Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-07-11 / 28. szám
és az egyes superintendentiák részéről tett módosítások figyelembe vételével megállapíttattak. Csak a tanárképzés és képesítés ügyében alkotandó szabályzatra nézve nem tudott határozott megállapodásra jutni a bizottság azért, mert két egyházkerület az e tárgyban teendő intézkedést feleslegesnek jelentette ki. Nevezetesen a tiszántúli egyházkerület azért nem tartja szükségesnek a tanárképesités céljából szervezendő vizsgáló bizottságokat és azok alakítására alkotandó szabályzatot, mert a kérdés gyökeres megfejtését egyedül abban látja, hogy a superintendentiák egyesülnek egy teljes bölcsészeti szakosztály és ezzel kapcsolatban tanárképezde felállítására. Viszont a tiszáninneni egyházkerület szerint azért nem szükséges, mert az egyháznak szegénységénél fogva a célhozjuthatás legolcsóbb módozatát kell választania és sehogy sem látja autonómiánkat veszélyeztetve az által, hogy tanárjelöltjeit fennálló egyetemeink valamelyikén képezteti. Végezetül a régibb tanügyi bizottságnak a könyvkiadásból függőben maradt ügyei igazíttattak el. Felhívás a sárospataki szépészeti- és műrégészeti muzeum tárgyában. A sárospataki ref. főiskola mindenkor igyekezett lépést tartani a közművelődés szolgálatában álló hasonrangu intézetekkel ; és e törekvésében mindenkoron buzgó gyámolításra talált a művelődés ügye iránt fogékony közönségnél. Legújabban „szépészeti muzeum* cimén egy uj gyűjteményt állított föl s rendezett be a célból, hogy a képzőművészetek ismeretét építészeti, szobrászati és festészeti műdaraboknak — habár másolatban is — egybegyűjtésével terjeszsze ; és midőn tanuló ifjúsága műizlésének fejlesztésére és ápolására nevezett gyűjteményt felhasználja, egyúttal egyik vidéki központjává váljék a közművelődés ez irányú szükségleteinek. E tekintetben a hasonrangu intézetek közt — nyugodt önérzettel mondhatjuk — úttörők vagyunk : miénk s közönségünké a kezdeményezés dicsősége és küzdelmei. Legközelebb saját körébe vonta szépészeti muzeumunk a főiskola többi gyűjteményeiben külön-külön elhelyezett régészet-történelmi és műipari tárgyakat is, közöttük felette becses és teljesen rendezett eremgyüjteinényünket. Ma már együtt találja négy díszesen rendezett teremben a közönség mindazon műemlékeket, melyeket épen az ő bőkezűségéből bírunk, s a melyeknek gyarapítását újra és mindenha az ő kiapadhatatlan buzgalmából várjuk. Tisztelettel fordulunk azért ez iskola és a közművelődés minden barátjahoz, midőn kérjük, hogy az őskor, a történelem, a műipar és művészetekre vonatkozó tárgyaival főiskolánk „szépészeti és műrégészeti muzeumát* gyarapítani szíveskedjék. Sőt a tulajdonjog fentartása mellett is örömmel fogadunk el hasonneinu tárgyakat megőrzés és kiállítás végett. Helyet lelnek itt s a közművelődés érdekében felhasználtatnak a magánkézben sokszor már lomtárba került régi rajzok, metszetek úgy, mint festmények; a mult századokban hazánkban annyi ízléssel készült bútor- és ruhanemű műipari remekek, habár töredékeik és foszlányaikban is; az agyagipar emlékei úgy régi koruk, valamint kiállításuk izletességénél fogva ; mindazon régészeti, naprólnapra felmerülő leletek, melyek hazánk, közművelődésünk történelmi fejlődésére vonatkoznak, minők : érmek, vas-, bronz-, vagy kőeszközök, szobrocskák, fegyverek, magyar régi nyomtatványok stb. A magántulajdonos birtokaban ez s ezekhez hasonló tárgyak elkallódnak ; viszont a nyilvános muzeumokban a legnagyobb jelentőségüekké válhatnak. Hosszú emlékek alkotjak a nagy nemzeteket. Az emlékek megismertetése az iskolák feladata. Főiskolánk a nemzetiség, a közművelődés ügyének szolgálván, sokszorosan visszaszolgáltatja amaz áldozatokat, melyeket buzgó közönségünk érette hozott, s reméljük a jövőben is s a nevezett érdekben is hozand. A szives adományokat s általában mindennemű értesítést kérjük az e célra megbízott „sárospataki ref. főiskola szépészeti és műrégészeti muzeutna őrének* címére küldeni, a ki külön is, de évi értesítőnkben nyilvánosán is elismervényt ad ki minden beküldött tárgyról. Sz igazgatóság. BELFÖLD. A felső-szabolcsi ref. e. megye számvevő gyűlése. (Folytatás és vége.) Nagytiszteletű egyh. megyei gyűlés ! Azon igen szép bizalom, melylyel engemet az egyh. megye közönsége ujolag megtisztelni kegyeskedett, mélyen megható rám nézve. Tiz éves papi pályámon valóban oly gyakran fordult felém az egyh. megye kegyes bizodalma, hogy némely hívságon kapkodó kebelt önhittséggel, fennhélyázással töltene talán el hasonló helyzet ; íme 8 év alatt most az aljegyzői tollat adta kezembe, majd nem tekintve ifjú koromra, mihamar bírói székébe ültetett; majd az egyh. kerületi képviselőséggel tisztelt meg; majd 8 hó előtt ellenzésem dacára főjegyzővé választott és most íme erőtlen és tapasztalatlan kezemet oda tette egyh. megyénk hajójának kormányára ! Es bár életem fődicsekedésének tartsam is a Nt. egyh. megyének e több ízben felém fordult nagy becsű bizodalmát : mind a mellett ezzel szemben szívemet nem a hiúság érzete dagasztja, hanem inkább a lélekben való alázatosság lohasztja le; mert ha erőtelenségemre tekintek, s felgondolom a felelősséget és a teendők roppant halmazát, mely e pályán, különösen egyily terjedelmes egyházmegyében, mely egyházai Relormáíus (S i PÁPA
