Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-10-03 / 40. szám

szokták mondani „ördög bujt bele/ »ördög van vele/ „ördöge van/ „ördöggel cimborál* stb. Itt is, ami erőt, szívósságot mutat a farkas, mintha nem telnék magától, hanem az ördög segítené. V. ö. : „Rege szállott, régi, néminemű Tarról, Ki polcolt megjárta ; ének vala arról; Neve Lőrinc szintén, most e csudát, látván: Ez az ! ez az ! — mondák — belebujt a sátáné (T. Sz. II. é.) Elordítja magát keserves haraggal - egyet ordít (I. II. É. 13: „elsikoltja magát.*) Keserves haraggal fajdal ma.s haraggal. V. ö : „Egy-egy darab fül, hús, ha marad szájokban Agy árkod va rágták kínos haragjokban*. (IX. É. 5.) Négyen uj csatára köszörült fogakkal — friss erővel s dühhel. „Köszörüli reá a fogát* bosszút forral ellene (1. 12. : „feni agyarát*.) — Körmeit Miklósnak a vállába mártja = üti, vágja (1. II. E 5.) — Pusztítsa el Isten a kegyetlen férgét 1 Nem: a „maga* férgét. Felkiáltó mondatokban gyakori a birtokos ragnak alkalmazása. V. ö. : „Átkozott csizmája ! beh rövid a szára, Hej minden órában elmerül a sárba.' * (Népdal.) „Istentelen legye ! ingerkedik velem.* (Petőfi.) Jegyzetek a VIII. énekhez. 8. Vagy erőt vesz rajta, vagy keze miatt hal. Keze miatt keze által. „Miatt* ily jelentésben régies. V. ö. : „Zrini keze miatt volt ennek halála.* (Zrínyi.) Ha győz, úgy derék fi = derék ember, ember a talpán V. ö. ; Derék fi vagy, csakhogy pénzed nincs.* (Kisf. Károly). — Ügy nem németes. V. Ö. : » Ugy ég a tűz, ha lobog, Úgy élek én, ha lopok.* (Népdal.) A jó szívű bátya. Gúny. — Mért hogy öcsémnek n\ár ez is későn jön. Mért hogy mért. Tulajdonkép : „mért van az, hogy stb.* V. ö. : „Uj hadra szállni mérthogy nem sietnek ?* (Tassoból.) Bujdosóvá lett az egész földön. V. ö. : „Bujdosom a kerek földön, Szomorúság jártom, költöm.* (Tompa) r ~ - < S így megy ez versszakról-versszakra végig. Üdvözöljük szerzőt e téren ; mert olyan mezőt mivel, melynek dús szellemi aratása lesz. Ezen erős meggyőződésemben kívántam jelezni műve megjelenését, kérve az illető tanár urakat, hogy iskolájukba e gyönyörködtető s szívnemesítő könyvet bevinni siessenek. Sántha Károly. BELFÖLD. Egyházlátogatás Pestmegye felső részében. Aszód mezőváros szept. 11-én este felé ünnepi színt öltött: diadalkapuk emelkedtek, zászlók lobogtak, a nép gyülekezett. Ot órakor dobpergés hívta egybe az algymnasium ifjúságát, hogy sorfalat képezzen Procopius Zsigmond, takarékpénztári igazgató háza előtt, hová az esperesség szeretve tisztelt felügyelője : Fóldváry Mihály alispán úr volt beszállandó. Az indóháznál diszes küldöttség élén Moravcsik Mihály helyb. lelkész iídvözlé a kedves vendéget, ki számos díszes fogat által kisértetve szállására megérkezett. Ezután egy kis szünet állt be, de már 7 órakor egész Aszód újra talpon volt és sietett ki az indóházhoz, hogy a Margócsy József főesperes s számos lelkész kísérete mellett érkező superintendenst dr. Szeberényi Gusztáv, kir. tanácsos urat fogadja. A fő üdvözlő beszédet Földváry Mihály, alispán s felügyelő tartá, s ezután br. Podmaniczky Levente, mint helyi felügyelő melegen iídvözlé a főpásztort. Es most megindult a díszmenet, harangzúgás és mozsárdörgés közepett, a kivilágított városba ; elől mentek az önkénytes tűzoltó-egylet tagjai szövétnekekkel, utanok a polgárság színes lámpásokkal. A paplak udvarán, az esperességi aljegyző és az aszódi körlelkész társaságában egyházi tanácsától körülvéve, az egyház fáradhatlan lelkésze : Moravcsik Mihály lelkes beszéddel fogadá a püspököt, ki meghatottan köszönte meg a felekezeti különbség nélkül készített, mondhatni nagyszerű fogadtatást. Rövid pihenés eltelte után, a látogatási jegyzőkönyvet kellett volna felolvasni, de ez, az itteni lelkészi működés nagy mezejénél fogva oly terjedelmes volt, hogy annak felolvasása az előre haladt idő miatt — lévén már ekkor 9 óra — lehetetlenné válván, a jegyző bízatott meg, hogy azt, minthogy a superintendenssel előre közöltetett — a templomban csak per apices olvassa fel. Ezután következett a felügyelő : B. Podmaniczky Levente álta a paplakon rendeztett fényes vacsora. Másnap reggel az Isten házába mentünk, hol Moravcsik Mihály lelkész, apostoli lelkesedéssel először tót, azután utána épületes magyar beszédet mondott. Az oltárnál kenetteljes szónoklatot tartott a kánonszerű látogatást végző püspök ur, áldván az isteni gondviselést, hogy ezen hegyen épült régi Sionnak a dicső B. Podmaniczky család tagjaiban századokon át küldött és tart fenn hőkeblű pártfogókat. A jegyzőkönyv olvasásánál kitűnt, hogy ezen egyháznál 12 év óta, mióta Moravcsik itt a lelkész, 13 ezer frtnál több lett befektetve és beépítve és pedig önkéntes adományokból s gyűjtésből. A díszes templom, a kényelmes paplak, a rendes iskolaház, az emeletes gymnasiumi épület, az alumneumi s magtári épület, a kisajátított helyiségek, a | s. lelkész-tanár lakóháza, egy bérház mind a buzgó lelkész fárad hatatlan ságának s a kegyes hívek és