Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1880-04-25 / 17. szám
ben, a mely pontjaik által egymással soha érintkezésbe nem jönnek, ott egymás rontása nélkül teljes autonómiával érvényesíthetik egyéni jellegüket. III. Az egyházkerületek mái mindenütt önállólag fejlett szervezetében, valamint a felosztásában is, a fentebbi pont alatt kifejezett elv szerint módosítandó minden olyan mozzanat, mely mellett az egyesülés tartósan fenn nem állhat; ellenben a minek változtatását a közös érdek nem kívánja, azt, ha jó, nem szabad változtatni, ha pedig nem jó, őszinte bátorsággal kell felcserélni oly intézkedéssel, melyet megfontolt belátásunk jobbnak itél. Különösen kímélendők az oly intézmények, melyek a külön álló fejlődés dacára is mind az öt kerületben kiképződtek, minő pl. az, hogy választásoknál a gyülekezetek presbyteriumai adják a szavazatot. Az ily intézményeket a bölcs törvényhozó nemcsak, hogy elrontani nem fogja, hanem inkább alkotásai hasisainak tekinti, melyeken tovább épit. Ellenben semmi esetre sem szabad azt tennünk, hogy valamely magában véve hibás intézményt, talán félre értett következetességből még oly körbe is átültessünk, a melyben eddig szokatlan volt. Ezen általános nézpontok kitűzése után a részletekben kívánjuk megjelölni azon főbb pontokat, a melyeket elvi fontosságuaknak tartunk, de az előmunkálatokban történt megállapításaikkal egyet nem érhetünk. 1. A zsinat megalakulásánál a 3. §. >: > a küldendő képviselők megválasztásának és igazolásának módját* az illető egyházkerületek elhatározására bizza. A II. pont alatt felállított elvünkből folyólag ezzel egyet nem érthetünk. Mivel ugyanis minden más szervek fölött, épen a zsinat a kerületek legkiválóbb érintkezési pontja, s egyúttal az egész szervezetnek is legfontosabb tényezője, mely souverain hatalommal mindnyájunkat egyaránt kötelezőleg intézkedik: tehát világos, hogy tagjainak választási módja csak egyenlő alapon történhetik minden kerületben. Melyre nézve a zsinati képviselők választás- s igazolási módját illetőleg, visszaállitandónak tartjuk a debreceni albizottság munkálatának 3—10 §-át, ellenben kihagyandónak 14. §-ában az erdélyi kerületnek adott külön állást, mert Erdély is, a mely ponton velünk érintkezik, csak velünk egyenlő alapon állhat. E szerint véljük módositandónak az alkotmányterv 66 —70. és 75.»§-ait is, melyek ugyan e tárgyról szólnak. Kiemeljük azonban, hogy a III. pont alatti alapelvünk szerint a zsinati képviselők választási jogát a presbyteriuinokra ; nem pedig az egyházközségi közgyűlésekre ruházzuk. 2. Az alkotmánytervben az első kérdés, mely megoldásra vár az erdélyi kerületnek megadható és meg nem adható fentartások kérdése. Nézetünk szerint készeknek kell lennünk Erdély irányában minden engedékenységre egészen azon határig, míg a papíron való engedékenység a közös élet folytatását a gyakorlatban lehetetlenné nem teszi. Már pedig ez lehetetlenné válik, mihelyt Erdély azon pontokon, a melyek által velünk érintkezik, más alapon áll, mint mi, s még megfoghatatlanabb állapotra vezet a gyakorlatban az, ha a souverain törvényhozó közzsinat keretén belül, még egy másik souverain törvényhozó hatalom is lesz, t. i. az erdélyi kerület közgyűlése. Melyre nézve felállított elvünkhöz képest Erdélylyel az uniót csak úgy köthetjük meg, ha azon pontokon, melyek által velünk közvetlenül érintkezik, velünk egyenlő alapra helyezkedik ; tehát ha a zsinatra velünk egyenlő módozat szerint választja képviselőit; ha a souverain zsinattal szemben, nem souverain törvényhozói hanem csak statutorius jogot igényel, mint a többi kerületek, és ha egyházkerületi közgyűlését, mely szintén a velünk való közvetlen érintkezés organuma, átalakítja a mienkkel egyező képviseleti alapon. E szerint a zsinat szervezetében már megnevezetteken kivül, az alkotmányterv 7. §. 2. és 3-dik bekezdésében és 51. §-ban foglalt fentartások részére meg nem adhatók; a többiek, melyekkel a többi kerület és az egész közvetlenül nem érintkezik, igen. (Vége következik.) Hivatalos jelentés a Baldácsy-alapitványról. Múlt évi március 14-én kelt külön jelentésünkben egész terjedelmében közöltük azon megállapodásokat, melyeket az alapítvány egyik életbe vágó fontosságú ügyében gróf Hunyady József és érdektársaival létrehozni sikerült,*) továbbá az elfogadott egyesség teljes szövegét s az egyesség foganatosíthatása végett az első magyar általános biztosító társaságnál tett lépések eredményét ; kérvén egyúttal az egyházkerületeknek az üdvös eredmény biztosíthatása végett nagybecsű és gyors közreműködését! Örömmel tapasztaltuk, hogy kötelességünk sugallta eljárásunk az összes egyházkerületeknél méltánylásban és hathatós támogatásban részesült és ennek folytán az egyesség azon szöveg szerint, a mint fentebb emiitett jelentésünk mellett közöltetett, az összes felek által aláíratott s az egyesség Ill-ik pontja értelmében fizetendő első részlet, t. i. 50.000 frt = az alapítványi birtok haszonbérlői által elfogadott s annak idején korábbi jelentéseink szerint a magyar földhitelintézetnél a haszonbéri szerződés értelmében elhelyezett két darab, összesen 24.000 frtról szóló váltó értékesítése utján s a magyar földhitelintézetnél a folyó jövedelmekből rendelkezésre állott pénzekből kifizettetett. Az egyesség Ill-ik pontja szerint az egyesség IV-ik pontjában felsorolt telekkönyvi bejegyzések törlésének igazolásától számított 90-ik napon még 100.000 frt levén fizetendő, ezen fizetési hataridő tekintettel arra, hogy a törlések megtörténte folyó évi február 20-án igazoltatott, folyó évi május 20-án jár le, addig azon*) Lásd lapuak 1879. évf. 13. sz.
