Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-06-20 / 25. szám

hogy épen erre akarlak én téged segíteni. S ha a socialdemocratia felvetett eszméje híveket, követőket toborz, ha annak magvai nálunk is termőföldre találnak : ennek a nagy mérvben veszélyes bajnak előidézésében és fokozásában a felelősség terhe azon gazdagokra, úgynevezett szerencsésekre, azon előkelőkre és műveltekre hárítandó, a kik Istentől idegenkedő s minden vallásos érzelmet kicsinylő és gúnytárgygyá tevő világnézeteiket szavaikkal, példáikkal, szóval egész magokviseletével a nép szivébe becsepegtetik. Tisztelet a kivételeknek, mert hála az égnek, még mindig vannak hitben és szeretetben tevékeny gazdagjaink, előkelő műveltjeink; de ha oly nagy mértékben terjed a vallástalanság, hitetlenség s ezzel készül az Ösvény a socialdemocratiához : ebben nagy részük van a gazdagok és hatal masok rosz példájának. S ha egyszer, — a mitől Isten őrizzen, — bekövetkeznék az explosio s a gazdagok vagyona s kényelmük a levegőbe röpittetnék, — a mikor ártatlanok is szenvednének s a mely körülmény csak ártana a szegénység ügyének : akkor bizonyára a nép szivét megmérgező tan anyagilag hatalmas képviselői mondhatnák el legelőször is a N

>

mea culpa-tc

. jExempía trahunt*. A példa ragad. Különösen a rosz. Mutassunk tehát jó példát. Járjanak elől jó példával főkép a tanitók ; mert sokan vetik szemeiket rájek s életök zsinórmérték az ifjú nemzedék jövőjére, azért a cselekedet ne hazudtolja meg a hirdetett tant. A lelkész soha se tévessze szeme elől ezen apostoli intést : ^Semmi dologban senkit meg nem botránkoztatunk, hogy ne szidalmaztassék a mi szolgálatunk/ (TI. Kor VI. 3.) Pedig előfordult az az eset, hogy egy gyónás végett jelentkezőnek azt mondta: hát megint megszomjazott ? Egy másik pedig nyíltan bevallotta, hogy nagyon nehezére esik a predikátió; mert nem hisz a lélekben és a halhatatlanságban, s nem hisz a Krisztusban. Ily módon nem valósítjuk meg Nagy Frigyesnek eme mondását: ^Schafft wieder Christenthum in's Land.* Mert Isten fia lelke nélkül a keresztyénség nem képzelhető, s ily módon a felekezeti iskola nem felekezet nélkülivé, hanem vallás nélkülivé, keresztyénség nélkülivé lesz. v Mutassanak jó példát a szülők is s neveljék gyermekeiket ^az Ür beszédének intésébeír'. (Ef. 17- 4') S a jólétnek örvendő gazdagok ne mondják azt, hogy a vallás csak a szegényeknek való arra, hogy a nyomort türelmesen elviselhessék ; nem ez a fő, hanem hogy társadalmi bajaik orvosoltassanak, s ez csak akkor következhetik be, ha a gazdagok is a legfőbb jót nem az anyagi élvezetekben találják, hanem a kötelesség hü teljesítésének, a szeretetnek, igazságnak és Isten szerinti békésségnek érzésében. A hit-életnek felébresztésével biztosítanánk az embernek, a teremtés koronájának, azon őt jogosan megillető értéket, a melylyel a nép zöme ma sincsen tisztában, a mennyiben annak coefficienséül a pénzt és anyagi élvezeteket tekinti és nem egyszer van alkalmunk hallani, hogy némelyek a mily keserű resignátióval, ép oly gúnyosan így kiáltanak fel: csak tiz ezer forintom volna, mindjárt becsületes ember lennék ! A hitetlen, ha bekövetkeznek rá a nem szeretem napok: vagy kétségbe esik, vagy elégedetlenül forrong és dacol, s az is megtörténhetik, hogy megingatja az állami közbékénck alapjait; a hívőnek ellenben rendelkezésére állnak azon eszközök, a melyek segítségével a nyomor hatását enyhítheti. Továbbá míg a hitetlen, dacára a testvériséget, egyenlőséget és szabadságot hangoztató szép szavainak, a vastag önzés által mindinkább elidegeníti egymástól az e nbereket : addig a hivő ugyanazon mennyei atya egyenjogú gyermekeinek s így testvéreinek tekinti embertársait. (Máté VII, 12.) Az ur és szolga, a feljebbvaló és alattvaló, a munka-adó és munkás közti viszonyt szépen körülirva látjuk az apostoli levélben. (Koloss. III. 22.) Példák bizonyítják, hogy lehet ily viszonyt teremteni és fenntartani és pedig üdvös eredmény nyel. Mert ha az alárendelt, a munkás érezheti azt, hogy nem tekintik őt lelketlen eszköznek, csupán pénzzel fizetett idegennek, hanem öncéllal biró emberi lénynek, ha látja, hogy szívélyesen közelednek felé s van tekintet családjára, rész ve vés örömeiben és rokonszenv szenvedései között: akkor a viszonyt megszentelő áldás el nem maradhat, a társadalmi élet uj alakot ölt magára, a mely nem lészen alkalmas arra, hogy benne a socialdemocratia magvai felburjánozzanak. Thomay József, szegedi ev. lelkész. PÁPA WNYIÍRI