Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-08 / 32. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ ES ISKOLA. -A. próságo Ha XIII. Leo a klérus némely tagjaira hallgatna, a római egyház különben is terjedelmes dogmája ismét egy uj hitelvvel szaporodnék, t. i. a szűz mennybemenetelének dogmájával. A legenda szerint az angyalok testestül fölvitték a Megváltó anyját az égbe ; sőt a helyet is megjelöli, hol az ég neki megnyílt. Eddig azonban a mennybemenetel nem volt dogma; a kinek épen elég vastag feje volt nem hinni, hát tehette ezt a nélkül, hogy elkárhozott volna. Ez így tovább nem tarthat. Vicence pap az Unit a Gattolicában nagy hanggal követeli, hogy e legenda emeltessék hitcikkelylyé. Ha IX. Pius még megvolna, nem sokáig késnék a dolog. A szeplőtlenség dogmájának szerzője nem ingadoznék kijelenteni, hogy a mennybemenetelt mindenki, mindenhol és mindég hitte. XIII. Leo valamivel csökönyösebbnek latszik; de azért „k tve higyjünk a komának.* * Az ilyen hasonlatokat XIII. Leo félhivatalos lapjatói, az „Aurora*-tói tanultam, mely közelebb is a valdensis kápolnákról így nyilatkozik : Ezek az egyszerű protestáns épületek ugy néznek ki Róma ragyogó épületei között, mintha szamárbőrt terítenének valami gyönyörű oltárra. Ezek az épületek a tévelyek és vétkek raktárai stb. * Hogy pedig azokban a ragyogó épületekben hirdetett vallás mennyivel jobban megnemesíti a sziveket s felvilágosítja a lelkeket, mint az egyszerű protestáns kápolnák vallása, nagyon szépen illustrálja az az eset, ami Ceriannában, egy kis olasz faluban történt, melynek lakosai felboszankodva azon, hogy az arkangyalok és védszentek nem oltalmazák meg olajfáikat az elfagyástól, a templomba rohantak s a feszületeket összelövöldözték. Persze többeket elfogtak közülök , s most csak az van hátra, hogy a szent-szék közülök legalább kettőtharmat felakasztasson — Isten dicsőségére. * Eszmetársulás folytan azt a pört is megemlítem, a mi közelebb folyik antipodesünkön, Ausztráliában. Egy nem rég elhunyt gazdag katholikus tőzsér az -egyháznak 35.000 francot hagyott olyan föltétel alatt, hogy az egyház szabadítsa ki lelkét a purgatoriumból. A testamentom végrehajtója azonban a hagyományt mindaddig nem akarja kifizetni, mig az egyház csalhatatlanul be nem bizonyítja, hogy a feltételt teljesítette, azaz, hogy az elhunyt lelkét csakugyan kiszabadította a puigatoriumból. No hát ( nem dicsekedésből mondom) a protestáns vallásban nevelkedett ember ilyen sarokba nem szorítja egyházát. Testamentomában hagyományoz az isten-áldotta árvaháznak, valamely tanintézetnek, vagy épen a felvilágosodást terjesztő egyháznak ; lelkét pedig bízza a jó isten igazságára és irgalmasságára. A Renaissance után Iietesy Victor, lelkész. IRODALOM. Mezőgazdasági vizműtan. A magyar tud. akadémia által a 3000 frtos Fáy-dijra érdemesített pályamű. Irta Kvássay Jenő. 4-dik és 5-dik füzet. Budapest, 1880. Kiadja Ráth Mór. Ezen nagy terjedelmű munka három önálló részből áll. Az i-ső rész a lecsapolást és öntözést, a 2-dik a folyószabályozásokat, a 3-dik a vizjogot tárgyalja. Minden rész külön is megszerezhető. Az egész mű előfizetési ára 8 frt. Az akadémiai bíráló bizottság jelentése szerint Kvassay munkája „tartalmára, berendezésére és előadására nézve egyaránt kitűnő, absolut becsű, európai színvonalon áll, irodalmuknak díszére válik és a kitűzött gyakorlati célnak egészen megfelel.* Ráth Mór kiadásában megjelentek: 1880-ik évi országgyűlési törvénycikkek. 8-rét vagy 16-rét. Ara 1 frt 20'kr. — 1880: XXXVII. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyvek életbeléptetéséről. Ára 30 kr. — A kir. közjegyzőkre vonatkozó törvények (1874 : XXXV. és 1880: LI. törvénycikkek) és szabályrendeletek. Ára 80 kr. — A m. kir. minisztérium rendeleteinek gyűjteménye 1880. évi folyam. Első füzet. Ára 50 kr. Kortáblák a történet tanulásához, nemzetségi táblákkal. Tanodai és magánhasznalatra összeállította Bélay Jenő. Budapest, 1880. Weiszmann testvérek könyvnyomdája. 8-r., 36 lap. Ára 50 kr. — Vámossy Mihálynak, a budapesti ref. főgymnasium érdemes igazgató-tanárának terjedelmesebb „Időszaki vezérfonala* mellett, a jelen munka hézagot pótol annyiban, amennyiben rövidségénél fogva a polgári iskolaban és a középtanoda alsó osztályaiban használható. A kronológiai kézikönyvek szükségességének azonban nem fogadhatjuk el indokául azt, amit szerző előszavában olvasunk, hogy t. i. „minden esemény bizonyos idő keretében folyván le, tapasztalás szerint az esemény idejének elfeledésével rendesen eltűnik az emlékezetből az is, ami a történet lényege.* A leg több embernél ennek épen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk, amennyiben a történet lényege marad meg emlékezetében s az évszámot felejti el. Aki a történeti eseményeket elfeledi, az nem sok hasznat veszi az eseményeket csak röviden jelző kronológiának, annak — mielőtt a kronológiát hasznaihatná — rendszeres történeti kézikönyvre van szüksége. Gyászlapok a magyar szabadságharc történetéből. Összeállította Baross Mihály. Székesfehérvár. Ára 50 kr.