Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

rástanulmánynyal van az irva s hogy előadása világos, rendszere könnyen áttekinthető. Minden során meglátszik, hogy azt egy értelmes, sokat olvasott és — amit különösen ki kell emelnünk — egy, a gyakorlati jogélet minden jelenségét alaposan ismerő jogász irta. Van aztan még Zlinszky magánjogának egy olyan előnye, amit a jogász közönség különösen méltányolni fog s ez abban áll, hogy folytonosan összehasonlításokat tesz a magyar és a külföldi jogintézmények között. Az összehasonlító rendszer minden tudományban kezd mar lassankint érvényesülni. A magyar jogtudomány is csak ezen rendszer alkalmazásaval indulhat igazi fejlődésnek. Zlinszky elévülhetetlen érdemeket szerzett magának a magyar jogtudomány körül, midőn ama rendszernek hazánkban utat tört kézi könyvében. Eddig is kiváló jogásznak ismertük őt, ezentúl azonban jogirodalmunkban vezérszerepet kell játszania. Képesiti őt erre elméleti és gyakorlati ismeretein kívül főképen az, hogy a modern jogfejlés egyedüli helyes és eredményre vezető irányát fölismerve, jelen munkájával annak szolgalatába állott. Két zenészeti munka jelent meg közelébb, u. m : Polijhymma. Egy- és többszólamú énekek gyűjteménye, középtanodák, magánintézetek számára, különös tekintettel a polgári iskolákra szerkeszték és Békey Imre urnák ajánlják Goll j., Bellovics I., Vajdafy B., Halász Gy. és Erney J., fővárosi polg. iskolai énektanárok. Hat füzetben. 5-dik kiadás. Ára 4 írt 40 kr. Eneklan, középtanodák és magánintézetek számára, különös tekintettel a polg. iskolákra szerzék és Csengery Antal urnák ajánlják ugyanazok. Hat füzetben. 3-dik kiadás. Ara a frt 40 kr. Mind a két munka kapható Goll Jánosnál a VI. keriiletbeli polg. fiúiskolában vagy Kókay Lajos könyvkereskedésében. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hír. A gordisai ref. gyülekezet, — mint nekünk írják — Bajó Károlyt, a felső-baranyai egy" házmegye kitűnő főjegyzőjét egyhangúlag lelkészeül valasztá. A megválasztott lelkész hivatalát mar el is fog- lalta. Örvendetes jelenség, hogy papválasztások alkalmával a nép kezd immái a lelkészek sorában széttekinteni, s hogy — amint ezt Bajó megválasztatása igazolja — a valódi érdemet keresi és kívánja megjutalmazni. * Ballagi Aladár, lapunk munkatársa, néhány hónap óta Olaszországban utazván, Rómában természetesen elment a papahoz is. Minthogy a beszélgetést, mely e latogatás alkalmával a papa és Ballagi közt folyt, a lapok hibásan és hiányosan közlötték: azon viszonynál fogva, melyben Ballagi lapunkhoz áll, mintegy tartozunk neki azzal, hogy a lapok téves közle ményeit helyreigazítsuk, közölvén egyik magánlevelének ama beszélgetésre vonatkozó részét. A discursus franciául folyt. Zichy körülbelül ezen szavakkal mutatta be Ballagit a pápának: „Ballagi Aladar Budapestről, több történeti munka szerzője; atyja Magyarország egyik celebritása; ma el fog utazni, azért eljött, hogy kikérje szentséged áldását a maga és családja számára.* Erre a papa Ballagi felé fordulva azt kérdé tőle, hogy mikor érkezett Rómába? Két hete — volt a felelet. ,Ez igen kevés idő arra — szólt a papa, — hogy Rómát megismerje ; s ma már elutazik?4

,Igen — felelt Ballagi; de nem most voltam utoljára az örökvárosban.* „Jól van ! — végzé a pápa ; én atyai áldásomat adom önre s ha hazaérkezik, mondja meg atyjának és családjának, hogy áldásomat vette ön az ő részökre is. Légy áldva, fiam!* „De váljon jó katholikus család-e ez?* — e kérdéssel fordult Zichyhez, mire azonban feleletet nem kapott. A kihallgatás alatt Ballagi természetesen eleget tett mindazon szertartásos formaságoknak, a melyek a kúriánál dívnak s a melyeknek mindenki, legyen bár protestans, zsidó vagy katholikus, tartozik magát alavetni, ha a pápát színről szilire látni akarja s vele beszélni óhajt. Értesítés az aszódi ev. gymnasium segélyezése érdekében. Ií lap 25-ik számában indítványoztam, hogy 20 pestm. ev. lelkész 50 frtjaval gyűjtsön f. é. reformatió ünnepéig egy 1000 frtos alapítvanyt az aszódi ev. gymnasium részére. A húszak e szövetségének megalakítasához az indítványozón kivül ez ideig hozzájárultak : Sárkány Sámuel pilisi lelkész és érdemült főesperes; Moravcsik Mihály aszódi lelkész ; Endreffy János domonyi lelkész és körlelkész ; Melcer Gyula acsai lelkész és esp. aljegyző. Láng Adolf] pestm. ev. alesperes. * A pápai ref. egyház körébő 1 egy felszólalást vettünk, melyet tárgyának fontosságánál és közérdekűségénél fogva közlünk ugyan, de a felelősséget azért természetesen a beküldőre hárítjuk. A kérdéses felszólalás így hangzik: A pápai ref. egyház, — melynek a folyó század elejéig magának volt középtanodája és a kor igényeinek megfelelő felsőbb iskolája, mely a távolabbi és közelebbi múltban sok anyagi rázkódásokon ment keresztül, — most valóban a belső felbomlás szélén, sőt majdnem a lejtőjén áll. Kell-e ennek igazolására nyomósabb adat, mint azon körülmény, hogy a névleg ugyan 34, de igazán csak 18 tagból álló presbyteriuma nem tudja számadásra birni pénztárnokát és gondnokát, mivelhogy a pénztárnok pénztári kezelésébe a gondnok is befolyván, sajátkép ennek kell szamolnia. 1876-ban épült az egyháznak uj iskolai épülete ; azonban sem erről, sem az 1877, 1878 és 1879 évekről nincs mostanáig az egyháznak bemutatott és átvizsgált számadása. P^ mulasztás följelentetett az egyházmegyének többször is, legutóbb a folyó évi tavaszi gyűlésen. Az egyházmegye elrendelte, hogy junius i-ig az elmaradt négyrendű számadás az egyház elöljárósága előtt bemutattassék. E határidő is elmúlt, és m 'g sincs számadás. Persze, az egyház gondnoka egyúttal egyházmegyei segédgondnok is : önmaga ellen talán csak nem