Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-05-30 / 22. szám

halottak közül ama jobb világból jönne hozzátok. Miről szólana az a mennyei követ ? A mennyei titkokról ? Hiszen belehalunk ezekbe a földi titkokba is, nem hogy a mennyeieket megbírnók. Avagy, ha azt mondaná : békét jöttem ég és föld között közvetíteni, de evégre szükséges, hogy megtérjetek; boldogságot, tudományt jöttem tanítani, ám boldogok csak úgy lehettek, ha a Krisztust fogjátok követni, ezt mondván, mi egyebet mondana, mint a mire szent vallásunk, Mózes és a próféták már úgy is tanítottak ? Továbbá Istenről, emberről mondhatna-e valami ujat? Tehát: „Hallgassátok a prófétákat A kijelentett vallás tökélyes és fenséges voltát gyönyörű vonásokban ecsetelő beszéd. De nézzük, mit mond róla maga Dobos Jegyzésében® : „Ennek a dolgozatnak becsét vagy nem becsét a kor határozza meg, melyben világot látott. 1830-ban kivált Blair és Sterne műveivel foglalkoztam, az egyiknek hasonlíthatlan logikája, homiletikus iránya, a másiknak humora igézett. Ekkor egész Pesten a hires Bátory Gábor szónokolt magyar nyelven; — Cleyman, Albach németül declamáltak. Hallgattam mind a hármat, tanúltam mind a háromtól, Bátorytól polémiát, Cleymantól serhabos álpáthoszt, Albachtól úgynevezett actiót.® Következik Gulyás Lajos „közönséges® egyházi beszéde 1 János 4, 1. felett. Föltett kérdésére: „Kik azon lelkek, kiknek hinnünk nem szabad?* úgy felel meg: 1. Ne higyjetek azon lelkeknek, mert nem Istentől vannak, kik mindent tudni, hinni pedig semmit sem akarnak. 2. De ne higyjetek azon lelkeknek sem, mert nem Istentől vannak, kik a szentírásban található emberi vonások miatt megvetik az isteni részt és annak tartalma felett megvető Ítéleteket mondanak. 3. Ne higyjetek végre azon lelkeknek sem, mert nem Istentől Vannak, kik azt hirdetik, hogy az emberiség már elérte nagykorúságát, s így a vallást, mint a gyermekkor nevelési eszközét nélkülözheti. Jól átgondolt, ékes nyelven irott hatásos beszéd. A következő egyházi beszéd irója Szabó József, reform, lelkész, ki önbeismerése szerint Gerock nyomdokin halad. Alapige: Csel 16, 9—15. Tárgy: „Pál apostol megtéríti Lídiát.® Ezt követi: „Tavaszi egyházi beszéd®, Lápossy János reform, lelkésztől. Azon kérdésre : „Mire hív bennünket a tavasz megérkezése?® feleli, hogy 1. munkára 2. imádkozásra. Találunk még e füzetben egy „Sírbeszédet®, melyet 1844. junius 23-án Fabinyi Mária kisasszony felett mondott néhai dr. Székács József, s melyet az eredeti német kéziratból ékes nyelven fordított Láng Adolf. Továbbá egy esketési beszédet és egy húsvéti úrvacsorai allocutiót. Végül a gyakorlati lelkészkedésre vonatkozó feleleteket. Az V. és VI. kettős füzetben első helyen találkozunk Medgyes Lajos dolgozatával: „Az igaz keresztyén mibenlétéről® II. Péter t, 5—7 alapján. A szövegben adva vannak a felosztási részek, érdeme szerzőnek, hogy azokat felhasználta és ki is merítette. 1. Az igaz hitnek elsőben jó cselekedettel kell párosulnia, 2. tudománynyal, 3. atyafiakhoz hajlandó szívvel és szeretettel. Ezután Szabó József Ján. 15, 17. 25. felett Gerock nyomán e kérdésre igyekszik megfelelni: „Miként kell egy valódi keresztyénnek fogadni a világ gyűlöletét?® 1. csudálkozás és zúgolódás nélkül, 2. mint intő jelt az egyetértés és testvéri szeretet gyakorlására. Gulyás Lajos ékes tollal „A bűnnek alaptalan mentségeiről® értekezik. Következik a szerkesztőnek egy áldozó csütörtöki és egy pünkösdi beszéde. Amannak alapigéje Csel 1, 10—11. tárgya: ,A menny s a földi pályatér®, ennek alapigéje Csel. 2, 1—4. tárgya: „A szent lélek hatalma®, 1. amaz első pünkösd napján a tanítványokban, 2. és az őket követő keresztyénségben. Magasztos tárgyról ihletett lélek szól itt szívet elragadva. A szív teljességéből szól a száj. Nem tehetjük, hogy a pünkösdi beszédet befejező imából e néhány sort ne közöljük : „Jövel oh Szentlélek ! lelkünk vár téged. Töltsd be az élet fájdalma és viharai közt roncsolt kebleket égi melegséggel; töltsd be a mi szívünket, házunkat és egyházunkat, hazánkat, nemzetünket, az egész emberiséget jóltevő világoddal; töltsd be a szenvedők, bánatba borultak lelkét mennyei fényeddel s vigasztalásoddal. Jövel, töltsd be gyülekezetünket! Várnak családaink, özvegyeink, árváink, vár egyházunk, hogy külsőleg, belsőleg romjaiból építhessük s az apák hamvadó buzgalmát, az utódok lelkében lángra gyujthassuk. Jövel oh Szentlélek ! Vár nemzetünk, hazánk, hogy költsd fel benne az egyetértés, bátorítás érzelmét, mely erős támasza legyen minden viharok ellen. — Jövel ! vár e város, helység, hogy ennek népe tanuljon igaz tudományt Te tőled s a Jézus Krisztustól. — Jövel ! var a ker. anyaszentegyház, óh költs itt pünkösdi lelkesedést, a hitnek lángját, melynek szikrái tanítsanak, a hit, szeretet nyelvén szólani mindeneket; ezen égi szikrák tegyék a föld sötét kietlenségét világossá az örömben s az eget óhajtottá a lelkek buzgalmában s az örök élet reményében a Jézusért, Amen.® Következik Sárkány Sámuel pünkösdi beszéde : „A szentlélek téritő munkájáról® Csel. 2, 38. 41. alapján, a mely is abban áll, hogy 1. téríti a pogányokat, 2. a kétkedők és hitetlenek szívében hitet támaszt, 3. a bűnösöket az erény és kegyes élet ösvényére vezeti. Népszerű és a legvallásosabb melegséggel írt beszéd. Befejezik e füzetet Rác Károly és 'Terhes Barna egyházi beszédei, továbbá két esketési, egy pünkösdi úrvacsorai beszéd. „Imádság® lelkészí értekezlet alkalmával. „Lelkésztársainkhoz®, gyakorlati lelkészet. A szerkesztő zárszavában visszapillantást vet a lelkészi tár féléves pályájára, felemlíti, hogy ennek füzetei a diasporalis helyekre 60 ingyen példányban küldettek szét és hogy még ez év folyamán Istennek segedelmével prot. néplapot fog megindítani. Áldás a munkára! Endrefy János, ev. lelkész.