Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A vasárnapi iskolák jubileuma Londonban. London, 1880. julius 4. I. Nagytiszteletü szerkesztő úr! Junius 26-ikától elkezdve máig a vasárnapi iskolák alapításának szazados emlék-ünnepélye volt. A „Times*, más fővárosi lapok és nagyszámú vidéki nagyobb és kisebb lap hoszszú tudósításokat hoztak az ünnepély folyamáról. A legfőbb egyházi méltóságok, parliamenti tagok mindkét házból, kitűnő theologusok és magas állású férfiak az Egyesült Államok-, Páris-, Berlin- s más helyekről vettek az ünnepélyben részt. Ily nagy fontosságú lévén az ünnepély, célszerűnek látom arról némelyeket becses lapja olvasóival közleni. Mindenek előtt az ünnepély előzményeiről kell némelyeket elmondanom. Angliában a vasárnapi iskola nagyszerű intézmény. Csaknem általános itt az a meggyőződés, hogy semmi sem tett többet a tudomány- és erkölcsöknek a nép nagy tömege között való elterjesztésére, mint a vasárnapi iskolák. Ez elvből kiindulva különböző egyházak papjai és tanítói arra a gondolatra jöttek, hogy most, a midőn az általános nevelésügyet az állam vette kezébe, a vasárnapi iskolák emlékére, — mint a melyek a népoktatás nagy munkáját megkezdették, és csaknem egy századig végezték az állam legkisebb megterheltetése nélkül, — nemzeti kötelesség valamely illő emléket állítani. E tekintetben általános volt a megegyezés a különböző felekezetek és egyének közt. De már a kivitelnél szakadásra került a dolog. Ugyanis az unitárius vasárnapi iskola - társulat azon ajánlata, miszerint ők is részt kívánnak venni az ünnepélyben, visszautasíttatott, annak alapjan, hogy ők nem evangeliom szerinti keresztyének. E visszautasításnak a hitbeli különbségen kivül az is volt oka, hogy az unitáriusok nemcsak Raikes Róbertnek akartak szobrot emelni, mint a többiek, hanem mindazoknak felekezeti különbség nélkül, a kik az alapítás nagy munkájában részt vettek. Elég az hozzá, a visszautasítás roppantál elkeserítette az unitáriusok egy részét, nemcsak azért, mert tőlük a többi atyafiak megtagadták a keresztyén nevezetet, hanem azért is, mert ők mindig nagy gondot fordítottak a vasárnapi iskolákra, sőt Eindsey Theophilus, a ki unitárius volt, csaknem husz évvel Raikes előtt vasárnapi iskolát nyitott. Sokan a visszautasítást philosophusi nyugalommal el akarták hallgatni, de a hevesebb párt egy felekezeties színezet nélküli emlékoszlop emelése mellett izgatott és célt ért. Az oszlop a Lindsey által alapított első unitárius templom előtt állítatott fel, közel a Themse folyóhoz. Az emlék áll egy 8*/2

láb magas gránit oszlopból ; tetejében siciliai márványból egy vasárnapi iskolás gyermek, térdén nyitott bibliával, jobb keze látszólag az uj testamentom egy szövegén nyugszik, arccal felfelé néz, mintha várná a tanitó magyarázatai. , — A felírás elölről legfelül: „Legeltesd az én bárányaimat.* Azután1

: „Emeltetett a vasárnapi iskolák alapítói keresztyéni munkásságának emlékére, Borromeo bibornok idejétől 1580, Lindsey Theophilus és Raikes Róbert idejéig 1780; Isten iránti hálából az ő áldásáért a vasárnapi iskolák munkáin a mult században ; és azon buzgó reményben, hogy nem sokára jönni fog az az idő, a midőn véleménykülönbségek nem fogják többé elkülöníteni Krisztus tanítványait az üdvösnek munkálásában. 1880.* Azután: „Arról ismernek meg mindnyájan, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. János XIII. 35.* Az oszlop baloldalára a következő nevek vannak bevésve, mint a vasárnapi iskolák alapitói: Borromeo bibornok (róm. kath.), Milano, 1580. Tiszt. Alleine József (nonconformist), Bath, 1668. Boevey C. (anglican), Flaxley, 1717. Tiszt. Lindsey Theophilus (unitárius), Catterick, 1764. Cappe Catherine (unitár.), Bedale, 1765 Ball Hannah kisasszony (methodist), High Wycombe, 1769. Jobb felől: King Vilmos (vvhitfieldite), Dursley, 1774. Heys Jakab (presbyterian), Little Lever, 1775. Kennedy Tamás (episcopalian), Downpatrick, 1776. Simpson Dávid (church of England), Macclesfield, 1778. Tiszt. Stock Tamás és Raikes Róbert (church of England), Gloucester, 1780. Az emlék leleplezése junius 26-án ment végbe, nem nagy közönség (7—800 személyből álló) jelenlétében, a minek egyik oka a kedvezőtlen időn kívül abban is keresendő, hogy az emlék emelése körül nem volt kellő egyetértés. Az ünnepély egy hymnus eléneklésével nyittatott meg, a mely után Richárd Henrik — egy parliamenti tag — röviden előadta, hogy az emlék a vasárnapi iskolák alapításának emlékére van szánva, a melyek ez országban száz évvel ezelőtt alapíttattak. Az első vasárnapi iskola Gloucesterben állíttatott Raikes Róbert által; helyes, hogy egy oly nagy fontosságú esemény, a mely oly üdvös befolyást gyakorolt ez ország népeinek jellemére, megünnepeltessék országszerte stb. Erre a leleplezés a nép tapsai közt megtörtént. Az ünnepély többi része a templomban ment véghez, a hol mindenek előtt az üdvözlő iratok jelentettek be ; a többek közt az olasz nagyköveté, a ki különös köszönetét fejezi ki azért, hogy Borromeo neve, — a mely ma is tisztelet tárgya Olaszországban, mint 300 év előtt, — az emlékre felvésetett. Ezután a beszéd fonalát ismét Richárd úr vette fel s előadta, hogy az emlék mindenek előtt a vasárnapi iskolák emlékére emeltetett; de evvel öszs7eköttetésben az emlék állitói a keresztyén egyetértés eszméjét is láthatóvá akarták tenni, különböző vallásos testületek képviselői által, a kiknek neveik az e mlékre felvésettek. Ez azt mutatja, hogy különböző