Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-25 / 30. szám

Másnap Dr. Emericy iglói állami képezdei igazgató a magyar nyelvből próbaleckét és Finger szomolnoki tanitó a vasról mintaelőadást tartottak. Azután megtekintették a taneszközöket, melyeket főképen Seeliger Lőcséről és Schmidt Iglóról állítottak ki. IO órakor Putsch Tóbiás iglói képezdei tanar és elnök megnyitotta a XIX. közgyűlést. Az első tárgyat azon kérdés képezte : „Miképen emelendő a szépészeti érzék a népiskolában ?* Az előadó Emericy felkai tanitó volt. A második tárgyalandókérdés az volt : „Hogyan költendő fel a munkakedv az egylet egyes köreiben?" Az előadással meg volt bizva a bélai tanitó Haits. A következő tárgyat : „Hogy lehetne legkönnyebben iskolai- és népkönyvtárakat alapítani?* Weber lelkész adta elő. A fontos kérdés: „Váljon a magyar nyelven, mint kötelezett tantárgyon kivűl, nem magyar iskola felsőbb osztályaiban más tárgy is magyar nyelven tanittassék-e ? és ha igen, milyen tantárgy?" — igenlőleg oldatott meg, s kimondatott, hogy leginkább a természetrajz és földrajz tanítása lehetséges magyar nyelven oly iskola felsőbb osztályaiban, amelyben a német vagy tót a tannyelv. A tagok Göllnic városa iskoláit és gyermekkertjét is meglátogattak és magokat azoknak berendezésék körül tájékoztak. Mint uj thémák tűzettek ki : i. A szünidő kellő felosztása, különösen a falusi iskolákban; 2. A kézi munka a népiskolában ; 3. Leckerend az osztatlan népiskola szamára. Kertscher tanitó és pénztárnok jelenti, hogy az egylet most 256 tagot számlál, bevétele 320, kiadasa 525 frtot tett, a hiány a szepesi térkép kiadasából származik. A pénztár jelenlegi állása 1084 frt. Az egylet könyvtára 849 kötetből, 649 műből áll. Az elnök végre jelenti, hogy jövő évre Igló varosa hivta meg az egyletet közgyűlésre, mely jelentés éljenzéssel fogadtatott. Miután még a közgyűlés köszönetet szavazott Göllnic városának és mindazoknak, kik a XIX. közgyűlés sikeresitése körül fáradoztak, az elnököt éltetvén szétoszlott. Weber Hamu. KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A vasárnapi iskolák jubileuma Londonban. London, 1880. julius 10. II. A vasárnapi iskola-egyesület (Sunday School Union) — a miut mar említettem — sokkal nagyobb ünnepélyességgel ülte meg a vasárnapi iskolák alapításának százados évfordulóját, mint az előbb említett testület; nemcsak azért, mivel az Unió sokkal nagyobb, gazdagabb és messzebb kiterjedő intézmény, mint az unitárius vasárnapi iskola-társulat (Sunday School Association), hanem azért is, mert az Unió — az unitáriust kivéve, — csaknem minden más vasárnapi iskola-társulattal egyesült az ünnepély megtartása végett. Ezenkívül külföldi népek képviselőit meghívta, emlékpénzt veretett, Raikes Róbert emlékére szobrot emelt és a lehetőleg mindent elkövetett, hogy a közfigyelmet mind inkább felkeltse az intézmény iránt, a melyet úgy tekint, mint a vallás és ember legjobb barátját és leghatásosabb eszközt a vallásosság élesztésére és terjesztésére. A végből pedig, hogy az ünnepélynek minél több maradandó haszna maradjon, célul tűzte ki, „Sunday School Centenary Fund* címen 25,000 font gyűjtését, a mely összeg a következő célokra fordítandó: 1) Kölcsön alap létesítésére, a melyből iskolai épületek, termek építésére és más iskolai célokra kölcsönadni lehessen kamat nélkül. 2) Missiói iskolák alapítására, a hol az a kölcsönadásnál nyereségesebbnek látszik. 3) Continensi vasarnapi iskolák segélyezésére. 4) Raikes emlékére épület emelésére Gloucesterben, az alapító születése helyén. Az Unió a vasárnapi iskolák alapítását kizárólag Raikes Róbertnek tulajdonítja, a szobrot csakis az ő emlékére emelte és őt tette az ünnepélyességek központjává ; tagadhatatlan is, hogy a vasárnapi iskolák csak az ő tellépésével lettek állandók és terjedtek el mindinkább és hogy e tekintetben az oroszlánrész őt illeti. De térjünk át az ünnepélyességek folyamara. Szombaton, junius 26-án délután az idegen népekképviselői (mintegy 200—300) fogadtattak az elnök által az Unió feldíszített gyűléstermében. Amerika volt legerősebben képviselve, de a világ csaknem minden részéből voltak küldöttek. A gyűlés imával nyittatott meg, a mely után az elnök üdvözölte a jelenlévő tagokat. A mű — úgymond a többi közt, — a melynek emlékére ők ma ünnepet ülnek, ma mar nem egy nemzeté vagy egyházé, hanem a keresztyén világé. Azért jelent meg a gyűlésen több mint 14 nemzet képviselője. Ma már 6'/2

millió vasárnapi iskolás tanuló van az Egyesült Államokban, egy millió tanitó altal taníttatván. 1813-ban az LT

nio a continensen is vasárnapi iskolákat kezdett állítani és segélyezni, legelsőbben a bordeaux-it segélyezte 50 fonttal és ma már az európai continensen 400,000 tanuló és 20,000 tanitó van. Ázsia, Afrika és Polynesiában 200,000 tanuló, 5000 tanitó. Az egyesült királyságban (Anglia), gyarmataival együtt, 4 és fél millió tanuló és fél millió tanitó. Ugy hogy összesen körülbelől 12 millió vasarnapi iskolai tanuló és másfél millió tanitó van a világon. Az elnök utan Gloucester varos képviselője állott fel, városa nevében meghíván a követeket megnézni Gloucesterben azt a házat, a melyben Raikes az első vasarnapi iskolát tartotta, és négy öreg embert, a kik Raikes iskolájában tanulók voltak. Ezután következett a beszédek hoszszu sora Amerika, Ausztrália, Francia-, Német-, Svédország és sok tekintélyes város képviselői által elmondva. Svédországból Palengoist volt az egyik képviselő, a ki hazájában a vasárnapi iskolák megalapítója. O ugyanis 1851-ben Londonban járván, megfigyelte a vasarnapi islcolakat és buzgó vágy szállotta meg őt azokat hazajában is elterjeszteni. Buzgó törekvését siker koronazta. Néhány év alatt megszaporodtak a vasárnapi iskolák. Ma már némely helyen a 7 és 14 év közti gyermekek fele, más helyt vagy V3

-a vasárnapi iskolás tanuló. Jelenleg 15,000 tanitó és 150,000 tanuló van az országban és 6 folyóirat (periodical) adatik ki. — Több más jeles üdvözlő beszéd tartása után a gyűlés egy hymnus eléneklésével bevégződött. Vasárnap, jun. 27-én minden vasárnapi iskolaban