Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

Neuchatelben jelent meg i533'b-n. I537"ben Kálvin és Farel egy emlékiratot nyújtottak be a genevai tanácshoz, melyben hathatósan ajánlották, hogy a cultusba vetessék föl a zsoltárok éneklése. Kellett hát mar ekkor, itt-ott, zsoltárkönyvnek létezni, legalább fordítási kísérleteknek, különben nem volna érthető a reformátorok emlékirata. Végre 1533-ban a Margueretei Miroirban megjelent a VI. zsoltár, mint Marót első kísérlete. A zsoltárok lefordításának eszméje valószínűleg akkor fogamzott meg Marotban, midőn egy reform, összejövetel alkalmával egy nagyon tökéletlen fordítást hallott énekelni. Dolgozgatott lassanként; 1539-ben már lefordított 30 zsoltárt s kéziratát több udvari személylyel közölvén, ismertekké lettek és divatba jöttek azok. Szabadon énekeltettek a király környezetében. V. Károly még meg is jutalmazá a szerzőt s mintegy kiváltsággal kinyomattatott Párisban 1541-ben, vagyis 1542. január felé (uj styl). — E zsoltárok megjelenésével Marót életét tette kockára s csakhamar menekült Párisból. Ezt a Marot-féle kiadást megelőzte egy zsoltárkönyv Strassburgban 1539-ben, mely 18 zsoltárból és három énekből áll. Es ebben a kötetben már benne volt Marotnak 12 zsoltára. Miként kerülhetett az három évvel előbb Strassburgba, mint az megjelent Parisban ? A zsoltárkönyv ezen első kiadása Kálvinnak köszönhető. Az első lépés meg volt téve. 1541-ben egy másik kiadás jelent meg Anversben ; tartalmaz 45 fordítást, 40 zsoltárt. A harmadik megjelent Strassburgban 1542-ben ; 40 fordítás és 38 zsoltár. A negyedik Parisban 1542-ben; ez a Marot-féle kiadás ; 30 fordított zsoltár. Az ötödik Genuában 1542. közepe táján; 35 zsoltár : 30 Marottói, 5 Kálvintól. A hatodik Genuában 1543-ban; 49 zsoltár. A hetedik Strassburgban 1542 ben ; 48 zsoltár. Kálvin nagy tevékenységet fejtett ki a zsoltárkönyv létrehozásánál; kiadásról kiadásra változtatta, módosította, míg végre is egészszé alkotta. 1539 és 1545 között még több kiadások is jelentek meg, melyekről sokaságuk miatt nem lehet részletesen szólani. Nagy volt a szükséglet. Végre 1550-ben megjelent egy kiadás Parisban, mely mind a 150 zsoltárt magában foglalta Marottói és más szerzőktől. A hugenották azonban nem minden megjelent fordítást fogadtak el véglegesen. Bézanak jutott a feladat, hogy az udvari poéta altal megkezdett munkát bevégezze. Egyszer Kálvin Béza asztalan talalt egy francia versfélét, olvasni kezdi s latja, hogy az a 16-ik zsoltár. Elviszi magával, elolvastatja kollégáival s megkéri Bézat, hogy ő egészítse ki a Marot-féle zsoltárt. I55i-ben már készen volt 34. - 1554-ben megjelent 83 zsoltár (49 Marottói, 34 Bézatól). 1555-ben már uj kiadas eszközöltetett 89 zsoltárból, és 1558-ban 90. Végre'a legelső teljes kiadás megjelent Genuaban 1562-ben, Antoine Davodeau és Lucas de Morsiére nyomdájában. Megkészült tehát a hugenotta zsoltárkönyv épen abban az esztendőben, melyben a vallási harcok megkezdődtek Franciaországban. Ez a Marót- és Béza-íéle, Kálvin felügyelete és vezetése alatt készült és kiadott nagy mű teljes elkészülése 23 évig tartott, azaz az első zsoltárfordítási kísérlettől, 1539-1562. Ez a mű részint népies és költői kidolgozásával, részint csakhamar szépen kifejlődött dallamaival és harmoniájával nagy tisztességet szerzett mind a protestántismusnak, mind Franciaországnak. L' Alliance Liberale után Iletesy Victor, lelkész. I RODALOM. Eszmék, adatok, adomák gr. Széchenyi I. naplóiból. Összeállítottá Zichy Antal. Budapest, Franklintársulat. 1880. 8.-r, 78 lap. Széchenyi arcképével és néhány autografjával. Ara 60 kr. -- A magyar tudományos Akadémia tudvalevőleg elhatározta Széchenyi naplóinak kiadását s azoknak sajtó ala rendezésével Zichyt bizta meg. Már az előttünk fekvő szemelvények is alkalmasok arra, hogy azok altal Széchenyi lelkébe mintegy bepillantsunk. Mennyivel könnyebben és alaposabban tehetjük majd ezt rendszeresen összeállított naplói nyomán ! Telve vannak azok komoly maximakkal, szikrázó ötletekkel, tréfás bonmot-kal. A ki még eddig nem tudta, ezekből megtanulhatja, hogy Széchenyi mily rajongó hazafi, mily vallásos és mélyen érző ember, mily óriás latkörü phiiosoph volt. S midőn komoly és tréfás reflexiói megismertetik velünk és mintegy szemünk elé állítják az ő egyéniségét: egyszersmind megtanítanak bennünket arra, hogy miként éljünk, miféle vezérelvek szerint cselekedjünk, ha a társadalomnak és hazánknak hasznos tagjai akarunk lenni. Aki a Zichy altal most közrebocsátott szemelvényeket olvassa és gondolkozik felettük : bizonyara türelmetlenül fogja várni a legnagyobb magyar naplóinak megjelenését. A magyar magánjog mai érvényében különös tekintettel a gyakorlat igényeire. Irta Zlinszky Imre. Negyedik füzet. Budapest, Franklin-társulat. 1880. Ara mind a négy füzetnek 6 frt. — A jelen füzettel e nagybecsű és hézagpótló munka be van fejezve. Ami különösen becsessé teszi Zlinszky magánjogát, az, hogy az ujabb jogfejlésre fekteti a fősúlyt s ebben messze felülmúlja Wenzelnek különben szintén kitűnő, jogirodalmunkban páratlan, de főképen a régi jogot targyazó kézi könyvét. Zlinszky magánjoga, ezen tulajdonságánál fo gva hivatva van némileg betölteni azt a hézagot, ami az oly rég óta óhajtott magánjogi codex helyén tátong. Előnyéül szolgai a munkának, hogy nagy for-