Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-29 / 35. szám

nyaink közt jól kormányozni. Hogy is lehetne ? ! Egyházmegyénkben az utóbbi húsz év alatt már a hatodik esperes szolgál. Ehez nem kell több kommentár. De én ezekről többet most nem szólok. Vegyétek a pennát kezetekbe, ti buzgó, lelkes, egyházi életünk előbbrevitelén aggódó lélekkel csüggő paptársaim ; én pedig megyek tovább a canonica visitatió pontjain. I igil. KÖNYVISMERTETÉS. Zipser Gescliiclits- und Zeitbilder. Ein Beitrag zur vaterländischen Geschichte von S. Weher, evangelischer Pfarrer in Béla. Mit fünj Ansichten und einer Tafel Siegel-Abbildungen. Leutschau, 1880. Druck und Verlag von Jos. Th. Reis. In Commission bei Carl Seeliger. Szemben a címzett könyvvel az ismertető nélkülözhet minden frázist vagy hiú hizelgést. Megmaradhat az igazság mellett. Vagy ki ne ismerné Weber Samu barátom termékeny, szép és tömött irályéi tollát ? Akár merre fordulunk, mindenütt talalkozhatunk tanulságos dolgozataival. Weber S. mint cikkező és könyviró egyaránt ügyes és kiapadhatlan. A »Prot. Egyh. és Isk. Lap<(

-ban a protestantismus haladási elveinek szolgál és megismertet bennünket a szepesi prot. élet egyes, majd a múltból, majd a jelenből merített eseményeivel; a napi lapokban különösen hozzászól a nevelési- és oktatási ügyekhez; az »Oesterreichischer Protestant11

-ban referál magyarhoni prot. egyházunk minden fontosabb mozzanatairól. E mellett időt tud magának szakítani önálló munkák megírására is. E lap is nem régen, ez évi 18. számában ismertette Webernek »Einiges aus der Geschichte Béla's* cimű művecskéjét, és ime, most ismét meglepte ugyanő az olvasó közönséget a fent idézett, igen érdekes, hazánk történelmére nagyon fontos művével. De lássuk magát a könyvet. Kiállítása minden tekintetben csínos ; finom papírra nyomatva, olvasása a szemnek kellemes ; terjedelme 392 oldal; alakja 8-rét. Első oldalán a következő pecsétek képei vannak : Zápolya István nádor pecsétje 1495-ből; Zápolya Györgyé 1524-ből; a dsidásoké ; a szepesi prépostságé ; a szászoké ; a régi megyei ; a megyei 1593-ból és Lőcse város régi pecsétje. Azután Lőcse, Somolna, Váralja és a szepesi vár, a kézsmárki vár, a Dunajec melletti endeszi vár képei; mind csinosak és a regényes tájékokat tisztán ábrázolók. Tartalmát illetőleg a könyv fel van osztva tizenegy fejezetre, következő címekkel: 1. „Land und Leute," melyben tárgyalja a Szepesség legrégibb alakját, égalji viszonyait, terményeit, lakóit és ezeknek jellemét stb. 2. ,,Politisches Leben'1 cím alatt megnevezi és leírja a falvakat és városokat; szól a Zápolya-, Thurzó-, Tökölyi-, Warkotsch- és Csáky-családokról, a nemességről, a megyei gyűlésekről,> a főispánokról, a dsidásokról, a szászjogról, azV. Istvántól nyert szabadalmakról, ezeknek I. Károly által történt megerősítéséről, a tartományi grófokról, a tizenhárom város elzálogosításáról, a starostokról, a városok visszacsatolásáról és a megye jelenlegi állapotáról. 3. „Die Kirche" cím alatt bemutatja a régibb és híresebb templomokat, a zárdákat, a parochiákat, a papokat, a papok törvénykezését, a szepesi püspököket, a reformátiót és ellenreformátiót, az evangelikus templomokat és azok sorsát 43 községben. 4. „Schul- und Bildmigsverhaltnisse'1

cím alatt mindenekelőtt a tanügyi viszonyokat ecseteli általánosságban, azután a fizetéseket, a tantárgyakat és az iskolák berendezését; ismerteti a magasabb tanintézeteket Nehrén, Lőcsén, Kézsmárkon, Podolinban és ismét Lőcsén, Iglón, az állami semináriumot Iglón, a kath. semináriumot Váralján ; végre bemutatja a külföldi egyetemek látogatóit és a híresebb tudósokat. 5. ,,Bergwesen und Bergstcidte" cím alatt a bányászat képét adja a különféle királyok alatt, elmondja, mikép és hol űzetett a bányászat, megnevezi és röviden jellemzi a szepesi bányavárosokat, összesen nyolcat. 6. ,,Burgen und Kcimpfe" című fejezetben adja a szepesi ház, a Kézsmárkon levő Tökölyi-féle vár, a lublói vár, a nedeci vár, a lőcsei és kézsmárki harcok, a Kézsmark és Lőcse közti harcok, a bányavárosok háborúi és más megerősített helyek történetét. 7. „Aus dem Gexverbe- und Yereinsleban" cím alatt ismerteti az egyes céheket, a legrégibb kézműveket, egyes kiváló iparágakat, iparegyleteket, és a mai nagyobbszerü iparvállalatokat. 8. ,,Kdnigsreisen" című fejezetében a fejedelmek látogatásairól először általánosságban szól, azután egyenkint leirja Szent István, IV. Béla, IV. László, III. András, Róbert Károly, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Mátyás, Ulászló, Zápolya János, Bethlen Gábor, II. Frigyes Ágoston és I. Ferenc József fejedelmek látogatásait. 9. ,,Aus schiveren Zeiten" cím alatt leirja a drágaságot és éhséget, a sáska- és lepkecsapásokat, földrengéseket, jégesőt, szárazságot, áradásokat, szélvészeket, hidegséget és hófergetegeket, marhavészt és a pestist. 10. ,,Seen, Mineralwasser und Bader" cím alatt ismertet 24 fürdőt és ásványvizet, és leirja a nagy halastavat. Végre a ,,Brauch und Sitté" című 11-dik fejezetnek a tárgyai következők : az építmények, a ruházat, eledelek és italok, a háziasszonyok gazdálkodása, ünnepélyességek és vallásos gyakorlatok, ajándékok, a jogi- és nyilvános élet, elnevezések és tájszólások, mértékek, hadi szokások és babonák. íme, ez a könyv tartalma. Aránylag kis keretben bámulatos gazdag raktára számtalan, felette becses történelmi és statisztikai adatoknak. Kimondhatatlan sok kincset hozna napfényre hazai történelmünk, ha több oly hű művelője volna, mint Weber Samu barátom. Dacára az adatok bőségének, a könyv nem valami száraz, untató, hanem épen ellenkezőleg, kellemes és igen tanulságos olvasmány. Az átmenet egyik tárgyról a másikra, természetes, minden erőltetés nélküli. Közbe-közbe egy-egy szép vers az előadottakat mintegy költőileg eszményesíti és dióhéjba foglalja.