Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-01-04 / 1. szám
orátortól, logikustól mennyi vétessék, különbség tétetvén a helybeliek és vidékiek között. Ugyancsak itt tétetett intézkedés a deákokról is, kiknek száma 1730. jan. 30-án 25-re szállíttatott le, kik philosophiát, theologiát, mathesist tanultak művelt tanítóktól. A deákok részére házról-házra főztek egész 1774. dec. 27-ig. Az élelemmel ellátott deákok egyházi és iskolai kötelességeket végeztek; a jelesebbek időközönként az alsóbb osztályokban tanítottak, segédekül alkalmaztattak és az iskolai épületben e célra készített szobákban laktak. Az illető ^Partialis Synodus* határozata igazolja teljesen azt, hogy a miskolci iskola már 1678-ban a szó teljes értelmében »Illustre gymnasium" vagyis kis collegium volt. Az 1735-ik évtől fogva Miskolc város elöljárósága számos világi teendői miatt, a ref. egyház és iskola ügyeinek kormányzatával felhagyott, az egyház és iskola ügyeinek vezetésével egy ^curatoriale consistoriumot( < bízott meg. Ily »curatoríale consístorium* intézkedett 1735-ben a düledező iskolai épületnek helyrehozásával is, melyet az egyház minden felsőbb helyre tett jelentés nélkül újra építeni kezdvén, annak építésétől 1736. május 3-án kelt magistratualis fiskális által szerkesztett intő levélnél fogva eltiltatott és tömérdek aggodalmak után a helytartó-tanácshoz s a felséghez tett folyamodásokra jött resolutiók után az építkezés folytatása 1737 -ben megengedtetett. De a gymnasiumi épület oly alakban és nagyságban, melylyel az 1879. jul. 10-ig bírt, csak 1797-ben végeztetett be, melyet az iskola falazatán levő chronostikon tüntetett elő, mely is ez volt: ArtlbVs IngenVIs VotIVa et reLLIglonl FLoret nVtrICIIs flnlbVs apta DoMVs. Az 1737-ik évtől fogva a miskolci ref. egyház főgondnokai, különösebben pedig segédíőgondnokai és iskolakormányzói ügyeltek a főgymnásium szellemi és anyagi ügyeire, a reformált egyháztanácscsal együtt, az egyházkerület főfelügyelete mellett. De az egyháztanács a későbbi években belátván azt, hogy az iskola szellemi ügyeinek vezetését egy, körülbelől 250 tagból álló egyháztanácscsal vezetni, kormányozni, célszerűen nem lehet, a főgymnásium szellemi ügyeinek vezetésével saját kebeléből választott, s szakavatott tagokból álló »iskolai tanácsot* bízott meg, melynek élén az iskolakormányzó áll. Ezen iskolatanácshoz terjesztetnek az igazgató elnöklete alatt működő tanári iskolai szék fontosabb ügyei s anyagi kérdései, melyek az iskolai tanács által vagy eldöntetnek vagy ajánlólag terjesztetnek az egyháztanács elé végeldöntés végett, — a mennyiben az egyháztanács a kiválóan fontos tárgyak elintézését, a főgymnasiumi jövedelem és alapítványok gondozását, kezeltetését saját magánál hagyta. Az egyháztanács a főgymnásium állásáról évenként a főtiszteletű tiszáninneni evang. ref. egyházkerületet értesiti. A koronként belszervezetében felmerülő s illetőleg előjövő gyökeres reformokat hozzá felterjeszti. A tanügy fontos kérdéseiben a főgymnásiumi tanári kar által készített tanterveket részére megküldi a főgymnásiumi igazgatóság utján. Mivel a nevelés és közoktatás koronkénti fejlődését s igényeit kiválólag a tanári kar van hivatva figyelemmel kisérni s ugy szintén saját tanügyi helyzetét is másokéival összehasonlítani, e tekintetben fontos mozzanatot jelezhetünk iskolánk életéből. A tanari kar tapasztalván azt, hogy iskolai épületünk nagyon ódonszerű, helyiségei és tantermei pedig szűkek, nem elég világosak, természettani, vegytani, természetrajzi, történelem-földrajzi eszközeink rakáson hevernek, mig más előkelő tanintézetek már e tekintetben az ódonszeruség leplét lerázva a kor igényeihez képest alakíttattak át, rendeztettek be, 1877. julius 17-én egy »Memorandumot* készített és terjesztett be az iskolai tanács elé. A memorandum kiterjedt az iskola múltjára, anyagi és szellemi ügyeinek rendezésére, kiterjedt az iskolai épület átalakítására, s részben újból való kiépítésére. Az iskolai tanács örömmel fogadvan a tanári kar emlékiratát, azt egyhangűlag magáévá tette és az egyháztanács elé terjesztette. Az egyháztanács a tanári kar emlékiratában előadott okokat és körülményeket, Soltész Nagy Albert segédfőgondnok úr elnöklete alatt s előterjesztése mellett, minden oldalról megfontolván és igen fontosaknak találván, az ősi iskolai épületnek részint átalakítását, részint délkeleti irányban kiépítését elhatározta. Az iskola átalakításának hire Miskolc város közönségét annyira érdekelte valláskülönbség nélkül, hogy az iskolai és egyházi elöljáróság egy vallás- és felekezetnélküli bizottságot alakított az átalakítás és szervezés munkálatainak keresztül vitelére, melynek elnökei : Kun Bertalan superintendens, királyi tanácsos és Szathmáry Király Pál urak lőnek, jegyzőjéül pedig egyhangűlag Molnár Bertalan borsodmegyei aljegyző űr kéretett fel. A vallás- és felekezeti különbség nélkül megalakűlt bizottság megbízása folytán az igen tisztelt elnökség és jegyző aláirásaikk al »a miskolci evang. ref. főgymnásium átalakítására és szervezésére* kívántató segélygyüjtés eszközlése végett, felhívás küldetett szét az országba, melyet a magyar kir. belügyministerium 1877. okt. 29-én 44565-ik szám alatt kelt leiratában engedélyezett is. A felhívásnak a nyommasztó időjárás és országos csapások között is szép eredménye lön, a mennyiben iskolánk a buzgóság és áldozatkészség forrásaiból, melyek több mint két századon át táplálták, élesztették, buzdították, mintegy 10,000 frtnyi kegyadományban részesittetett. Az egyházi és iskolai elöljáróság a jótékony adakozók és pártfogók előtt tett igéretét mielőbb teljesíteni óhajtván, egy szűkebb körű bizottságot bízott meg az ősi iskolai épületnek átalakításával és részint újból
