Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-12 / 37. szám

Baczoni Lajos, rendkívüli jogtanár, előadja i. A magyar állam statisztikáját, tekintettel Ausztriára, hetenként 6 órán. 2. Az európai államok statisztikáját (rendk. előadás), hetenkint 2 órán. 3. Az európai tételes nemzetközijogot (békejog), rendkívüli előadás, hetenkint 2 órán. Orbán József, akadémiai rendes tanár, előadja : A magyar alkotmány és jogtörténetet, hetenkint 7 órán. Bokor József, akadémiai rendes tanár, előadja : A jogbölcsészetet, hetenkint 5 órán. Kun Zoltán, orvostudor, főiskolai orvos, előadja : A törvényszéki orvostant (rendkiviili előadás), hetenkint 2 órán. TÁRCA. Az apró mizériák folytatása. II. Az a bizonytalanság, minden dolgon könnyű szerrel átfutni akarás, a következő lényegesebb pontokon is meglátszik. 11. p. „A hivatalnokok fizetése nagyrészben beadatik ugyan, azonban a rohamos elszegényedés miatt mind több-több egyén lesz fizetésképtelen® sat. Nem járulunk-e vagy járultunk-e már is a pauperismus elősegéléséhez? Egy jó részben igen. A can. visitátió minden évben megkérdi ugyan, hogy a hivatalnokok fizetése beadatik-e ; de ennél többet nem is tesz. Minden pap és tanító maga szedi be fizetését s intézkedik is, hogy bekapja, mert abból él; de a can. visitátió sehol se nézi meg a fizetések beszól gáltatásáról szóló jegyzőkönyvet s ez az oka, hogy gyakori az eset, midőn jószágát, birtokát kell némelyeknek elexequálni, midőn a pap meghal, a hátralék miatt. Volt eset, amidőn 7—8 ezer forint hátralékot hajtott be a megyei tisztviselő, minek következtében több ember lett a szó teljes értelmében koldussá. Speciális példákat tudnék most is említeni, hogy egy-egy gazda már több mint kétszáz forintnyi fizetéshátralékban van. S mi lesz ebből a gazdaból a pap halála esetére ? Vagyon nélküli, fizetni nem tudó egyháztag, azután elmegy Slavoniába, él a hogy tud, s itthon fogy a lélekszám. A gyenge pap nem akarta vagy nem merte bemondani a hátralékot, a visitátió pedig mint egyebeket, úgy a fizetési jegyző- j könyveket sem vizsgalta át. így nyújtanak alkalmat az ily apró mizériák terjedésére. 12. p. „Az e. ker. és e. m. részére fizetni köteles adót minden egyház megfizeti, kivéve® stb. Ha rendes számvevőszék volna az e. megyéken felállítva, a visitátió mindenesetre felmentetnék e terhes és valójában lealacsonyító adószedés alól. A belső somogyi e. megye már így intézkedett; itt az esperes nem szed többé adót, hanem minden egyház tartozik egy bizonyos határidőre az illető helyre beszolgáltatni és pedig pontosan beszolgáltatni a maga adóját. Ha jól emlékszem, a hatvanas évek elején volt nagy vita e tárgyban e lap hasabjain, s azóta ? nyugszik a dolog; szép rendesen, évről-évre folyik a lealázó adószedés, mintha csak Slavoniában laknánk, hol az illető hivatalnok falurúl-falura jár adót szedni, — csak a csetnilc hiányzik espereseink mellől. A 14. p. az isteni tisztelet, a káté- és bibliamagyarázat pontos megtartásáról szól. Tapasztalataim után Ítélve, bizonyosan két szempontból tette kötelességünkké a mi kegyes főpásztorunk a bibliamagyarázat tartását. Egyik az lehetett, mert bizonyosan meghallá, hogy némely gyülekezetekben már tudják a hívek, hogy péld. X. űrnapjában okvetlen elő kell jőni „Neandernek® meg az „órás mesternek® ; másik oka pedig az lehetett, hogy a ker. vallás örök kútfeje, a biblia, mentül inkább feltárassék a hívek lelke előtt, hogy maguk a papok is tanuljanak, a biblia folytonos tanulmányozása által szerezzenek maguknak erőt, hitet, erkölcsi bátorságot, hogy az ujabb nemzedék közül is támadjanak Szilágyi Sámuelek, Budai Esaiások, Báthori Gáborok, Tóth Ferencek, Apostol Pálok, Török Pálok, Dobosok, Fördősok stb. stb. Non datur saltus in natura. Nekünk bibliamagyarázati irodalmunk nincs, a szomszéd németektől kellene merítenünk, mert hát Ince-Herepeit csak nem recitálhatjuk örökké. Csak épen most kezdett egy pár ifjú pap dolgozni e tárgyban. Mit csinálnak papjaink e véghetlen fontosságú dologgal ? Ki tesz róla a buzgó lelkű főpásztorunknak nyilvános bizonyságot, hogy az általa elhintett apostoli mag már zöldül, szép aratást igér ? hogy papjaink dolgoznak, epedő szomjúsággal kutatják az örökélet italának forrását ?! Senki, de senki! Avagy melyik papi értekezlet tette ezt az örökké elfogyhatlan ügyet elmélkedése tárgyává ? melyik esperes szóllított fel csak egy papot is: mondd el mit és hogyan értesz ? mutasd meg mit dolgozol ? nem zengő érc és pengő cimbalom vagy-e a te evangeliumi sáfárkodásodban ? tied-e, lelkedé-e az a biblia, a melynek igéit hirdeted ? meglátták-e már híveid, profétálásod következtében azt a tenyérnyi felhőt felmerülni a tengerből, melyből a vallásos buzgóság áldott harmatja fog lehullani az eltikkadt lelki Kanaháti földére ? Bizony azt kell felelnünk, Dobossal az ilyen kérdésekre: »tied Uram az igazság, miénk csak az orcapirulás /® Pedig hát, mint a főpásztor mondá, a visitatiónak az egyh. élet lekisebb pontjaira is, nagy figyelemmel kell lenni. Mi ellenben egyszerűen beírjuk a feleletet, hogy : bibliamagyarázat tartatik, s ezzel jól van minden. És itt ismét oda visz engem az én gondolatom, amit a múltkor mondék, hogy az örökös restaurálás az, mely kipusztítja a mi egyh. életünkből még azt a kevés buzgóságot is, amely még itt-ott tapasztalható; ez az oka, hogy némely ügyek évek hosszú során át elhúzódnak, s már-már eldönthetetleneknek, bevégezhetleneknek bizonyulnak; ez az oka, hogy az egyházkormány-