Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-08-08 / 32. szám

Ennek a kis füzetnek a lapjai csakugyan a szó szoros értelmében gyászlapok, melyek vérfagyasztó események keserű emlékeit költik fel az olvasó lelkében. 11 M. a nagyigmándi vértanúk emlékét eleveníti fel, részint saját tapasztalatai, részint maguk a vértanúk elbeszélése alapján. Az igmándi vértanúk voltak : László József, jelenleg a pápai főiskola érdemekben gazdag kurátora, azután Győrfi Ferenc tatai volt ref. iskolatanitó, Fieba József banhidi volt plébános, Tóth Sándor oroszláni volt községi jegyző, Mansbarth Antal csákberényi volt plébános és Szikszay János szintén csákberényi volt ref. lelkész, Horváth Mihály mezőföldi esperes sógora. A négy elsőt Susán tábornok a nagyigmandi paplak udvarán ötven botig vágatta, a két utóbbi ugyanott főbelövetett. Szikszay és Mansbarth sorsara jutott — mint tudjuk — Streith Miklós is, a hazafias boglári plébános, kinek utolsó perceit és kivégeztetését ugyané füzetben K. M. irja le. Végre K. M. székesfehérvári kanonok érdekesen irja le a saját várfogságát is. Általában az egész füzetet mint érdekfeszítő olvasmányt ajánlhatjuk a közönség figyelmébe. A boszú érzetét, melyet az események leírásának olvasása önkénytelenül fölébreszt keblünkben, igyekezzünk elnyomnia Krisztus urunkra való visszaemlékezés altal, ki még legnagyobb ellenségeinek is meg tudott bocsájtani. Rautmann Magyar Lexikonának 58. és 50. füzetei, melyek közelébb megjelentek, Egiptom cimii cikkel kezdődnek s Eleusis cirnü cikkel végződnek. Mellékleteik : a javított iránytűk és a királyi várkert-bazár Budán. A Protestáns Pap most megjelent 10-dik füzetének tartalma a következő : Az istent emberitő és embert istenítő ember (sonette), Bényei Gábortól. Kis leányom emlékére (költemény), Kálmán Dezsőtől. Helyzetünk vagy a polgári házasság? Guggenbergertől. Aratási egyházi beszéd, K. D.-től. Kik a boldogok Jézus szerint ? ifj. Coquerelle után Feleki József. Szertartási beszédek, Garzó Gyulától. Halotti tanitás idős özvegyasszony felett, Zsigmond Sándortól. Biblia-magyarázat, ugyanattól. Confirmátió, Margócsy Kálmántól. Különfélék. Utasítások a gymnasiumi tanítás tervéhez. Készi" tette az orsz. közoktatási tanács. Kiadta a közokt. m. kir. miniszter. 4-rét, 110 lap. Ezen utasítasokat lapunk bezártakor a miniszter a következő sorok kíséretében küldte be szerkesztőségünkhöz: „16179. szám. A gymnasiumi tanitás emelésére s különösen sikeres eredményének általánosabb biztosítására régtől fogva érezik a tanártestületek az oly irányadó megállapodások szüksé gét, melyek a tananyag kiszemélésére, valamint a követendő módszerre nézve alapúi szolgálhatnának és a szaktanárok munkásságában némi egyöntetűséget és öszhangzást létesítenének. Ez okból készíttettem az „Utasításokat a gymnasiumi tanitás tervéhez." Van szerencsém azokból egy példányt a t. szerkesztőséggel szíves tudomás végett közölni. Budapest, 1880. julius hó 29-én. A miniszter meghagyásából Kárffy Titusz, miniszteri tanácsos." A nagyterjedelmű és nagyfontosságú munkálathoz természetesen egyszeri bepillantás után nem szólhatunk; hanem felhívjuk arra szakférfiaink figyelmét, s ezúttal tartalmát fogjuk röviden közleni. Három részre oszlik az. Az i-ső résznek, mely általános utasításokat tartalmaz, fejezetcímei a következők : A középiskolai tanulmányok kölcsönös egymásra vonatkoztatasa. Az egyes tantárgyak tanítása. Az egyes tanulmányok terjedelme Részletes tanterv szüksége. A tanszakok felosztása a tanárok közt. Orabeosztás. Fegyelmi rendtartás. A tantárgyak methodikus kezelése. Emlézés. Ismétlések. Vizsgálatok és gyakorlatok. A tanév tudományos munkássága. — A 2-ik rész tartalma a gymnasiumi tanitas terve, a 3-diké részletes utasítások. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A nagysarlói fényes gyülekezet, Juhász Pál, kis-sarói lelkészt, a barsi ref. egyházmegye ifjabb nemzedékének egyik kiváló tagját s jeles szónokát, -— mint bennünket értesítenek — valódi lelkesedéssel papjául választá meg. — Demeter Mihály, a szászvárosi Kun-tanoda egyik volt köztanitója a szacsvai (haromszékmegyei) ref. egyház papjává választatott. — Weber Samu, jeles munkatársunk a magyarországi Kárpategylet másod elnökévé választatott. — Behe Mihály, debreceni ref. egyháztanácsost a debreceni egyházmegyében tanácsbiróvá választották. * A budapesti ág. h. egyházközség egy kitűnően indokolt, érvekben gazdag folyamodványt intézett Budapest főváros tanácsához, melyben kérelmezi az általa fentartott iskolák részére eddig nyújtott 2100 frtnyi városi segélyt 12.000 frtra felemelni. Első pillanatra talán ez a segélyfelemelés túlságos nagynak fog feltűnni, de ha a folyamodványban előadott tényeket a tanács, illetőleg a városi képviselőtestület figyelembe veszi : bizonyára oly jogosnak és méltányosnak fogja találni az egyház kérelmét, hogy nem fogja azt visszautasítani. Különösen figyelmökbe ajánlható az, hogy a nevezett egyház iskoláit megszaporította; hogy más hitközségek iskolái aránytalanul nagyobb segélyben részesülnek, pl. a Duna balparti izraelita hitközség 4100 frtnyi segélyt kap, dacára annak, hogy mindössze csak egy fiu- és egy leány-népiskolát tart fen ; hogy, ha az egyház népiskoláit, melyekre jelenleg 15.000 frtot költ, bezárná: a városnak kellene ezek helyébe uj iskolakat állítnia, a mi a városnak 30—40 ezer frtjaba kerülne. Végül mint igen nyomatékos érvet kell kiemelnünk azt, hogy más hazai nagyobb városok aránytalanul nagyobb mérvű gyámolításban részesítik a hitfelekezeti iskolákat fentartó egyházgyülekezeteket, mint a főváros. így pl. Sopron városa a 8000 lélekkel biró ev. gyülekezetnek 13 ezer frtot és a községi adónak 5 70

-át adja segélyképen, tehát esik egy-egy lélekre mintegy 2 frt. ; Besztercebányán az 1900 lelket számláló ev. egyházgyülekezet 6