Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-25 / 30. szám

isteni tisztelet tartatott, kérvén isten áldását a heti munkára. Hétfőn, jun. 28-án i2^órakor az egyesült Inaugural Meeting a Guildhallban gyűlt össze a polgármester (Lord Mayor) elnöklete alatt, jelenlévén más méltóságokon kivűl a canterbury érsek is. Enek, ima és a polgármester megnyitó beszéde után az érsek tartott egy hosszú beszédet, kifejezvén abban a többi közt nemtetszését azok ellen, a kik vizsgázott vasárnapi iskolai tanitók mellett izgatnak ; mert bár a tanitók közül mindenik nem képes pontos és szabályszerű oktatást adni, de minthogy a tanitók nagy része nem rendes és fizetéstelen, ez azt mutatja, hogy ők a munkát a Krisztus iránti szeretetből teszik, és ha ők szivök érzéseit növendékeikbe önthetik s ha erkölcsileg hatnak rájok, az az értelmi behatásnál nagyobb fontosságú a gyermeki kedélyre. Az Unió elnöke valtotta fel az érseket. Beszédében kifejtette és történelmi példákkal is illustrálta, hogy mily hatalmas és jótékony betolyást gyakoroltak a vasárnapi iskolák a nép jellemének, erkölcseinek, szokásainak nemesítésére. Az Unió elnöke után New-York követe szólt, a ki ugy szerepelt, mint a nemzetközi vasárnapi iskolai összejövetel (International Sunday Scliool Convention) ! képviselője. O mint amerikai állította, hogy a vasárnapi iskolai intézmény és az állam fenmaradása s jólléte belső viszonyban vannak egymással. Nálok a vasárnapi iskolák azért is szükségesek, mert a bevándorlók gyermekei ezekben taníttatnak isteni félelemre és lelkiismeretességre. A gyűlés ének és az érsek áldása után eloszlott, de csak kevés időre, mert 3 órakor az az Unió olvasó termében conference (összejövetel) név alatt tovább folytattatott. Elnök mindenekelőtt kifejezte örömét a délelőtti gyűlés sikeres volta felett, és kijelentette, hogy most már gyakorlati ügyeket fognak tárgyalni. Beszédében elmondá, hogy eleintén a vasárnapi iskoláknál fizetéses tanitók működtek, shillingjével fizetve. 1789-ben 517 font fizettetett e célra, de már 1811-ben, — a mely évben Raikes meghalt — összesen csak 3 shilling. A munkát már ekkor önkéntes tanitók ingyen végezték. Kezdetben a vasárnapi iskola inkább világi, mint vallásos intézet volt, Raikes adta annak a vallásos jelleget. De abban hosszas ideig csak olvasni tanítottak, mivel a nevelés országszerte siralmasan el volt hanyagolva. Most azonban másként van, mert vannak elemi iskolák ; a vasárnapi iskolákban minden erőt a vallásos tanításra és szellemi dolgokra lehet és kell fordítani és így azokat maga- j sabb fokra és jelentőségre emelni. Az elnök beszéde után néhány üdvözlő irat olvastatott fel, azután következett egy felolvasás a vasárnapi iskolák múltjáról. Végül New-York követe egy igen érdekes, hosszú jelentést olvasott fel az amerikai vasárnapi iskolák munkásságáról. E jelentés szerint Amerikaban van 82,231 vasarnapi iskola, 886,328 tanitó és 6,623,124 tanuló. A nemzetközi vasárnapi convention amerikai intézmény, célja a vasárnapi iskolák munkásait elevenitni és lelkesíteni mindenfelé. Iskolákat nem szervez, de azok szervezésére javaslatot tesz. Gondoskodik a nemzetközi tanítási xendszer megállapításáról. Az iskolák statistikáját vezeti és évenként eljárásáról tudósítást ad ki. — Végűi New-Zeelandról tétetett jelentés. Ezzel a 'hétfői gyűlések bevégződtek. I arga Dénes. \ IRODALOM. Kis Livius. Függelékül gnóinák, Phaedrus és Ovidius. A középtanodák III. és IV. osztalya számára. Rothert M. és Weller G. nyomán az uj tanterv értelmében szerkesztette és szótárral ellátta Polgár György, államgymn. r. tanár. Első füzet: A római királyok korszakának története. Második füzet : A római köztársaság Camillusig és az olasz háborúk. Budapest, Franklin-társulat. 1880. Egy-egy füzet ára 70 kr. — A szó szoros értelmében hézagot pótol e munka, a mennyiben az uj gymnasiumi tanterv követelményeihez szorosan alkalmazkodik. Minthogy pedig Livius eredeti szövegét a III. és IV. osztálybeli tanulók alig érthetnék meg, ennélfogva Polgár a Rothert és Weller által átalakított szöveget közli. Az eredeti szöveg átalakítása azonban nem tárgyi, hanem formai tekintetben történt, Livius sajátosságainak fentartása mellett. Rotherték a mondatok szerkezetét az eredetinél egyszerűbbé tették, a nehezebben érthető kifejezéseket könnyebbekké alakították at, az interpunctióra nagy gondot fordítottak, az egész mű rendszerét áttekinthetőbbé tették, s végül a művet szótarral lattak el. Mindez természetesen megkönnyítette a classikus munkának az iskolában való hasznaihatását. Az Ifjúsági Iratok Tára című vallalatból, melyet az orsz. középtanodai tanáregylet megbízásából Dr. Kármán Mór szerkeszt, ismét megjelent két füzet : Életrajzok Plutarchosból. Görögből fordította Szilasi Móric. Budapest, Franklin-társulat. Az i-ső füzet ára 60 kr., a 2-diké 1 frt. Amaz magaban foglalja Lykurgos, Solon, Themistoklés, Aristidés és Kimón, emez Periklés, Nikias, Alkibiadés, Lysandros, Agésilaos és Pelopidas életrajzait. A forditás, a mint futólagos lapozgatás utan megítélhetjük, elég gördülékeny s csak itt-ott talaltunk benne egyegy magyartalan, rosz kifejezést. A derék munka mindenesetre kellemes olvasmanyul szolgaihat az ifjúságnak s hogy annál tanulságosabb is legyen, képekkel és jegyzetekkel van az ellátva. A nagykőrösi ref. tanítóképezde könyvtárának katalógusát Losoncy László könyvtárnok öszszeállítván, legközelebb nyomtatásban is kiadta. A katalógust a könyvtár vázlatos története előzi meg. A képezdének jó darab ideig nem volt külön könyvtára, hanem a képezdei tanárok és tanulók is a főgymnásium könyvtárát használták. A képezdei külön könyvtár alapja csak 1864-ben vettetett meg. Jelenleg évi 200 frt jövedelme van s 1600 kötetből áll. A lefolyt tanévben szakszerűen rendezte és lajstromozta azt a nevezett derék könyvtárnok, ki mindenesetre igen helyesen cselekedett, hogy a katalógust közre is bocsájtotta ; mert ez által megkönynyítette a könyvtár használhatását. Bizony nagyon derék volna, ha minden tanintézetünk követné a körösi képezde példaját. A Prot. Theologiai Könyvtár XII. kötete megjelent. Címe: Tájékozás az ujabb theologia körében. Tartalma : A biblia, Keresztes J. nagyenyedi ref. theol. tanártól. A legújabb hittani rendszerek, Dr. Kovács Ödön nagyenyedi ref. theol. tanártól. Az erkölcsi élet legfőbb kérdései, tekintettel az ujabbkori philosophiára és a szabadelvű protestáns felfogásra, Dr. Bartók György nagyenyedi ref. lelkésztől.