye, foka, töve. „Tű foka* = likja. — Csobo$yó mezei fa ivóedény, mintha egy kisebb dézsának sjeáját befenekelnék s a dongáján fúrnának aknát. Lábafis szokott lenni, mint a kulacsnak. — Kecsketömlő = kecske bőréből készített tömlő, azaz zsák, melyben vizeí, bort szoktak tartani a régiek (a keletiek ma is.) — Kenyeret hoz ama bükkfa tekenőben. Faluhelyeken a kisüti kenyereket sii.tőteknőben a kamarába vagy pince sípjába teszik hűlni; ott is tartjak. Tekenő (teknő) = faderékből vajt hoszszukás edény. Van dagasztó, mosó, fürosztő stb. teknő. Jegyzetek a IV. énekhez. 15- \ Más pennával írnak (népies szólás) = nem ugy van most, mint azelőtt volt. Ki tudja mikor leszek bele jóvá ? = Ki tudja mikor tehetem ezt jóvá, mikorra tisztulhatok ki ? Bele = miatta, iránta, tőle. — Hiszem az Istent, az árvát sem hagyja = erősen hiszem, szentül meg vagyok győződve. V. ö. VI. é. 14. : Hiszem a teremtöt, még addig nem öl meg.* „Hej édes szülőimék, Gazdagodjam meg csak ! Akkor hiszem Istenem, Nem panaszolkodnak.* (Petőfi.) Nem hagyja védelmezi, oltalmazza, pártját fogja. — Tán veszett nevemet is lemossa vérem, mit fejemre kö'te drága jó testvérem talán a becsületemet, a jó híremet is, amelytől megfosztott a bátyám, visszaszerezhetem, habár vérem ontásával. Az egésznek az alapja ez a közmondás: r

A mely ebet el akarnak veszteni, veszett nevét költik.* = (rá fogják, hogy veszett.) Alkalmazva = a kinek ártani akarnak, akit meg akarnak rontani, előbb rossznak híresztelik, azaz okot keresnek a megrontására. Igy György is rossz hírét költötte Miklósnak, sőt gyilkosságba sodorta, hogy elveszthesse. Fejemre = reám. V. ö. : Földed bort és búzát s aranyat ád, Mégis szegény iejed szükséget lát.* (Vöszükséget látsz (te.) rösmarti) Jegyzetek az V. énekhez. 7; Mintha ördög volna belé bújva, egyet hengeredik s talpra ugrik újra. Aki oly dolgot' visz véghez, ami ellátszik, ami nem igen telhetik magatói, arról azt