Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-25 / 17. szám

Dunántúl 1880-ban 225.671, vagyis — amint állítottam — Dunántúl 429-el kevesebb a lelkek száma. Eddig- rendben volnánk adataim megbízhatósága dolgában ; most jő a »goromba tévedés,® melynél fogva, a mint ízibe kimutatom, Tiszáninnen potom három esztendő leforgása alatt nem kevesebb, mint 13.619 lé­lekkel fogyott volna a hívők száma. A dolog igen egyszerű. Tiszáninnen a népesség három év alatt csakugyan apadt valamicskével ; de a mellett három évvel ezelőtt 10.000 lélekkel többet vet­tek föl a lajstromba, mint a mennyi tényleg volt. T. i. az alsózempléni egyházmegye lélekszáma, mely 1880-ban csak 39.920, 1877-ben 52.401-nek van föltüntetve, *) holott helyes összeadással csak 42.401 volt. Innen á 10.000 főnyi többlet, s vele karonfogva van szerencsém bemutatni a sokat emlegetett ugoromba tévedést !® Mert hát ez a tractualis hiba belement a superintendentialis sommás kimutatásba is, mely ennélfogva 1877-ben 229.290 lélek helyett 239.290-ről szól. Adataim hibátlan pontosságát imígyen bebizonyít­ván, áttérhetek Kiss Gábor úr azon egyéni nézetére, hogy a törvénytelen szülöttek és az öngyilkosságok számaránya aligha van olyan ismertető jele a morális ál­lapotoknak, mint a vadházasságban élők, a nőtlenek, kocsmaajtó-nyitogatók és a bebörtönzettek lélekszáma. Igaza van Kiss Gábor úrnak. En is azt mondtam : a törvénytelen szülöttek s öngyilkosok számaránya y,egyik nevezetes ismertető jele a morális állapotoknak.® Ez az állítás azonban egyátalában nem zárja ki azt, hogy a vad házasságban élők stb. számaránya ne lehetne az a másik nevezetes ismertető jele a morális állapotoknak. Az én fejemben legalább, sehogy sem fér meg egymás­sal efféle praemissák után, ily conclusio : I. A törvénytelen szülöttek számaránya ismertető­jele a morális állapotoknak; II. A vad házasok számaránya szintén ismertető­jele a morális állapotoknak ; Tehát: III. A törvénytelen szülöttek számaránya nem is­mertető jele a morális állapotoknak. Részemről nagyon helyeslem, hogy Kiss Gábor úr megpendítette a vad házasok, nőtlenek és tömlöcözöttek lajstromra vevését; de azért, kérem szeretettel, tűrje meg mellettök a törvénytelen gyermekek és öngyilkosok ta­belláit is, melyekből bizonyára sok tanulságot meríthet a morál-statistikus. Végül Brekinszkára nézve fejtem ki röviden álláspon­tomat. Nézetem szerint, ha valamely egyház nem küldi be adatait, annak megjelölésével, hogy az adatok, mely időszakból valók, föl kell venni a régi adatokat, külön­ben p. o. ilyen cifra dolog származhatnék: Rév-Komá­rom nem küldi be adatait, azok tehát kimaradnak a főösszegből, s egy lelkész hanyagsága miatt egy év alatt *) Ugyanaz, 1877-re. 58. 1. közel 4000 lélekkel fogyna meg a komaromi egyház­megye s azzal együtt a superintendentia lélekszáma. Hogy lehetne ilyenformán csak megközelítő hűségű képet is nyerni egy-egy kerület valóságos állapotáról ? Kiss Gábor úr felszólalásával azonfölül, hogy ismét bebizonyította egyházi ügyeink iránti meleg érdeklődését, egyszersmind jó szolgálatot is tett az igazságnak, mely e tárgyban most már úgy hiszem teljesen délszinre emel­kedett. Válaszomnak is tulajdonkép legfőbb tendentiaja az igazság kiderítése volt. Miként előbbi cikkemben, úgy ezúttal is, a némely helyt előforduló ironicus szí­nezés mindig kizárólag az ügyre vonatkozik, melynek ily módon igénytelen nézetem szerint használni véltem. Hanem aztán üres bókok hamis pénzét sem hoztam for­galomba oly egyénnel szemben, kit érdemeinél fogva a valódi, hamisítatlan tisztelet jogosan megillet. Kiss Gábor úrral társalogván, alkalmazkodtam IV. Henrik mondásához : Parole douce et main au bonnet, Ne coute rien, et bon est. Ballagi Aladár. BELFÖLD. A pesti ref. egyházmegye véleményes jelentése a zsinati előmunkálatok valamint a köznevelés és közoktatás szerve­zetének szabályzata tárgyában. Ügy lévén meggyőződve, hogy sem a zsinati elő­munkálatok feletti véleményadásra elnökileg felszólított bizottság, sem maga a közgyűlés nincs azon helyzetben, hogy a terjedelmes előmunkálatoknak sok időbe kerülő pontonkénti tárgyalásaba bocsátkozzék, akként véltünk legcélszerűbben eleget tenni megbízatásunknak, ha csak az elvi fontosságú kérdéseket tartva szem előtt, ezekre tesszük meg észrevételeinket, melyek ha a convent ál­tal figyelen\be vétetnek, önként maguk után fogják vonni a részletek módosítását is. Az egész szervezeti kérdésre nézve irányadó néz­pontokul a következő alapelveket tekintjük : I. A magyar királyságbeli öt egyházkerületnek, a zsinati törvényhozás által egy egységes magyar evan­gyéliomi reformált egyházzá szervezését oly magasztos célnak, és saját létérdekünkből oly halaszthatatlan dolog­nak tartjuk, hogy ennek eszközlése végett a szükséges áldozatokat meghozni is hajlandók vagyunk. II. Mivel a legelső áldozat, melyet az egységért hoznunk kell, a kerületek autonomiája bizonyos részé­nek lekötése az egész nemzeti egyház érdekéért: tehát a legelső kérdés is az, hogy az egyesülés után, mikben maradhatnak a kerületek autonomok és mikben nem ? E kér­désnél, valamint számos másoknál is, a megoldás helyes elve ez lehet: A mely pontokon a kerületek egymással érintkeznek, azokon csak egyenlő alapon állhatnak, ellen­it

Next

/
Oldalképek
Tartalom