Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-18 / 29. szám

hitű emberek is egyesíthetik rokonszenvüket a keresztyén emberszeretet valamely nagy munkája körül. — A vasárnapi iskolák szolgálatát, — a melyet azok a társadalomnak tettek, — csak akkor tudjuk megbecsülni igazan, ha tekintetbe veszszük a nép állapotát amaz iskolák alapítása előtt. Abban az időben nem volt elemi iskolázás. A szegények és a munkas-osztaly gyermekei szánalomra méltólag el voltak hanyagolva, tudatlanság, bün és nyomorban nőttek fel. A mult század végén és a jelen elején is tízezerével voltak, akik azon kivül semmi nevelést sem kaptak, mint a melyet a vasarnapi iskola nyújthatott. A vasárnapi iskolák felébresztették a sokasag lelkét a végtelen Atya, a szellemi és örök élet eszméje iránt. A nyomasztó szükség a vasárnapi iskolák hiánya miatt, onnan is világos, hogy azok a létrejövetel után rohamos gyorsasággal terjedtek el országszerte. Az első vasárnapi iskola Raikes által alapíttatott Gloucesterben 1780, s már 1787-ben a vasárnapi iskolai tanulóknak a szama 250,000-re rúgott. Minthogy ingyen nem lehetett elég tanítót kapni, azért Raikes shillingjével fizette a tanitók nagy számat; de minthogy az így sem volt jó, ő arra a szerencsés gondolatra jött, hogy a munkát keresztyén nőknek és férfiaknak kell magokra vallalni, nem kereskedői indokból , hanem a vallásos kötelesség és gyönyör nemes elvéből. Erre idő folytan nemes verseny keletkezett a keresztyén egyházak tagjai közt a munka felvállalása és folytatására. Ma több mint 300,000 férfi-és nőtanitó íolytatja a nemes munkát díj és jutalom nélkül; a kik között minden osztályú emberek vannak, a lord kancellártól elkezdve le a nehéz kézi munkásig. Ezeknek a munkájok most igen meg van könnyítve az elemi iskolák alapítása altal az egész királyságban. Mert meg vannak kiméivé a rabmunkától a gyermekeket az olvasás elemeire tanítani, a mely ezelőtt munkájok és idejök egy részét felemésztette ; feladatuk most nem az emlékezetet, hanem a lelkiismeretet és jó hajlamokat fejleszteni. A vasarnapi iskolák végtelen szolgálatot tettek a béke és az emberek közt az egymás iránti jóakarat ügyének, a melyeket azok a mult csalfa patriotismusa helyébe tettek; a gyanú, féltékenység és gyűlölet szellemét, a melyek még keresztyén népek között is uralkodtak, az Isten atyai voltának közös tudata és közös testvériség érzete váltották fel. Ez utóbbi szellem az, a mely az unitáriusokat vezérelte, a midőn ők felekezeti különbség nélkül megtisztelni kívánták azokat, a kik a vallas és humanismus nagy munkájaban részt vettek a vasárnapi iskolák alapítása által. Az alapításért bizonyára senkit sem illet meg oly nagy tisztelet, mint Raikest, de a nagy eszmék az ő koraban sem jöttek létre hirtelen, teljes kiterjedésben egy ember ágyából, hanem előbb sokan és sok alakban kisérlették meg azokat létre hozni. A szónok még kiemelte Borromeot, mint a kinek a vasárnapi iskolák alapításában érdemei vannak, s mint a kinek neve és emléke tiszteltetik ma is egész Olaszországban az ő kitűnő erényeiért és számos szolgálatáért, a melyeket az emberiség ügyének tett. Richárd után az olasz követségi titkár beszélt, megköszönvén a megtiszteltetést, a melyet Italia nyert a Borromeo neve utján. Még többen és igen érdekesen beszéltek. A többek között Carpenter Maryt is nagy tisztelettel említették meg, mint a ki a vasarnapi iskolák és humanismus érdekének nagy szolgálatokat tett. Még megkívánom említeni, hogy junius 27-én és julius 4-én abban a templomban, a mely előtt az emlék felállíttatott, ünnepélyes isteni tiszteletek tartattak az esemény emlékére. Hétfőn junius 28-án az összes unitárius vasarnapi iskolák (kettőnek kivételével), mintegy 2 — 3000 tanitó és tanuló, kirándultak az Alexander*palotába, a hol mindenféle mulatságok között telt el a nap. Délután 3 órakor a hangverseny-teremben gyűlt össze az egész tanítói kar s gyermeksereg és mintegy 4—5000 latogató közönség, a hol a vasárnapi iskolák tagjai orgona és a palota bandajának közreműködésével 12 hymnust énekeltek el meglepő eredménynyel. Az orthodoxok a Sunday School Union vezetése alatt sokkal nagyszerűbben ünnepelték meg a vasarnapi iskolák alapitasanak százados évfordulóját. Erről gondolom holnap irhatok egy kis tudósítást.*) Varga Dénes. Lang-alapítvány. A híres zürichi pap, Lang Henrik nevét, annak halala utan a schweici reform-egylet, egy, a theologusokat segélyező Lang-alapítvány altal, az 1876. évi május 16 án St. Gallenben tartott egyetemes gyűlésén megörökíteni határozá. Egy év forgott le, míg az alapszabályok megalkotva lőnek. Első számadási év gyanánt tehát 1877 lett megállapítva. Miután azonban közbejött akadályok folytán a számadás csak 1878 őszén állíttathatott össze, a bizottság nevében dr. Biedermann, mint elnök és Langhausz lelkész, mint jegyző, azt indítványozták, hogy a két év számadása foglaltassák egybe. A két évben, t. i. 1877. és 1878-ban az egyes kantonok részéről befolyt adományokat a berni „Reform" következőleg allítja öszsze : l&TV. löTJüi. egyszeri jár. évi járulék egyszeri jár. évi járulék Aargau 198 fr. 158 fr. — fr. -fr. Appenzell 708 fr. 984 fr. 250 fr. 754 fr. Basel vidéke 125 fr. 67 fr. — fr. — fr. Basel városa 625 fr. 891 fr. — fr. 940 fr. Bern 490 fr. 516 fr. 40 fr. 544 fr. St. Gallen 6000 fr. 2000 fr. I730 fr. 1Ó80 fr. Glarus — fr. — fr. — fr. — fr. Graubünden 435 fr. 368 fr. 215 fr. 39o fr. Luzern 145 fr. 248 fr. — fr. 195 fr. Thurgau I456 fr. 1240 fr. — fr. 800 fr. Waadt 70 fr. 390 fr. — fr. — fr. Zürich 9318 fr. 1062 fr. 4231 fr. 1113 fr. Összesen 19.570 fr. 7824 fr. 6466 fr 64IÓ fr. *) Már meg is kaptuk. Jövő számunkban közölni fogjuk. Szerk. 58*