Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-18 / 3. szám

érdekes és tanulságos tanügyi tanácskozmány tartatott, j Ugyanis a ref. kollégium gymn. gyűlése egy bizottságot küldött ki kebeléből a végből, hogy az tekintetbe véve a prot. gymnasiumok és a kormány tantervét, egy a s.-pataki főiskola viszonyainak teljesen megfelelő s indokolással ellátott tantervjavaslatot terjesztett elő. Óhajtandó lett volna, hogy az egyetemes tanügyi bizottság munkálata is megérkezzék: ez azonban elmaradt, s így I a vitát az ismert Molnár Aladár-féle tervezettel kellett megkezdeni. Ehhez elnökön kivül Fejes István, Szinyei G., Török J. szólottak érdemlegesen, majd átment az értekezlet a s.-pataki ref. főiskolai gymn. szék bizottságának munkálatára s az e felett kifejlett vita azért is rendkívül tanulságos volt, mivel világosan kitűnt, hogy még a gyakorlati tanférfiak sincsenek a középiskolai oktatás céljára nézve egy véleményen. A bizottság munkálata szorosan ragaszkodott a Kármán-féle miniszteri tantervjavaslat szövegezéséhez. Ez ellen Bokor J. emelt szót, s megtámadta a miniszteri javaslat alapján készült munkálatot; majd Emődy Dániel adta elő saját egyéni nézeteit a középoktatás szervezése körül. Érdemlegesen, saját álláspontját körülírva s hangsúlyozva s a munkálat gyakorlatiatlanságát kimutatva ezután Kun Pál | beszélt, mire a munkalat mellőztetett. Szóltak még a tárgyhoz SZÍVÓS, Zsoldos, Makiari, Szinyei G., Kérészi stb., mire elnök összegezve a kibeszélt eszméket, az ; altalanos vitat berekesztette. Részletes vita a humanismus és realismus ezen küzdelmei után azért nem következett, mivel Kun Pál indítványára mind a beterjesztett bizottsági munkálat, mind az egyetemes tanügyi bizottság majdan megérkezendő dolgozata, valamint a debreceni tervezet, s egyéb protestáns gymnasiumok ismert tantervei visszatétettek az összes tanárkarhoz, mint egyúttal értekezlethöz, s a kollégiumi tanárkar elbeszélendő munkálata lesz majd az egyházkerületi májusi közgyűlésére beterjesztendő. A tiszáninneni ref. egyházkerület f. hó 16-ára rendkívüli közgyűlést hirdetett Sárospatakra. A gyűlés főtárgyát, mint halljuk, a pataki főiskola tulajdonát képező détéri birtok eladása képezi. Prot. népmozgalmi statisztika A kecskeméti ref. egyházban a mult év folytán szül. 520, meghalt 477 lélek, szaporulat 43, házasodott 120 pár. — A kecskeméti ev. egyházban szül. 31, meghalt 23 lélek, szapo- j rulat 8; egybekelt 15 pár. A miskolci ev. egyházban szül. 92, meghalt 95 lélek, fogyás 3, eskettetett 3 tisztán ev., 6 ref. és 11 kath.-al vegyes, összesen 20 pár. — Az orosházi ev. egyházban szül. 1208, meghalt 871 lélek, a születések e szerint 337-el múljak felül a halálozásokat. A szarvasi ev. egyházban szül. 986, meghalt 750 lélek, szaporulat 236, egybekelt 237 pár. * A losonci ev. egyház javára sorsjátékot rendeznek. A buzgó gyülekezet pénzügyeit még az 1849-iki orosz mordályégetés rontotta meg, minek folytán 17.000 frtnyi teher nehezedett az egyház pénztarára. A losonciak elhamvasztott templomukat, a paplakkal, elemi iskolákkal és gymnáziumi épülettel együtt 1859-re felépi. tették ; azonban ugyanakkor villám ütött a toronyba s ujabb 6000 frtnyi kárt okozott abban. A mostani sorsolásra 60.000 darab 50 krajcáros sorsjegy bocsáttatik ki, 602 nyerő számmal. A főnyeremény 2000 frt értékű theakészlet; a húzás márc. 15-én lesz. Ajánljuk ez ügyet közönségünk pártfogásába. * A szegedi ref. egyház derék lelkésze, Varga Pál, hozzánk intézett terjedelmesebb levele számos érdekes részletet tartalmaz, melyek a mellett tanúskodvánhogy a hol legnagyobb a veszedelem, ott működik legjobban az úr kegyelme : méltók a köztételre. »Szegeden a ref. lelkészlak ismét fönnáll; de nincs is egyéb épületünk, írja a nevezett lelkész úr. Az isteni tiszteletet ideiglenesen a főreáliskola első emeletében egy nagy teremben tartjuk, melyekre a helyzetet tekintve, híveink meglehetős számban szoktak egybegyülekezni. A reftanulók, mintegy 35 növendék hittani oktatását szinte a reáliskolában teljesítem. Megkezdtem már a fegyencek lelki gondozását is, s karácsony második napján nekik az úri szent vacsorát is kiszolgáltattam. Szóval egyházi életünk megujulása óta táplál a remény, hogy Szeged városában ref. anyaszentegyházunk ismét jövőnek néz elé. Nem mulaszthatom el fölemlíteni azon szerencsét, hogy Tisza Lajos kir biztos úr egyhazunk iránt meleg érdeklődést tanúsít, s magas pártfogása fejledező egyházi életünknek valóban örvendetes lendületet adhat.* Gyászhírek. Zemplénmegyéből tudósítanak bennünket, hogy Payzsoss János f. hó 1 i-én Mihályiban elhunyt. Egy ideig mint közigazgatási tisztviselő szerepelt a megyei közélet terén ; az utóbbi időben azonban visszavonult falusi jószágára s gazdaságának és a prot. egyháznak élt. A világiak ellen napjainkban általános és pedig jogos a panasz, hogy az egyházi ügyekkel mit sem törődnek. Payzsoss egyike volt azon keveseknek, akik nemes buzgalommal versenyeznek a papsággal az egyház felvirágoztatása körül. A megboldogult a tiszáninneni ref. egyházkerület egyik legtevékenyebb munkása volt. A gyűléseken, ha csak betegsége, mely az utóbbi időben mind súlyosabbá vált, nem akadályozta, szorgalmasan megjelent s a tanácskozásokban élénk részt vett. A tanácskozásokon, mint gyakorlati észjárású szónok tűnt ki, magán érintkezéseiben humánus bánásmódjával az embereket megtudta a maga részére nyerni. A felsőzempléni egyházmegye segédgondnokát, a mihályi ref. egyház gondnokát s a sárospataki főiskola a főiskolai tanügyi bizottság tagját gyászolják halálában. Két fia maradt utána, kik az eperjesi kollégiumban joghallgatók. Szemere Miklós, a koszorús költő sógora volt. Temetése f. hó 13-an ment végbe. Béke legyen a derék hazafi, jó protestáns és gondos családapa hamvain! — Dr. Nemes Elek kitűnően képesített tanárjelölt, a kolozsvári ref. collegium második elemi osztalyának köztanitója, f. hó 9-én élte 26-ik évében elhunyt. A boldogult marosszéki, szentistváni születésű, igen tehetséges fiatal ember volt, ki Szabó Károly és Szabó Gyulával együtt képezte a