Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

ISKOLAÜGY. A kecskeméti ref. egyházmegye hiv. tanitó testületének közgyűlése. A kecskeméti ref. egyházmegye hiv. tanitó tes­tülete f. hó 8-kan N.-Kőrösön tartotta meg évi rendes közgyűlését. A gyűlés a ref. tan. képezde zene termé­ben d. e. 8 órakor ének- és imával vette kezdetét. Magyar Antal elnök évi jelentésében beszámolt a testület mult évi működéséről ; aztán a mult ülés jegyző­könyve olvastatott föl ; majd a pénztár állásáról tett jelentést a választmány, melyből a mult évben a szegedi iskolák s tanitók, a n.-körösi képezdei ifj. segélypénz­tar s az Eötvös-alap részesültek volt adomanyokban. A gyűlésnek leglényegesebb mozzanata volt a tes­tületi választmány azon munkalatanak targyalása, melyet ez a f. t. dunamelléki ref. egyházkerület népiskolai tantervére készített. Az erre kelt gyűlési hatarozat lé­nyegesebb pontjai a következők : a) A vallastudomanyra nézve. Az egyházi éne­kek célszerűbben osztattak be ; a II-dik osztalyban az istenismeret könnyebben közölhetése céljából fölhasz­nálandó bibliai történetek kiválasztasara a valasztmány meghatalmaztatott, egyszersmind kimondatván : hogy a vallástanitas a Il-ik osztalyban kézikönyv nélkül történ­jék. A Ill-ik osztályt illetőleg az ezen osztály számára a ft. e. ker. altal kiadott tankönyvet a gyűlésnek gyakorló tanitó tagjai túlbőnek, iralyilag nem ezen osztály növendékei elméjéhez alkalmazottnak, s a bib­liai szöveg túlságos idézése miatt a gyermekek altal nagyon nehezen megtanulhatónak talalvan: a valaszt­mány kiküldetett, hogy ezen és mas nehézségeket egy iratba foglalva, n. t. Fördős Lajos főesperes úrral, mint a vallástani kézikönyveket készíttető egyházkerületi bi­zottság elnökével, közölje, miután erre a tanitók mint­egy maga a f. t. egyházkerület által is föl vannak hi­vatva. A IV-ik osztályból az egyháztörténelmet — a mint az a tantervben eredetileg is volt, ismét a Vl-ikba tenni javasolja a tan. gyűlés, minthogy az abban elő­forduló különféle felekezetek már a hittani igazsagok ismeretét föltétetelezik s e végből helyette a hittan tanitasát véleményezi. A népiskola mind a hat osztá­lyara kijelölt imádságok összeválogatása vagy újból készítése és a n. t. esperes úrhoz terjesztése szintén a valasztmanyra bízatott. b) Magyar nyelv. Kimondatott : hogy a Il-ik osz­tályban mar megkezdessék a könnyebb olvasmányok lemásoltatása, még pedig a 2-ik félévben mar egyes vonalú irkákon; a Ill-ik és IV-ik osztályban pedig ily­neműek emlékezetből írassanak le. c) Számtan. A I-ső osztályból a mértékek ismer­tetése elhagyandónak javasoltatott: a IV ik osztalyban a tizedes törtek elhagyásaval csupán a közönséges törtszámok­kal Vfiló miveletek lennének tanitandók ; mégpedig az ösz­szeadás és kivonás csak is egyenlő nevezőjű törtekkel. Az V-ik osztály ismételné a közönséges törtszámokat, de már különböző nevezőjű számokkal s a tizedes törtszámokat is megtanulna. d) Földirat. A IH-ik osztály tanulná: csak is a szülőföldje és megyéje földiratát; a IV-ik oszt. Magyar­országét részletesen ; az Y-ik az öt földrészt; a Vl-ik pedig a mennyiségtani és természettani földirat vázla­tát. Mindenütt az illető térképeknek és a két felső osz­talyban a földgömbnek illetőleg a planetáriumnak is használatával. e) Természettan. Ebből a két felső osztalyban csak azon tünemények és törvények taníttatnának, a melyhez a kísérleti eszközöket megszerezhetik vagy elő­állíthatják a fentartó test. és tanito. Kézikönyvül Orbán Természettana ajanltatik. f) Enektan. Az I-ső és Il-ik osztalyban az ének­tan külön tanítása elhagyandó lenne, minthogy éneklés­beli előismereteket az egyházi énekek tanulásaval már nyer a növendék. A Ill-ik oszt. tanulná az i hang­tól az 5-ig; a IV-ik o. a tanultak ismétlése után foly­tatná a 8 hangig; az V-ik szintén ismétlés után az egy­szólamú gyakorlatokkal és az alakító jegyekkel ismer­kednék meg ; a Vl-ik végre a hanglétraval s a különb­féle hangnemekkel, egy és több szólamú gyakorlatok alapján. A tanterv utan, a konventi munkálat népiskolát illető részére tett megjegyzései tárgyaltattak a választ­mánynak s fogadtattak el. Ezek lényegileg ugyanazok, a melyek a n.-körösi t. képezdei tanarkar mar ismerte­tetett javaslataban bennfoglaltatnak. Majd ezek utan a tisztújítás történt meg s az Eötvös-alapra, Nagy László Bpesten állítandó síremlékére, a n.-körösi képezdei ifj. segélypénztárra s egy palyakér­désre 5-5 frt, illetőleg az utóbbira 2 arany szavaztatott meg. E pályakérdés a következő : „Mi az oka annak, hogy a népiskolai oktatásnak a népiskolából kilépett nö­vendékeknél nincs oly maradandó eredménye, mint a milyet a reáforditott munka és idő után meglehetne kívánni?* felelet 1881. január i-ig az elnökséghez benyújtandó. A palyadij két arany. Pályázhatnak egyedül csak a hiv. tan. testület tagjai. Végül a gyűlés özvegy Szalay Pálné, Faragó Zsu­zsánna asszonyhoz menesztett egy bizottságot, mely a nevezettnek a n.-körösi egyházban egy népiskolára tett 15 ezer frtos alapitvanyat a maga nevében is köszönje meg. Gyűlés után közebéd volt, melyet magyar vendég­szeretettel a nagykőrösi egyház rendezett. Jióaa/.a'log. A ref. közoktatási szabályzatra vonatkozó vélemények. III. A g'ómöri ref. egyházmegye véleménye. A Molnár Aladár-féle s a konvent által is elfoga­dott köznevelés és oktatásügyi szabalyzat megbirálása végett kinevezett bizottság véleményes jelentését beter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom