Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-28 / 13. szám

önt és azt találja homlokon, a kinek a kedveért e pontot irta. Azt hiszem, az ön által jelzett „nagy többség* sem fogja eltagadni, hogy az, mire ön itt céloz, ekként történt: felolvastatván a pénzügyi választmány jegyzőkönyve, abban az mondatott: hogy a számadás rendben ; biztosítatlan, betáblázatlan tőkék nincsenek. Erre Gulácsi Károly egyh. m. tanácsbiró s a pénzügyi vál. egyik tagja felszólalt, »hogy ez a jelentés nem áll, mert vannak biz ott betáblázatlan tőkék.® Erre az e. m. pénztárnok úr azt felelte, hogy „ez sem áll, mert tőkék nincsenek, hanem csak egy van : a Kovács Károly úré 4000 frtról, de ez nem a múlt, hanem még az ezt megelőző évről szóló, ezért nincs most a jelentésben.® Gulácsi K. úr erre kijlentette : hogy ő mint a pénzügyi választmány egyik tagja felelősséget ezen betáblázatlan tőkéért magára nem vállal. Gulácsi Károly úrnak ezen határozott kijelentésére, a pénztárnok úr megnyugtatólag azt válaszolta : hogy a kiadott tőke nincs veszendőben. Ezzel ez ügy bevégződött. Tessék „Ungi® urnák visszaemlékezni, vagy bárkit a „többségből® megkérdezni, ha nem így történt-e ez ? Ki sértette itt és mivel a „papságnak egy igen csekély töredékéből® a pénzügyi választmány éber őrködőit, és miképen utasíttatott ez vissza ! ? Ön több izben felemlítette már, hogy „a papságnak egy igen csekély töredéke.® — Tapasztalatlan, túlbizakodott hadvezér az, ki az ellenfél táborát kicsinyli, fitymálja. Tudja-e azt, hogy a legközelebbi e. m. gyűlésen is ez a „kis töredék® választotta be egyh. m. tanácsbirákká : Szabó József eszenyi lelkész urat 22, Bernáth Dezső országgy. képviselő urat pedig 19 szava zattal (38 szavazatból) a „nagy többség® ellenében? Az ötödik kikezdésben azt irja ön : „hogy az egyh. m. látogatók élénk vonásokkal rajzolják a nyomort, ínséget, melyben vannak egyh. megyénk papjai s tanítói a múlt évi általános terméketlenség miatt. Ebből kifolyólag indítványoztatott, nem lenne-e célszerű, hogy a P. Horváth Mária-féle alapítvány kamatainak egy bizonyos része, ez évben kivételesen, vonassék el az építkezni akaró egyházaktól, annyival is inkább, mivel a nép is igen szegény, s az építkezéshez anyagi áldozatokkal járulni nem képes, a félben levő, vagy halaszthatlanúl szükséges építkezésekre adassék csupán segély ; s az által nyujtassék alkalom szánandó helyzetben levő papjaink s tanítóinknak igazán mostoha helyzetük javítására. Ezen indítvány általános örömmel fogadtatott; azonban egyik világi tanácsbiránk B. D. úr a végrendeletre való hivatkozással, mely ilyen kivételes esetekről nem szól, — ezen életrevaló humánus indítványt, mindjárt bölcsőjében eltemette.® stb. Ez, „Ungi® úr, igen hatalmas kettős rúgás egy szusz alatt. Az egyik lábával megrúgja ön az egyh. m. „nagy többségét,® hogy miért engedi magát egyetlen egy szál ember által, egy ,életrevaló humánus indítvány® tárgyalásánál leszavaztatni; a másik lábával pedi^ hatalmas rúgást mér a „kis töredék® által csak most beválasztott tanácsbiró : Bernáth Dezső oldalának, szoktatásul, hadd tudja meg, hogy bánik el az „egyh. m. többség® némely, az egyh. megyén önmagának nagy szabadalmakat vett tagja azokkal, a kik önös céljai ellen szót mernek emelni. Kérem „Ungi® úr, tegye szívére kezét s emlékezzék vissza ennek az ügynek tárgyalására. Hát nem az egyházmegyei pénztárnok úr volt az első, a ki ezen indítványt el nem fogadhatónak véleményezte ; azért i-ször, mert ez a végrendelettel ellenkeznék, 2., azért, mert a kiosztás módozata sok kellemetlenségnek volna szülője, s végre is oly csekély összeg esnék egy-egy részre, hogy e miatt a végrendeletet megháborítani nem lenne érdemes. Bernáth Dezső úr azt az indítványt tette, hogy ha az itt előadott módon nem, tehát kölcsönképen adassék ki az illető összeg a lelkész és tanitó uraknak 2 vagy 3 év alatti törlesztésre ; de ismét előjött a kiosztás módozatának nehézsége, es az egy részre eső összeg csekélysége. így temettetett el a felterjesztett javaslat a közgyűlés többsége, de nem Bernáth Dezső úr által. Végűi ajánlom, kérdezze meg „Ungi® úr Fürjész István szürtei lelkész urat , hogy micsoda jognál fogva ment ő 1879-ben az egyházmegye által megbízott küldöttek mellőzésével, a nyarádi egyh. iskolája megvizsgálására, s micsoda különös szabadságnál fogva írta alá a küldöttségnek egy kis töredéke által felvett jegyzőkönyvet, mint egyh. m. kiküldött. Továbbá, ugyancsak a múlt 1879-ik évben, Mesko Jánosnak a népiskolai választmány be nem számítható kis töredéke előtt Szürtében megejtett vizsgájáról szóló tanítói oklevelet, honnan vett jog- és szabadságnál fogva írta alá, mint népiskolai választmányi tag ? Ezekre feleljen meg „Ungi® úr a maga és Fürjész úr részéről, nem nekem, hanem az olvasó közönségnek. Csak arra kérem, ne óvakodjék, ne idegenkedjék annyira az igazság kimondása s közlésétől, mint ezt már egy más alkalommal e lapok hasábjain is tevé, s legközelebbi cikkében is ísmételé. Cikkének többi részeire nem válaszolhatok, mert hirtelen támadt szembajom miatt a gyűlésen tovább jelen nem lehettem. Üdv és béke velünk! Urbán Mihály, záhonyi ref. lelkész. II. Kötelességem szólani az ungi e. m. közgyűléséről e lap 9-ik számában megjelent tudósítás egy pontjáról, mely legelsőben is személyemet, azután pedig a „tiszaháti s erdőközi tanítói értekezleti kört® sértőleg érinti. Azt mondja ugyanis tudósító, hogy : „azon kölcsönös szeretetet, mely egyházmegyénk testületének tagjait eddig összetartotta, most egyesek sértett hiúsága és önérdeke, kíméletlenül zavarta fel.® Utal ez értelemben a pénzügyi választmány eljárását kifogásoló töredék eredménytelen kísérletére, s azután pedig a jiszaháti s er-