Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

KÜLFÖLDI EGYHÁZ És ISKOLA. A vasárnapi iskolák jubileuma Londonban. London, 1880. julius 4. I. Nagytiszteletü szerkesztő úr! Junius 26-ikától el­kezdve máig a vasárnapi iskolák alapításának szazados emlék-ünnepélye volt. A „Times*, más fővárosi lapok és nagyszámú vidéki nagyobb és kisebb lap hoszszú tudósításokat hoztak az ünnepély folyamáról. A leg­főbb egyházi méltóságok, parliamenti tagok mindkét házból, kitűnő theologusok és magas állású férfiak az Egyesült Államok-, Páris-, Berlin- s más helyekről vet­tek az ünnepélyben részt. Ily nagy fontosságú lévén az ünnepély, célszerűnek látom arról némelyeket becses lapja olvasóival közleni. Mindenek előtt az ünnepély előzményeiről kell némelyeket elmondanom. Angliában a vasárnapi iskola nagyszerű intéz­mény. Csaknem általános itt az a meggyőződés, hogy semmi sem tett többet a tudomány- és erkölcsöknek a nép nagy tömege között való elterjesztésére, mint a vasárnapi iskolák. Ez elvből kiindulva különböző egy­házak papjai és tanítói arra a gondolatra jöttek, hogy most, a midőn az általános nevelésügyet az állam vette kezébe, a vasárnapi iskolák emlékére, — mint a melyek a népoktatás nagy munkáját megkezdették, és csak­nem egy századig végezték az állam legkisebb meg­terheltetése nélkül, — nemzeti kötelesség valamely illő emléket állítani. E tekintetben általános volt a megegyezés a különböző felekezetek és egyének közt. De már a kivitelnél szakadásra került a dolog. Ugyanis az unitárius vasárnapi iskola - társulat azon ajánlata, miszerint ők is részt kívánnak venni az ünne­pélyben, visszautasíttatott, annak alapjan, hogy ők nem evangeliom szerinti keresztyének. E visszautasításnak a hitbeli különbségen kivül az is volt oka, hogy az unitáriusok nemcsak Raikes Róbertnek akartak szob­rot emelni, mint a többiek, hanem mindazoknak fele­kezeti különbség nélkül, a kik az alapítás nagy munká­jában részt vettek. Elég az hozzá, a visszautasítás roppantál elkeserítette az unitáriusok egy részét, nem­csak azért, mert tőlük a többi atyafiak megtagadták a keresztyén nevezetet, hanem azért is, mert ők mindig nagy gondot fordítottak a vasárnapi iskolákra, sőt Ein­dsey Theophilus, a ki unitárius volt, csaknem husz év­vel Raikes előtt vasárnapi iskolát nyitott. Sokan a visszautasítást philosophusi nyugalommal el akarták hallgatni, de a hevesebb párt egy felekezeties színezet nélküli emlékoszlop emelése mellett izgatott és célt ért. Az oszlop a Lindsey által alapított első unitárius templom előtt állítatott fel, közel a Themse folyóhoz. Az emlék áll egy 8*/2 láb magas gránit osz­lopból ; tetejében siciliai márványból egy vasárnapi is­kolás gyermek, térdén nyitott bibliával, jobb keze látszólag az uj testamentom egy szövegén nyugszik, arccal felfelé néz, mintha várná a tanitó magyarázatai. , — A felírás elölről legfelül: „Legeltesd az én bárá­nyaimat.* Azután1 : „Emeltetett a vasárnapi iskolák alapítói keresztyéni munkásságának emlékére, Borro­meo bibornok idejétől 1580, Lindsey Theophilus és Raikes Róbert idejéig 1780; Isten iránti hálából az ő áldásáért a vasárnapi iskolák munkáin a mult században ; és azon buzgó reményben, hogy nem sokára jönni fog az az idő, a midőn véleménykülönbségek nem fogják többé elkülöníteni Krisztus tanítványait az üdvösnek munkálásában. 1880.* Azután: „Arról ismernek meg mindnyájan, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretitek. János XIII. 35.* Az oszlop bal­oldalára a következő nevek vannak bevésve, mint a vasárnapi iskolák alapitói: Borromeo bibornok (róm. kath.), Milano, 1580. Tiszt. Alleine József (nonconfor­mist), Bath, 1668. Boevey C. (anglican), Flaxley, 1717. Tiszt. Lindsey Theophilus (unitárius), Catterick, 1764. Cappe Catherine (unitár.), Bedale, 1765 Ball Hannah kisasszony (methodist), High Wycombe, 1769. Jobb felől: King Vilmos (vvhitfieldite), Dursley, 1774. Heys Jakab (presbyterian), Little Lever, 1775. Kennedy Ta­más (episcopalian), Downpatrick, 1776. Simpson Dávid (church of England), Macclesfield, 1778. Tiszt. Stock Tamás és Raikes Róbert (church of England), Glou­cester, 1780. Az emlék leleplezése junius 26-án ment végbe, nem nagy közönség (7—800 személyből álló) jelenlétében, a minek egyik oka a kedvezőtlen időn kívül abban is keresendő, hogy az emlék emelése körül nem volt kellő egyetértés. Az ünnepély egy hymnus eléneklésével nyittatott meg, a mely után Richárd Henrik — egy parliamenti tag — röviden előadta, hogy az emlék a vasárnapi iskolák alapításának emlékére van szánva, a melyek ez országban száz évvel ezelőtt alapíttattak. Az első va­sárnapi iskola Gloucesterben állíttatott Raikes Róbert által; helyes, hogy egy oly nagy fontosságú esemény, a mely oly üdvös befolyást gyakorolt ez ország népei­nek jellemére, megünnepeltessék országszerte stb. Erre a leleplezés a nép tapsai közt megtörtént. Az ünnepély többi része a templomban ment véghez, a hol mindenek előtt az üdvözlő iratok jelentettek be ; a többek közt az olasz nagyköveté, a ki különös köszönetét fejezi ki azért, hogy Borromeo neve, — a mely ma is tisztelet tárgya Olaszországban, mint 300 év előtt, — az emlékre felvésetett. Ezután a beszéd fonalát ismét Richárd úr vette fel s előadta, hogy az emlék mindenek előtt a vasárnapi iskolák emlékére emeltetett; de evvel öszs7eköttetésben az emlék állitói a keresztyén egyet­értés eszméjét is láthatóvá akarták tenni, különböző vallásos testületek képviselői által, a kiknek neveik az e mlékre felvésettek. Ez azt mutatja, hogy különböző

Next

/
Oldalképek
Tartalom