Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-04-11 / 15. szám

467 hogy bele olvasztatott volna. És mint ilyennek, mint félig autonom testületnek vannak oly domestikai ügyei, me­lyeknek elintézésére nagymennyiségű időt kell fordítania-Az alapszabalyzat lényege pedig az, hogy a testület nagygyűlésein az elméleti és gyakorlati nevelés, tanítás körébe vágó előadásokat tartson, hogy így a methodiko­didactika főbb kérdéseiben az e. megy. egész tan. tes­tülete között összhang s lehetőleg egyöntetű eljárás jöjjön létre. A testület a határozati javaslat, vagyis tu­lajdonkép az alapszabályzat folytán kényes dilemmába jutott. Vagy domestikai ügyeinek intézéséről mond le, vagy a hivatalos alapszabalyzatot nullifikalja. Végre hosz­szas vita után egy kisegítő expedienshoz folyamodott, Névszerint elhatarozta, hogy a hivatalosan kijelelt ta­vaszi közgyűlést házi ügyeinek szenteli. Es hogy az alapszabalyzat intentióinak, a társadalmi missiójából folyó kötelességnek is eleget tegyen : az elnök által kijelölt időben évenkint külön szakközgyűlést tart. Ismerve azon adiaphorat, melylyel a testület nagy tömege a közgyű­lés, általában a haladas iránt viseltetik : nagyon félünk, hogy az egyházmegye intézkedése nélkül e szép hatá­rozatnak nem lesz semmi positiv sikere. Igy pedig a testületi működés pictus masculus iskolában és iskolán kívül. A másik fontos tárgy volt, hogy a protestáns egyhazak tanügyi életében szokásos tavaszi közvizsgala­tok, miután a tanév kormány rendeletnél fogva mai­nem Sz.-György napkor, hanem septemberben kezdődik, ne az eddig szokásban volt időben, hanem a tanév végén, tehát junius hóban tartassanak. Valóban csudalatos, hogy az egyh. ker. közgyűlés fontos ügyben még mind ez ideig nem intézkedett. Az ujabbkori modern paedagogia az egyes osztályokban fel­dolgozandó positiv ismereteket úgy tekinti, mint egy gombolyagot, melyet a tanítónak le kell bonyolítania. Annak terjedelmét, nagyságát, jellegét valóban csak úgy ismerhetjük fel, ha egészen előttünk áll. Hogy va­lamely tanitó megoldotta-e iskolájában azon föladatot, mely elé tüzetett, elérte-e a célt, mely törekvésének végoka, helyes úton indult-e vagy törekedett a cél felé, meg van-e munkálkodásának positiv sikere, és mekkora e siker: ezeket mind csak akkor ítélhetjük meg teljes tárgyilagossággal, ha egy lebonyolított fonál, egy tel­jes évi működés eredménye fekszik előttünk. Az a sok visszaélés a közvizsgálatokkal, az a csekély intensív fej­lődés a falusi nép szellemi és erkölcsi életében, az a rákszerű haladás az értelmi világban : e ferde szokásban rejti fő alapindokát. A f. baranyai ref. tan. testület, midőn az e tárgy­ban beterjesztett indítványt határozattá emelte s annak a felsőbb forumon való végleges elintézését magára vallalta : lépést tett a haladás útján a modern paedago­gia felé. Az indítvány és hatarozat indokolását, miután az oly természetes s a viszonyok és körülmények által könnyen indokolható: szükségtelennek tartjuk. Vagy legalabb is bevárjuk, minő intézkedés tétetik e dologban. A harmadik közérdekű tárgy volt a 12 évet elért tankötelesek confirmálása. A törvény és egyes rendeletek akként intézked­nek, hogy a tanköteles gyermek azon tanév végén mentetik fel iskolai kötelezettsége alul, a mely polgári évben a 12-t betölti. A főt. e. ker. közgyűlés pedig akként intézkedett, hogy ezen tankötelesek, confirmálása áldozó csütörtök illetőleg pünkösdben történjék. Régi szokás szerint úgy a tankötelesek mint a szülők előtt a confirmatió az iskolai kötelezettség zárünnepélye, Ebből aztán a falusi élet abnormis viszonyai mellett annyi kellemetlenség, súrlódás származik tanitó és nép között, hogy erről fogalommal csak az "bírhat, ki ismeri. Mondanom is szükségtelen, hogy legtöbbször s majd­nem mindig a tanitó enged s a tanköteles gyermek elveszt jóformán egy egész évet, mert a confirmatióra való készülés több hónapját igénybe veszi, elveszíti vele iskolai képzésének koronáját. A felső-bar. tan. test. ez abnormis helyzeten ak­ként vél segíteni, hogy a 12 éves tankötelesek confir­matiója ujkenyéri úrvacsora osztáskor történjék. Az indítvány az egyh. megy. közgyűlés elé terjesztetett. Mi pedig itt felhívjuk e lényeges kérdésre a tanügy­baratok és férfiak figyelmét. Utolsó lényeges és közérdekű tárgy volt a tan. testületnek az egyházmegyei tanügyi bizottságban való képviseltetése. Eddig, a mult évet kivéve, a testület körtanitói részt vettek a tanügyi bizottság ülésein. Nem tudjuk ujabban minő indokoknál fogva nem tagjai. Hogy minő veszélyes consequentiái lehetnek annak, ha az egyház­megyei közgyűlés a tanítói testület működése s a tan­ügyi bizottságé közt válaszfalat von, nem akarjuk fej­tegetni. Annyi bizonyos, hogy ha a körtanitók kizárása állandósított marad, az elszigeteltséget áthidalni semmi sem lesz képes. Ehez aztán nem kell commentár. Az, hogy a két képviselő részt vesz ott: nem indok. Azok az egyházmegyei közgyűlésre a speciális tanítói érde­kek képviseltetése végett küldetnek. A nevelés és ta­nitásügy, úgy bel- mint külső érdekek képviseltetésére a személy és testíilet nélküli közös érdek előmozdítása céljából a körtanitók vannak hivatva. A testület ily szellemben terjesztett kérvényt az egyh. megyei közgyű­lés elé. Óhajtjuk, hogy sikere legyen. Király Károly, tan. test. jegyző. TÁRCA. Indokolás, a gymnasiumi és reáliskolai oktatásról szóló törvényjavaslathoz. A középiskolai oktatás fontossaga valamely ország közoktatasi rendszerében, altalanosan el van ismerve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom