Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-25 / 30. szám

PROTESTÁNS EG1HAZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KI A D Ó -HIVATA L: VIII. ker. Máriautca 10. sz, 1, em, Elő fizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 1 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. pEjfr* Teljes számú péld.éirL-y-o!k:k:a.l mindég szolgáilüaatTanik:­Azon t. előfizetőink, kiknek előíizetésök lejárt annak megújítására felkéretnek. Via dura. IV. Meg kell engedni, hogy itt azon ellenvetést tehetni, miszerint bármily nagyszerűek és a jelen világnézletnek megfelelőek is legyenek az ujabb theologia emez eredményei, mégis keresztyén tudományunk legfontosabb kérdését, azt, mely az uj-szövetségi iratokra, jelesül az evangéliu­mokra vontkozik, tisztán meg nem oldották és az ifjú theologus ezen ellenvetés által ismét nehéz dilemmába jut, mert a tényleges egyház amaz iratokon, mint istenihletett, kétségbe von­hatlan igazságokon folytatja tárgyilagos életét és az ujabb kori theologia nézeteit úgyszólván figye­lemre sem méltatja. Szakpályánk tanulmányozási küzdelméből te­hát még nem szabadulhatunk, mert theologiai ki­képeztetésünk legnehezebb és legfontosabb té­nyezője még homályban borong. A még hátra levő feladatunk az, hogy az uj-szövetségi iratok értéke felett tisztába jöjjünk. E cél elérése oká­ból forduljunk az e tekintetben legilletékesebb fa­rumhoz, az úgynevezett Jübingai iskoláhozmely­nek lelke Baur Keresztély Nándor — Baur azon kevés theologusok egyike, ki oly kérdésekbe, melyeknek eldöntése egyedül az észt illette, soha sem vegyítette a hitérzelmet vagy a kedély val­lásos sugalmait. Bármennyire is rokonszenvezett például a negyedik evangéliummal, mégis azt, vezé­reltetve eszének higgadt vizsgálódásaitól, aránylag későn keletkezett műnek ismerte fel, s kénytelen volt kijelenteni, hogy az nem azon tanítványtól származik, ki az Ur kedvence volt ; hogy a benne rajzolt Krisztus sem a történelem Jézusa, sem a nevezett tanítvány Krisztusa nem volt. Baurt e tekintetben vádolni már azért sem lehet, mert az ő világnézlete mély vallásos volt, és a vallás té­nyét élénk melegséggel saját lelkében tapasztalta. Ezen felül azon képességgel birt, mindazon dog­matikai és szentírási kérdéseket, melyek a vallás lényegére vonatkoztak, a legnyugodtabb itészet alá venni azon meggyőződésben, hogy a vallá­sosság és jámborság az által nem veszít, hanem nyer. A ki ma tudományosan képzett prot. theo­logus akar lenni, annak okvetlenül kell ismernie O 7 Baur epochalis műveit az uj-szövetségi könyvek­ről. > Abhandlung iiber das vierte Evangélium( < , ^Paulus, der Apostel Jesu Christi<< c , és ^Kritische Untersuchungen iiber die kanonischen Evangelien( < , mind oly művek, melyek a bennök kiderített igaz­ság tűztengere által az ódon előitéletek egész erdejét lángba borítják és beláthatlan messziségre elvilágítanak. Baur halhatatlan érdeme, hogy Strausz le­romboló kritikája helyébe a felépítő itészetet ér­vényre emelte. Ő lángeszű tanítványának művére hallgatott. Lassan és vigyázva előrehaladó, igazi positiv természeténél fogva, mint a bányász, mi­dőn behatol a föld belsejébe, minden kőréteget minőségileg gondosan megvizsgál s a nyilvá­nosság elébe csak akkor lép, ha a keresett ércet megtalálta: úgy járt el Baur, hogy az uj-szövetségi iratokban elrejtett igazságokat felderítse. Mindig

Next

/
Oldalképek
Tartalom