Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-21 / 12. szám

51. Az másiknak nevét hivá, Ephraimnak; mert elszaporitott Isten engemet az én nyomorúságomnak földén. 52. Eltelének penig az bőségnek hét esztendei, kik lőnek Egyptus földében. 53. És elkezdetének az éhség esztendei, beforogván a mint József megmondotta vala, és lőn éhségminden földeken, de egész Egyptus földében kenyér vala. 54. És meg ehözék egész Egyptus földe cs kiálta az nép Parohra kenyérért és monda Paroh egész Egyptusnak : Menjetek Józsethez, a mit mond tiinektek, azt cseleködjétök. 55. Ez nagy éhség penig vala mind az egész földnek szinén és megnyitá József mindenütt, a hol eltétetött gabona vala és (arron) adatja vala az Egyptusiaknak, és megerosödék az éhség Egyptus földében. 56. Ezenben mind az egész föld is Egyptusban kezde jóni, hogy buzat venne Józseftől, mert megerosödék az éhség mind ez egész földön." Mutatványul egy párt ide igtatunk a „jedzegetesök"-ből is. Két esztendő múlva stb. Chald : Két esztendő végében és a Sidó is tulajdonkepen ugy van, de én itt inkább értelmére néztem. A vízből följövének tb. Ugy tetszett almaban, mintha itatasrol jöttek volna föl a folyóvízből, ne úgy érts, mintha ugy az vízből jöttek volna föl, noha itt oly a Sidó ige, hogy csak szinte az Egyptusi Nílus folyóvizet hija ez névvel mely az egész országon hét ágazatokban folyván, a mint le száll szörnyű zúgással az Arabia havas kősziklái közül, hova paradicsomból származik földalatt való vizerekön, osztan térség lévén egész Egyptus földe, mind emberi ásásokkal szellel vitetik árkokon és bizonyos íidőben pünkösd előtt áradása levén az egész ország veteményit megaztatja és úgy teröm ez állhatatlanul mindenféle bő gabonát. A más tehenek mellé állának stb. Nem nyelték mindjárást-el az kövér teheneket az ösztövérek, mint szintén, hogy az nagy bőséget nem mindjárt sziikitötte az éhség. líét búzafejek stb. A József alma is elómeneteliről aratott kévékről volt először, ki miatt az battyai irigykedni kezdöttek. Itt az Paroh álma is búza fejekkel van és az József előmeneteli búzagyűjtés búza drágodása után lött. Az bölcsesség és szent lélek eleitől fogva ennek utát igy igazgatta. líét biízafejek egy szalmaszálból stb. Lássad, ki az három szóméit vallod az Istenségben, az hét búza fő egy szalmaszálból, ha több nem volt háromnál. Konc József. Adatok Kömlei Jé életéhez. A „Szükségbéi „1791-ben nagy-ari lelkész volt, honnan a beregi tractusba ment át" stb. Ezt olvasva mulaszthatlan kötelességemnek ismertem a kezem alatt lévő esperesi levéltárban, hol a reformátió óta Beregmegyében szolgait minden ref. lelkésznek életrajza rövid vázlatban feltalálható, utánna nézni, a Kömlei Janosra vonatkozó adatoknak, s íme azt, a mint találtam a közügy érdekében lemásolva közölni sietek e következőkben : „Kömlei János született 1756. Tanult?! Beregszászi íslc. rector és káplán 1784—1786-ig. Ordináltatotí „1786. Jul. 18. Kaszoni pap 1786—1789. Ekkor más „tractusba ment de visszajött s lett beregszászi pap „ 1792— 1796-ig. 1796-ba Assessor. Derceni 1796— 1797-ig „Munkácsi 1797-től 1800—f 1802 29-ik may. Munkácson „mint 46 éves. Kömlei Jánost halála előtt meglátogat„van Kömlei Zsigmond esperes, elmente után a beteg „orrán száján egyre ontván a vért, nem sokara meg„halt." „A beregi tract. altal a felkelt nemesek papjaul rendeltetett, sok baja volt Kis Josef munk. rectral." „Nője Kiss Anna munkácsi lakos Kiss Josef leanya" (Lásd a beregi e. megye emlékkönyve 74-ik lapjan.) Hogy ez a kérdéses Kömlei, kitűnik abból is, hogy a beregi tractusból távozasa éppen azon évre esik, melyet Kiss Kálmán úr Szatmármegyébe keblezett Kis-ar községben történt szolgalata idejeül jelez. Azonban Sándor István allitasa e szerint hibás, t. i. nem Bécsben 180i-ben, hanem Munkácson 1802-ben halt el. Ez emlékkönyvben 4 Kömleiről van emlités. i-ső Kömlei Márton szül. 1708, meghalt 1775. sépt. 15. 1753-tól halalaig esperes, az előtt surrogatus esp. 2-ik Kömlei Mihály szül. 1729,1 1809. 80 éves koraban. Kömlei Zsigmond szül. 1749.1 1812. mint 63 éves assessor, 1785. jegyző 1790—1797-, ekkor esperes, haláláig a budai zsinaton követ volt. 4-ik ifj. Kömlei Zsigmond, szül. 1783 f 1838-ban. 5-ik a kérdéses Kömlei János, de hogy ő ezen Kömleiektől származik-e ? arról emlités nincs. Ennyit az érdeklődők megnyugtatásául közöl szíves készséggel Peterdy Károly, beregi ref. esperes. segitő könyv" fordítója Kömlei Jánosról a Prot. Egyh. Lap 10-ik számának Régiségek rovatában, Kiss Kálmán úr azt jegyzi meg, rnikép IRODALOM. Előfizetési fölhívás Rajzok, elbeszélések és vegyes dolgozatok Börne irataiból cimű könyvre. Ford. Luby Sándor. Börne mondása, hogy a „világ úton van," a mi korunkra nézve is igazat szól. Széles országút az élet, melyen lépten-nyomon ezer és ezer kikiáltó kínálja boltjának „legfinomabb minőségű" cikkeit „mesés," sőt „nevetségesen olcsó" árakon. S a járó-kelők csak midőn mar megrontották gyomrukat a fuchsinos borokkal, vagy sarut vettek, a melynek talpa jó vastag, — csakhogy 24*