Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-18 / 16. szám

jesztette. E jelentés elismeri, hogy nálunk sok a hiány és fogyatkozás, de az országos Ínségben egymás után dugulván be közmivelődésünk jelentékeny forrásai, bizottság nézete szerint e hiányokat egy varázsütésre pó. tolfíi nem lehet s ezért oly kimondhatatlan eszményi magasságban állanak előttünk a nevelés- és közoktatásügyi szabályzat paragrafusai, hogy azok teljesítése csak jámbor óhajtás lehet, oly eszményi cél, melynek megközelítése kötelességünk ugyan, de mivel csak filléreinkre vagyunk utalva, tőlünk még messze van. Azért igényeinket le kell szállítanunk. Az óvódák felállítása áldásos intézkedés lenne, de a szegény egyhazak és községek ennek áldását, a felsorolt paragrafusok vérmes követelései miatt soha sem fogják érezni. A népiskolák rendezésére vonatkozó pontokban is oly túlvitt kívánságokat talal bizottság, hogy azoknak létesítését lehetetlennek tartja s véleménye szerint az egy tanítóval bíró kisebb helyeken az »egész napos* tanítási rendszert megváltoztatni nem lehet. A tanító-képesítés jogát e. megyénk jogkörében kivánja megtartatni. A lelkész-tanítók és akadémikus rektorok, kik a neveléstant hallgattak s abból képesítést nyertek, rendes tanítókul ellenvetés nélkül alkalmaztassanak. A tanítót ne az egyház-tanacs, hanem a nép valassza. A tanítói özveggek és árvák a kegyév jutalékát a lelkész özvegyek és árvák részére fennálló és gyakorlatban levő szabályzat szerint élvezzék. Az iskola szélcekre nincs égető szükség, miután nálunk az iskolaügyek felett is az egyháztanács őrködik. E. megyénkben az iskolák látogatása kifogástalanul levén berendezve, szükségtelen, hogy azokat az esperes vagy helyettese évenként meglátogassa. Egyházközségi és e. kerületi törvényszékek, különösen pedig az országos egyházi főtanács elesnek épen azon okok alapján, melyeket zsinatiigyi előterjesztésünkben ez intézmények létesítése ellen felhoztunk. A középiskolák ^szervezése nagy szakismerettel van összeállítva, hanem a felekezeti középtanodai kiképzés céljául, a műveltség mellett még azt is megvárjuk, hogy a vallásos érzületet a szívekbe beplántálja, az egyházszeretetet, isteni félelmet ápolja, szóval kalvinista magyar vallásos jellemet képezzen. Kifogásunk ezenkívül csakis az iskolák redukciója, a tanerők túlságos szaporítása és a tanárok nagy fizetései ellen lehet. Szegénységünk tudataban igényeinket mérsékeljük. A hány osztályból áll valamely gymnasium vagy reáliskola, bizottság nézete szerint elég abba annyi rendes tanár, olyan fizetéssel, a milyet a szegény ref. egyház a helyi viszonyoknál fogva biztosíthat. Sokszor nem a túlságos tanerő és a nagy fizetés határozza az iskolák értelmi sulyat. Hajdan két tanár szerény fizetéssel eltanított hat osztályt és tanítvanyaikból országos hírű nagy emberek valtak ki. Kalifornia aranyai nem teremtenek a lélekben hivatást. A főiskolák rendezését illetőleg bizottság a tudós tervezővel minden tekintetben egyetért, óhajtotta volna azonban kidolgoztatni egy felállítandó egyetem tervezetét is, mely tetőzete lenne köznevelés és oktatás ügye rendszerünk épületének. Óhajtja bizottság, hogy egy ily egyetem theologiai, bölcsészeti és jogi tanfolyammal, akar a ref. egyház 5. kerülete, akár a Baldacsi alapítvány által összehozott 11 prot. e. kerület által felállittassék s örök időkre megalapittassék. Ezekben terjeszti elő bizottság észrevételeit a köznevelés- és oktatásügyi törvényjavaslatra, kérve a Nt. e. megyét azok tudomásul vétele-, illletve elfogadására. Bizottságnak szakértelemmel és ügyszeretettel kidolgozott, itt csak kivonatosan ismertetett munkalata e. megyénk által elfogadtatik és másolatban mint e. megyénknek a közoktatásügyi javaslatra vonatkozó véleménye a ft. e. kerületre terjesztetni határoztatik. Közli Kovács László, e. megyei főjegyző. TARCA. Indokolás, a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslathoz. (Vége.) A 77. a főfelügyelet rendes targyait sorozza pontokba. Itt szem előtt tartatott egyfelől a folytonos és háborítatlan gyakorlat, másfelől 1868 XXXVIII. t. c. 14-ában a népiskolai főfelügyeletre nézve kijelölt út és mód. A (a és b) pontokban bekivant statisztikai adatok és tanévi jelentések eddig is, s folytonosan beadattak a felekezeti főhatóságok altal. A c) pontban kifejezett kívánalmat indokolja egyfelől azon tekintet, hogy a főfelügyelet gyakorlása csak úgy lehetséges, ha a tanrendszer érvényben álló szabványai a felügyeletet gyakorló hatóság előtt ismeretesek s tehát az abban történt lényegesebb változások is tudomására hozatnak, másfelől az, hogy az -iskola jellegében és mivoltában történő változások, pl. ha az osztályok szaporittatnak, ha nem teljes, 4. vagy 6. osztályú középiskola teljessé egészíttetik ki, ha a gymnasium lyceumi vagy esetleg theologiai tanfolyammal tetőztetik be stb., szintén mindég bejelentetnek. Volt rá eset, hogy egy felekezeti főgymnasium hatósága azon igényt emelte a kormánynál, hogy a gymnasium VlII-osztalya, a mennyiben ott a papi pályára készülő tanulók számára némely theologiai előtanok, pl. a héber nyelv elemei is adatnak elő, theologiai előkészítő-osztálynak tekintessék, s annak hallgatói ez alapon (ámbár érettségi vizsgalatot még nem tettek) az egyévi önkentesség kedvezményében (Védtorvény 25 §.) részesíttessenek. Itt tehát az iskola jellegének s tanfolyam-körének változtatása forgott szóban a nélkül, hogy az előre bejelentetett s tudomásul vétetett volna. Ily esetek megelőzését célozza e §. c) pontjának emiitett kifejezése. A d) pont a hasznait tankönyveknek allami szempontból való ellenőrzését tartalmazza, melyre nézve a netalan szükséges intézkedés