Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-04 / 1. szám

A tettek embere, ki a dolgokat mindég gyakorlati oldalukról ragadja meg, a kérdést különösen kivihetősége szempontjából taglalja és biztos tapintattal rámutat egyfelől a zsinattartás siettetésének közjogunk vallásra nézve szégyen­letes elmaradottsága melletti veszélyeire, másfelől kijelöli azon tényleges ügyeket, melyekkel ez idő szerint közösen foglalkozni első sorban köteles­ségünk. — O látja az egység megalkotásának szükségét s azt inkább mint akárki, szívből óhajtja; de a helyett, hogy annak formulázásával kezdené a munkát, mi a részek féltékenységének felköl­tésére vezet, mindenek előtt oly dolgok közös elintézését sürgeti, melyek közelebb hozván az érdekeket, közelebb hoznák egymáshoz a szíve­ket is, es útját egyengetnek a majdan annak idejé­ben összeülendő zsinat szerencses sikereinek. Sokakat bámulatba ejtett, nem keveseket bántott a hév, az indulatos hang, melylyel a kü­lönben körültekintő, ok nélkül vagdalkozni, sérte­getni nem szokott agg férfiú nézeteit ez alkalom­mal fejtegette; feltűnt, hogy cáfolhatatlan érve­léseit oly maró gűnynyal kisérte, mint ha személyek ellen küzdene, holott tudvalevőleg az ellennéze­tüek mind megannyian ügyfelei, barátai, kikkel szemben kíméletet inkább mint bántani akarást sugalmazhatott szive. — Bizonyára nem is sze­mélyekre céloznak azok a keményen hangsúlyo­zott megrovások, mint inkább az azok által meg­indított munkálatokra, és semmi sem természe­tesebb, mint az ügyért lelkesülő ember hevesebb fölgerjedése, mikor tudva, hogy ész és tapasztalat részén vannak, a dolgokat mégis szent meggyő­ződésével ellenkező irányban látja folyni. ^Az elkeserített hazafiság érzelmei — mondja a sze­lidlelkű Kölcsey —• nagy jogokat adnak, csak erős kebelben lángoljanak.* Helyet is engedett csakhamar az ügy józan megfontolása a személyes apprehensióknak és a lelkes felszólalás nem maradt eredmény nélkül. A zsinat ugyan kis időre tán el fog odáztatni, — mert hiszen ha — a mint fentebb láttuk — csonka konventtől visszariadtak, még kevésbé fogják csonka zsinat létesitését akarhatni; de már az utolsó, mult évi sept. hó 10 - 13.' Debre­cenben tartott konvent csakugyan figyelmét azon gyakorlati kérdésekre is irányozta, melyek az egy­házkerületi jegyzőkönyvekben, közös elhatározás alá tartozókul voltak felhalmozva. E tárgyak sorrendjének egybeállítására ki­küldött bizottság jelentését beadván, azok elinté­zése, melyek halaszthatlanoknak véleményeztettek, mint a tanügy rendezése, magyar protestáns egye­tem ügye, az országos domestika szervezése, vallási és tanügyi sérelmek orvoslásának eszköz­lése stb azonnal folyamatba is tétettek, mások, mint a bibliafordítás ügye, a két prot. felekezet közötti viszony megállapítása, a népességek aránya sze­rinti jogok és kötelességek meghatározása stb., későbbi gyűlésen leendő tárgyalásul jelöltettek ki Ez uton sikerült végre valahára a kezdet nehézségeit legyőzni, s az ügyet oly irányba te­relni, mely ha valamivel későbbre is, de biztosan elvezet az óhajtott célhoz, mert a superintenden­tiák egyakaratu őszinte hozzájárulását s lelkes közreműködését biztosítja. Ballagi Mór. ISKOLAÜGY. A miskolci h. h. főgymnasium múltja és jelene főbb vonásokban. A miskolci h. h. főgymn. keletkezése a XVI-ik század utolsó tizedére esik, midőn Miskolcon a reformált vallásra tömegesen áttértek és a hívek egyházat, iskolát alapítottak. Az egyház, miként az iskola, szellemi és anyagi ügyeit 1577-től egész 1735-ig, tehát 158 éven keresztül Miskolc város elöljárósága vezette, a megválasztott lelkészszel, később lelkészekkel és tanítókkal együtt, a borsodgömöri ref. egyházmegye felügyelete mellett. Ezen egyházmegye egyik volt azon négy espe­restség közül, mely a tiszamelléki egyházkerülettől elszakadt, a püspöki igazgatás gyűlölete miatt, a hie­rarchiára vezetőnek tartván azt, és el is volt szakadva egész 1734-ig, a mikor a magyarországi ekklézsiak négy superintendentiára osztatván, királyi beleegyezés és rendeletnél fogva, a borsodgömöri esperestség is püspöki igazgatás alá került. A tanítók jutalmazásáról s dijazasaról a fentebbi egyházmegye »Partialis Synodusa* intézkedett. — Ez határozta meg 1678. február 9-én a miskolci ref. egyház parochiáján tartott „Partialis Synoduson*, a hol Borsod-Gömorvármegyék előkelő világi- és egyházi férfiai voltak, a miskolci polgármesterrel és hitesekkel együtt a miskolci iskolában fizetendő tandijt is, hogy az abcé­árius gyermekektől a rudimentáig, úgyszintén a poétától,

Next

/
Oldalképek
Tartalom