Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-01-25 / 4. szám
Körting G. Francia nyelvtan 1875. Machat. , > y Mager-Hoffer. » >:> Noel H. Vezérfonal a francia nyelv megtanulására. 1876. (III köt.) Plötz. Francia nyelvtan. Psenyeeki Nagy S. Crestomathia. Pugin Leo. A francia nyelv rendszeres tankönyve. Schlott Gy. Francia olvasókönyv. 1878. Schwiedland Fr. Francia nyelvtan 4 folyamban, 1876. Tipray. Gyak. francia nyelvtan. Rákosi L Vezérfonal a francia ny. megtanulására. Salamin Leo. Francia olvasókönyv. Szótárak: Bakó-Soltész. Latin-magyar szótár. 1878. S.-Patak. Latin-magyar szótár. Kolozsvár. Ballagi M. Német-magyar s magyar-német szót. Farkas E. » » » » 1878. Finály és Régeni. Latin-magyar isk. szótár. Holub M. Latin-magyar szótár. lengyel-Szegedi. Latin-magyar szótár. Léray-Vida. Görög-magyar szótár. Soltész. Latin-magyar szótár. 1868. S.-Patak. Rejtényi d. Német, latin, magyar, szerb zsebszótár. 1 (algymn.) Történelem : Batizfalvy d. Világtörténet algymn. (3 rész) Beck. Világtörténet. Dietner-Zsilinszky. Magyarország története. Iíanthó. Mag) árok története. Ho, •váth M Kisebb magyar történet, (rövid előadásban.) » » Magy. orsz. tört. főtekintettel az alkotmány fejlődésére. » » Magy. orsz. oknyomozó története. Horváth-Vaszary. Magy. orsz. oknyomozó története. Jánosi F. Magyar alkotmány története. Kapp. Leitfaden. Kuttner. Világtörténet (a gör. római mythologia s magy. irod. tört. vázlatával) Kuliffai E. Erdély története. Ladányi G. A magyar nemzet története kivonatban. » » Világtörténet (3 kor) » » A magyar nemzet történetei. Lamé-Bedő. Görögök története. » -Szabó. Róma története. Mangold. Egyetemes világtörténet. (3 r.) Matusik. Erdély történelme. Neumann. Magy. orsz. története. » Világtörténet. M. Papp M. Magyarország története. 1878. Peregrinyi, s Pütz-Baranyai. Világtörténet. RibáriF. Világtörténet 3 kor. » » Magyarország tört. világtörténeti bevezetéssel 1877. » » Magyarorsz.oknyomozó története 1878. Somhegyi F. Egyetemes világtörténet (3 rész) Somosi J. Újkor története. 1860. Szász K. Magyarország története. Szatmári K. » Szilágyi S. Egyetemes történelem 1871 (3 r.) Jankó J. Történelem (magyarok) 1876. Vámossy M. Időszaki vezérfonal. Vasvári B. Világtörténet. Vaszari K. Történet rövid előadásban (magyarok) j, s Magy. orsz. oknyomozó története. Wéber. Világtörténet. Welter-Füssy. Világtörténet 1870. Zsilinszki M. Az egyet tört. életirati vázlatokban. Bocsor d. Magy. orsz. története főtekintettel a jog fejlődésére 1870. Szombati J. Mag)-, orsz. története. » » » » » előzményei (jaszhun-avar évezred) 'Jankó J. Az ujabb forradalmak kora. 1876. (Vége köv.) Közli Békési Gyula. Képezde és népiskola. Viszonválasz a soproni ev. tanítóképezde rendes tanárainak e lap f. évi 2-ik számában megjelent válaszára. Mikor föntebbi cim alatt cikkemet megírtam, azt vártam és kértem, hogy a dolog komoly oldaláról írjanak, és minden érzékenykedés nélkül, a mire okot épen nem szolgáltattam, fejtegessék a kéz alatt levő tárgyat s a hol én netán rosszul találom a szeg fejét, emberül oda üssenek. De lám, keményen csalatkoztam feltevésemben! Mert a soproni ev. tanítóképezde tanárikara együttesen megszólal ugyan, de válaszában fősúlyt nem a kérdéses tárgyra fektet, hanem jobbnak véli csekély személyemet céltáblául kitűzni. Kezdem nem érteni a dolgot. Mert hát mivel vonhattam annyira magamra az igen tisztelt tanár urak nemes haragját ? Hivataloskodási időm igaz nem messze nyúlik a múltba, mert csak tizenkét éve mindössze, hogy a közpálya igáját vonom. De még is ennyi időn át is lehet rosszat munkálni, ha a jóra képtelenek vagyunk absolute, vagy akarat nincs bennünk a jóra. A képezde azonban egy jottával sem mondhatja, hogy ellene szóltam, ellene írtam, sőt ... . Mert tiszteltem az ott mű. ködő erőket egyes egyig, de sőt szerettem. A szeretet pedig mindeneket elfedez, a szeretet mindeneket reményi, a szeretet nem cselekszik álnokul. A válasz által érintett cikkemben szinte oly kevéssé adtam okot a megbotránkozásra. Mert hát én ott nem vádolok senkit, annál kevésbé az intézet érdemekben megőszült avagy ifjú vezetőit. Ha még is vádat említenek a tanár urak válaszukban, melylyel állítólag sújtottam volna az intézetet, még pedig oly modorban, hogy fölötte megbotránkozni voltak kénytelenek, s el nem fojthatva indulatokat oly kemény ítéletre hívtam ki őket ellenem, »hogy legalább is felületességnek a jele, ha valaki ily alapon ... ki meri mondani egy egész intézetről a legsúlyosabb vádat : a belőle kikerülő ujabb nemzedék nem üti meg a jó tanitó mértékét !< c — erre nézve egyszerű válaszom ez, rosszúl méltóztatott cikkemet elolvasni, tessék még egyszer legalább áttekinteni, és látni fogják, hogy ott tőlem származott vádról szó sem lehet, de még véleményt sem kockáztattam a váddal szemben, különösen olyat, melylyel az illető tanári
