Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-25 / 17. szám

Dunántúl 1880-ban 225.671, vagyis — amint állítottam — Dunántúl 429-el kevesebb a lelkek száma. Eddig- rendben volnánk adataim megbízhatósága dolgában ; most jő a »goromba tévedés,® melynél fogva, a mint ízibe kimutatom, Tiszáninnen potom három esztendő leforgása alatt nem kevesebb, mint 13.619 lélekkel fogyott volna a hívők száma. A dolog igen egyszerű. Tiszáninnen a népesség három év alatt csakugyan apadt valamicskével ; de a mellett három évvel ezelőtt 10.000 lélekkel többet vettek föl a lajstromba, mint a mennyi tényleg volt. T. i. az alsózempléni egyházmegye lélekszáma, mely 1880-ban csak 39.920, 1877-ben 52.401-nek van föltüntetve, *) holott helyes összeadással csak 42.401 volt. Innen á 10.000 főnyi többlet, s vele karonfogva van szerencsém bemutatni a sokat emlegetett ugoromba tévedést !® Mert hát ez a tractualis hiba belement a superintendentialis sommás kimutatásba is, mely ennélfogva 1877-ben 229.290 lélek helyett 239.290-ről szól. Adataim hibátlan pontosságát imígyen bebizonyítván, áttérhetek Kiss Gábor úr azon egyéni nézetére, hogy a törvénytelen szülöttek és az öngyilkosságok számaránya aligha van olyan ismertető jele a morális állapotoknak, mint a vadházasságban élők, a nőtlenek, kocsmaajtó-nyitogatók és a bebörtönzettek lélekszáma. Igaza van Kiss Gábor úrnak. En is azt mondtam : a törvénytelen szülöttek s öngyilkosok számaránya y,egyik nevezetes ismertető jele a morális állapotoknak.® Ez az állítás azonban egyátalában nem zárja ki azt, hogy a vad házasságban élők stb. számaránya ne lehetne az a másik nevezetes ismertető jele a morális állapotoknak. Az én fejemben legalább, sehogy sem fér meg egymással efféle praemissák után, ily conclusio : I. A törvénytelen szülöttek számaránya ismertetőjele a morális állapotoknak; II. A vad házasok számaránya szintén ismertetőjele a morális állapotoknak ; Tehát: III. A törvénytelen szülöttek számaránya nem ismertető jele a morális állapotoknak. Részemről nagyon helyeslem, hogy Kiss Gábor úr megpendítette a vad házasok, nőtlenek és tömlöcözöttek lajstromra vevését; de azért, kérem szeretettel, tűrje meg mellettök a törvénytelen gyermekek és öngyilkosok tabelláit is, melyekből bizonyára sok tanulságot meríthet a morál-statistikus. Végül Brekinszkára nézve fejtem ki röviden álláspontomat. Nézetem szerint, ha valamely egyház nem küldi be adatait, annak megjelölésével, hogy az adatok, mely időszakból valók, föl kell venni a régi adatokat, különben p. o. ilyen cifra dolog származhatnék: Rév-Komárom nem küldi be adatait, azok tehát kimaradnak a főösszegből, s egy lelkész hanyagsága miatt egy év alatt *) Ugyanaz, 1877-re. 58. 1. közel 4000 lélekkel fogyna meg a komaromi egyházmegye s azzal együtt a superintendentia lélekszáma. Hogy lehetne ilyenformán csak megközelítő hűségű képet is nyerni egy-egy kerület valóságos állapotáról ? Kiss Gábor úr felszólalásával azonfölül, hogy ismét bebizonyította egyházi ügyeink iránti meleg érdeklődését, egyszersmind jó szolgálatot is tett az igazságnak, mely e tárgyban most már úgy hiszem teljesen délszinre emelkedett. Válaszomnak is tulajdonkép legfőbb tendentiaja az igazság kiderítése volt. Miként előbbi cikkemben, úgy ezúttal is, a némely helyt előforduló ironicus színezés mindig kizárólag az ügyre vonatkozik, melynek ily módon igénytelen nézetem szerint használni véltem. Hanem aztán üres bókok hamis pénzét sem hoztam forgalomba oly egyénnel szemben, kit érdemeinél fogva a valódi, hamisítatlan tisztelet jogosan megillet. Kiss Gábor úrral társalogván, alkalmazkodtam IV. Henrik mondásához : Parole douce et main au bonnet, Ne coute rien, et bon est. Ballagi Aladár. BELFÖLD. A pesti ref. egyházmegye véleményes jelentése a zsinati előmunkálatok valamint a köznevelés és közoktatás szervezetének szabályzata tárgyában. Ügy lévén meggyőződve, hogy sem a zsinati előmunkálatok feletti véleményadásra elnökileg felszólított bizottság, sem maga a közgyűlés nincs azon helyzetben, hogy a terjedelmes előmunkálatoknak sok időbe kerülő pontonkénti tárgyalásaba bocsátkozzék, akként véltünk legcélszerűbben eleget tenni megbízatásunknak, ha csak az elvi fontosságú kérdéseket tartva szem előtt, ezekre tesszük meg észrevételeinket, melyek ha a convent által figyelen\be vétetnek, önként maguk után fogják vonni a részletek módosítását is. Az egész szervezeti kérdésre nézve irányadó nézpontokul a következő alapelveket tekintjük : I. A magyar királyságbeli öt egyházkerületnek, a zsinati törvényhozás által egy egységes magyar evangyéliomi reformált egyházzá szervezését oly magasztos célnak, és saját létérdekünkből oly halaszthatatlan dolognak tartjuk, hogy ennek eszközlése végett a szükséges áldozatokat meghozni is hajlandók vagyunk. II. Mivel a legelső áldozat, melyet az egységért hoznunk kell, a kerületek autonomiája bizonyos részének lekötése az egész nemzeti egyház érdekéért: tehát a legelső kérdés is az, hogy az egyesülés után, mikben maradhatnak a kerületek autonomok és mikben nem ? E kérdésnél, valamint számos másoknál is, a megoldás helyes elve ez lehet: A mely pontokon a kerületek egymással érintkeznek, azokon csak egyenlő alapon állhatnak, ellenit