Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-05-09 / 19. szám
árnyoldalait, úgyszinte a vegyes házasságok rank nézve egyházi szempontból hátrányos következményeit stb. Egyházias életünk rajzolásánál Galambokra nézve azt a névhez nem illő panaszt említi, hogy ott több család évente egyáltalában nem jár templomba; no ezen testvéreink épen nem galambok, hanem kakukkok. Súlyos vád emeltetik az úri osztály ellen, az ünnepek meg nem tartása s az e. terhektől vonakodás miatt. Kár, hogy a vád közelebbről jelezve nem volt, mert többek buzgósága ellenkezőről tanúskodik. Nem lettek kifeledve a vadházasságok s gyermeksikkasztási bűnök ; ez utóbbiaknál a községi orvosokra igen szép teendő várakozik. A statistikai részből szolgáljon mutatványul a következő : takarék-magtárral Bars egyházmegyében majdnem mind a 28 egyház dicsekszik, Komárom e. megye 46 egyháza közül takarék-magtára csak Gyalla és Komáromnak nincs, nincs takarék magtára a 12 egyházzal bíró Őrségnek, tatai egyházmegye 14 egyháza állított, 13 nem állított magtárt. Tűzkár elleni biztosításra nézve az adatok a következők: Bars egyházmegye minden egyháza biztosít, B.-Somogy 64 egyháza közül biztosít 30, Dr.-Palánkban egy sem, Komárom egyházmegye 46 egyházából nem biztosít 3, hasonlóan Mezőföld 36 egyházából 3, Őrség 12 egyháza közül csak 3 biztosít, Pápa egyházmegyéből nem biztosít 17 egyház, Tata egyházmegye 27 egyházából nem biztosít 9, Veszprém 36 egyházából nem biztosít 6. Egyházkerületüuk területén a mult évben építkezések- és rosz reményekre fordított költségekről a jelentés így szól : építkezések és rosz reményekre fordított költségek összege a mult évben: Barsban 13.378 frt, B.-Somogyban 10.000 frt, Drégel-Palánkban 2292 frt 60 kr., Komárom egyházmegyében 6345 frt, Mezőföldön 1800 frt, Őrségben 4776 frt, pápai egyházmegyében 4750 frt, tataiban 17.550 frt, veszprémiben 1350 frt, ez összeg, ha jól számítottam 62.241 frt 50 kr. Levél Felső-Baranyából. (Vége.) Sajnálattal kell fölemlítenem, hogy az orsz. prot. árvaház nagyon szerény kérelme népesebb ülésre halasztatván : végképen lemaradt a sorrendről. Még jobban sajnálom, hogy e humánus intézet kérvénye ellen épen a zöld asztal mellől hallottunk hangokat emelkedni, — hol ismét egy papi tandcsbiró úr azzal a nagyszerű indítványnyal lepte' meg a világot, hogy F. Baranyából évenként több mint 100 frt kegyes adakozás gyűlvén be: ezt alapítványul kellene beküldeni. E nagyszerű financialis eljárást nem hallgathattam el. Hadd tanulják meg másutt is, hogy egyes kegyes adakozók filléreiből hogyan lehet nagyszerű alapítványt tenni : a testület nevében, melyhez ez, mint testület, egy fillért sem adott. Az idők jeléül tekinthető, hogy a tanitó testület többszöri sikéretlen kísérletei után akadt egy lelkészi értekezlet, mely nyáron át a hétköznapi isteni tisztelet két napra való szorítását indítványozta. Csakugyan jó példa a népnek; ha a nép nem jár a templomba: magunk se imádkozzunk. Ezzel kimondottuk azt is, hogy az imádkozás nekünk nem életszükség, nem lelki élvezet, s az úr hajlékának látogatását csak másoknak ajánljuk, de magunk örömest elhanyagoljuk, mihelyt nincs kinek előolvasnunk az imát. Én azt mondom, ne a népnek, hanem Istennek imádkozzunk. A tanítói testület is többnemű inditványnyal lépett föl, mint az e becses lapok 15. számában olvasható, a melyek azonban már felsőbb intézkedések által túlszárnyalva lévén, intézkedést nem igényelhetnek. A vizsgák ügyében a főt. e. kerület már intézkedett legközelebb rendszabálylyá emelkedendő, s bizonyára a tanitó urak által már ismert javaslatával. A confirmatió idejéről pedig már régebben intézkedett. S azt hiszem részemről, hogy kevesebb bajt okoz a tanulónak áldozó csütörtöktől junius végéig az iskolába feljáratása, (mert a legfőbb okul ezt szokták fölhozni) mint az iskolából kilépés után a confirmatióra előkészítés kivitele. A tanügyi bizottságot illetőleg szintén e. kerületi rendszabály intézkedik. S míg lesz felekezeti iskola, melyben par excellence egyháztagok növelteinek, az egyházmegyei testület a tanügyre nézve magának igen helyesen túlnyomó befolyást biztosít. Ezért még nem lehet válaszfalról beszélni, mely a tantestület s a tanügyi bizottság között állana. Annál kevésbbé elszigeteltségről ott, a hol nem egyenjogú testületek állanak szemben egymással, hanem ugyanazon egy testület egyik a másiknak alárendelt tényezői. A felekezeti oktatás természetes felügyelője maga az egyház, s magok az oktatást eszközlő egyedek saját maguk akarván e joggal élni, képtelenséget követelnek. En nem tudom ugyan, hogy a tan. test. jegyzője mit ért „a személy és testület nélküli közös érdek* alatt, de higyje el s tételezzen fel annyi értelmet és jóakaratot a lelkészekben is, hogy ha ilynemű van, s az a tanügyre szükséges volna, körtanitók nélkül is elő fogna az mozdíttatni. Az egyh. kerületi rendszabály kimondván, hogy az e. megyei 2 tanitó képviselő a tanügyi bizottság tagja : további intézkedés szüksége fönn nem forog. Sajnálom, hogy a Convent javaslataírói nem irhatok, de a módosítások ismerete nélkül hiányos ismertetést azért sem akarok tenni, mert hiszem, hogy valamelyik jegyző úr már a közérdek szempontjából sem fogja elmulasztani. Sajnálattal említhetem, hogy egyházmegyénk világi tanácsbirói közül azok, a kikre nézve a 3 évi cyclus most járt le, végleges lemondásukat jelentették be. Reánk nézve ez annál sajnosabb, mert helyi viszonyainknál fogva, az ő helyök úgy is nehezen volna pótolható, ha a távozásuk által támadt űrt, évek hosszú során tapasztalt lankadatlan ügybuzgóságuk nem tenné is kétszeressé. A hosszú tárgysorozat többi tárgyai többé kevésbbé nélkülözik a közérdeket. Hiszem ugyan, hogy az espe-