Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-06-13 / 24. szám
hez vándor conferentiánk iránti óhajunk is mellőzetni fog, meg lesz az omne trinum perfectum. De én hiszem — remélem, sőt megvagyok győződ ve, hogy a tiszt, testvérek vándor conferentiánk it^nyában megfognak maradni az előbbeni határozatuk mellett és azt fenn fogják tartani. Es nekem meg fognak engedni, hogy ezen eszményképem mellett annyira rajongok. En nem tehetek róla, hogyha vágyódom még életemben látni Kecskemétet, hogyha akarom látni Vadkertet, de még Ácsát, Csővárt is, sat. Hiszen e szerencse, e megtiszteltetés csak egyszer ér bennünket életünkben, de ha kétszer érne is annyival jobb. Ajánlom tehát ezen vándor conferentiánk iránti óhajomat becses pártfogásukba, s ezzel még egyszer őszinte testvéri szeretettel s tisztelettel üdvözölve a tisztelt testvéreket, jelen rendkívüli 9-ik értekezletünket megnyitottnak nyilvánítom.® 1. Az aszódi gymnasium segélyezésének ügye Bejelentetett, hogy a mult évi értekezlet javaslatai, t. i. egyházankénti évi, őszi gyűjtés rendezése és a gymnasium és esperesség egymásközti viszonyának megállapítása esperességileg el lettek fogadva. Ez okból e tárgy azzal vétetett le a napi rendről, hogy az ezidén is az esperesség tanácskozásának tárgya leendvén, a lelkészi testület a m. é. javaslatok szellemében fog intézke. dést eszközölni. Ez évi tagdiját husz tag 1 frttal felajánlottá a gymnasium javára. 2. A legközelebb bekövetkezhető canonica visitdtió ügye. A többség a jelen Ínséges viszonyokat tekintve egy évvel későbbre óhajtja a visitatiót halasztatni; minek az esp. gyűlésen tolmácsolásával elnök bízatott meg 3. A nógrádi papi conferentia jknek felolvasása. A nógrádi papi értekezlet indítványozza, hogy az iskolákba behozott perikopák taníttatása könnyítése végett, a tanítók használására magyarázatokat szerkeszszenek a (nógrádi) tagok. — A mennyiben a perikopák a pestm. esp. több egyhazában szinte képezik a vallástanítás egy részét, kívánatosnak tartja értekezlet a testvérek munkáját, melynek kivitelét ajánlja és bevárja. — A magyar agenda szerkesztésének ügye, mely érdemben a nógrádi testvérek vállalkozni készek, a kerületi konferenciához áttétetni határoztatott. 4. Gyakorlati kérdések nagy számmal vettettek fel és oldattak meg. A tót gyülekezetek körében tartandó magyar liturgikus istentisztelet, a konfirmáció elhanyagolasa, az áttérés körüli visszaélések, a tanítók prédikációinak lelkész altali kijelölése, a tanitói állomások elnyerésére vonatkozó próbák, a patronusok ügye megbeszéltetett. 5. Felhozatott a jelen is volt Celder Márton „ Vasárnap* című megindítandó néplapjának ügye, mely az értekezlet helyeslése mellett az esperesség magyar egyházainak és filiáinak pártfogásába ajánltatott. 6. Elnök és jegyző lemondván, az értekezlet által közfelkiáltássá! újra választattak meg. 7. A jövő értekezlet, Kolbenhayer Soma meghivasa folytán Rákos-Palotán fog megtartatni. Láng Adolf. ért. jegyző. Kézdi-Vásárhely örömnapja. Lapunk mult számában ugyan mar közöltünk Szász Károly erdélyi látogatásáról egy rövid tudósítást, azonban az egész oly érdekes, oly megható vonasait tünteti föl a nálunk reformátusoknál, fajdalom nagyon is ritkán nyilvánuló hala- és kegyeletérzetnek, hogy most, midőn az egész ünnepről a kézdi-vásárhelyi lap, a „Székely Közlöny* kimerítő tudósítást hoz, mulasztásnak tartanok, olvasóinkat arról még mindig csak kivonatosan ugyan, de mégis bővebben, mint a mult alkalommal, nem értesíteni. Nagy ritkaság az, hogy egy egyszerű kisvárosi pap, minden pártfogás nélkül, csupán sajat munkája és , talentuma altal, a közbecsíilés s rang oly magas fokára emelkedjék, mint Szász Karoly ; de még nagyobb ritkaság aztán, ha e magas polcon az illető visszaemlékezik szerény multjara, vissza a szerény körülményekre, melyekben élt, visszaemlékezik oly lelki örömmel, hogy boldognak érzi magát, ha csak rövid percekre is, újra régi foglalkozásának élhet, hirdetheti az Úr igéjét, mint Szász Károly tette. — Fogadtatasa is tanúbizonysaga ama szeretetteljes visszaemlékezésnek, melylyel hívei „régi kedves lelkipásztoruk* irányaban viseltetnek; s a kézdi-vásárhelyiek minden külső kifejezést megragadtak, hogy e lelkesedéssel határos érzelmeiket kitüntethessék. Taracklövések és a városi polgárok közül számosan fogadták az érkező kedves vendéget, ki Szőcs József polgármester altal melegen üdvözöltetvén, megható szavakban köszönte meg a szíves fogadtatást. A varos végén az iparosok várták testületileg, a papi lakban pedig Kovács István ref. segédlelkész üdvözölte, és a „kézdivásárhelyi tanitói kör* tisztelgett nala. Meghatóan nyilvánult a nép ragaszkodása és tisztelete régi kedves lelki pásztorához. Tömegesen tódult a paplakhoz, hogy Szász Károlyt lathassa és üdvözölhesse. Egy szegény özvegy asszony, kit Szász Karoly ráismerve nyájasan megszólított, sírva fakadt e fölötti örömében. Este Szász Károly tiszteletére banquet-et rendeztek, melyen nyolcvanan vettek részt. Az ünnepelt vendéget sokan éltették; s ő is három ízben emelt poharat : a város polgárságára, az egyházra, az ottani kulturális intézetekre, azok személyzetére és a nőkre ; örömét fejezve ki a fölött, hogy Kézdi-Vásárhelynek ma már nyomdája és lapja van. Később meleg és gyönyörű költői szavakkal búcsúzott el az asztali társaságtól s riadó éljenektől kisérve, szállására távozott. Másnap már hét órakor megtelt a templom az isteni tiszteletre, melyen Szász Karoly megható könyörgést s nagyon szép búcsúbeszédet mondott, melyet íme itt kivonatosan közlünk :
