Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-07-11 / 28. szám

ságos joggal bír, mindig egy pár titkot maga számára megtartani, melynek felfedezése . és megoldása az emberiség művelődését szakadatlanul tovább vezeti a tökéletesedés célja felé.* (Vége következik.) ISKOLAÜGY. A magyar ref. egyház egyetemes tanügyi bizottságának ülései. Az egyetemes tanügyi bizottság, julius i-én megkezdett, és nyolc napon át délelőtt és délután folytatott tanácskozás után befejezte a nagy munkát, melyet a mult évi konvent rea bízott. A lapunk múlt szamában elősorolt bizottsági tagok közül kihagytuk gr. Ráday Gedeont, mint a tiszántúli egyházkerület egyik küldöttjét, ugy szintén meg kell említenünk, hogy az első négy napon Pap Gábor dunántúli püspök ur is részt vett a tanácskozásokban. Az elnök megnyitó beszédében a tanácskozás alá veendő tárgyakat kijelölvén, a következő sorozat állapíttatott meg: i. A mult évi november hóban tartott ülés jegyzőkönyvének, az egyetemes tanügyi bizottság szervezetét körvonalozó 8-ik számának az egyházkerületek részéről beérkezett észrevételek alapjan való végleges megallapitása. 2. A köznevelés és közoktatás szervezetének konventileg altalában elfogadott szabalyzatara az egyh. kerületek részéről beérkezett észrevételek átvizsgálása és ennek folytan a szabályzat végmegallapitasa. 3. Az egyetemes tanügyi bizottság mult évi üléseiből kiküldött albizottság altal kidolgozott gymnasiumi tantervnek és rendtartásnak s erre két superintendentia részéről beérkezett észrevételeknek megvizsgálása és megallapitasa. 4. A felügyelet meghatározása és szervezetének megállapítása. 5. A volt egyetemes tanügyi bizottság könyvkiadói függőben maradt ügyének véglebonyolitása. A t. olvasó közönségre nézve sem mulatságos, sem haszonnal járó nem volna hosszas fejtegetéseket olvasni oly fogalmazvanyokról , melyeknek szövege előtte nem fekszik, pedig a bizottság <S napi munkálkodása nagy részt olyasmikből állott. Sokkal célszerűbb lesz, hogy ha majdan a szövegezett megállapodásokat közöljük, most pedig egyelőre csak a legfontosabb határozatokat emeljük ki. Az egyetemes tanügyi bizottság szervezetére vonatkozólag a tiszántúli egyházkerület azon módosítása fogadtatott el, mely szerint a tagok szama nem 20, hanem 21-re tétetik s az egyházkerületek a tagokat nem egyenlő szamban, hanem lélekszám szerint választjak, minthogy a költségeket is nem egyenlően, hanem lélekszám szerint viselik. E szerint jut az erdélyi, tiszáninneni és dunamelléki egyházkerületekre négy-négy, a dunántúlira három, és a tiszántúlira hat tag. A köznevelés és közoktatás szabályzatából kihagyattak mindazon intézetekre vonatkozó pontok, melyek mint tényleg a prot. egyház kebelében nem létezők, olyanok, hogy azok létesítésére az egyház, mint ilyen nem érezheti magát hivatva. Ilyenek a reáliskolák, a női középiskolák és a keresztyén felebarati intézetek közül a siketnémák és vakok intézetei. Továbbá kihagyattak a rendtartásra vonatkozó részletek, minthogy az iskolai rendtartásról a bizottság külön munkálatot készíttetett. Ellenben uj szakaszként fölvétetett a polgári iskolák és felsőbb nőnevelő intézetekre vonatkozó szabályzat. Mint a munkalat szerfölött iidvös módosítását említhetjük még azt, hogy a tanárok fegyelmi ügyeire nézve elfogadtatott a tiszántúli egyházkerület indítványa, mely szerint minden egyházkerület összes tanárai választanak egy hét tagból álló becsületbiróságot, s ez képezi a tanári fegyelmi ügyekben az első fokú bíróságot, második fokon itel az egyházkerületi törvényszék, harmadik fokon az országos egyházi főtörvényszék. A tanterv úgy készült, hogy tekintve a gymnasium kettős feladatat: egyfelől azt, hogy mint öncélú intézmény az ifjú lelki és testi erejét összhangzatosan kell fejlesztenie, másfelől, hogy mint az oktatás középlépcsője az ifjúnak oly képzést kell nyújtania, hogy a felsőbb akadémiai, illetőleg egyetemi előadások atértésére és elsajátítására képesítve legyen — e kettős feladat sikeres megfejtését csak 9 év alatt latja a bizottság lehetőnek, minélfogva a gymnasiumi tananyag 9 tanévre leendő felosztását annyival inkább javasolja, minthogy a prot. gymnasiumnak egyfelől a vallástanításra, másfelől a philosophiai képzésre nagyobb súlyt kell fektetnie. E tanterv életbeléptetése természetesen csak akkor lesz lehetővé, ha sikerűi az ország közvéleményét oda hangolnunk, hogy meghódolva a kifejtett didaktikai nézeteknek, a gymnasiumokat országosan 9 osztalyuakká szervezik. Ehez képest gondoskodnia kellett a bizottságnak egy másik, 8 évi tanfolyammal berendezett gymnasiumra alkalmazható tantervről is. De mind a két tanterv ugy van alkotva, hogy mindenik egy befejezett szerves egészet képez, melyben a részek teljes értelmüket csak az egymáshoz való viszonylatukban nyerik, minélfogva okvetlen visszás dolgot cselekednék az, aki elébb, mintsem a teljes szöveg közölve volna, egyes részleteket próbaina per excerpta ismertetni. Így, hogy csak egyet említsünk, mikor a tanterv szerint a latin nyelv tanításának megkezdése a gymnasiumi folyam második tanévére tétetik, a német, mint modern nyelv pedig a rendkívüli tantargyak közé soroltatik ; e nagy újítások teljes didaktikai okadatolasa csak a terv egységes szelleméből meríthető. A gymnasiumok igazgatására, belrendtartására és fegyelmezésére vonatkozó szabályok szintén atvizsgaltattak