Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-01-11 / 2. szám

Huszonharmadik évfolyam. 2. sz. Budapest, 1880. január ír. PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTO-és KIADÓ-HI VATA L : VIII. kar, Máriautca 10, sz, I, em, Előfizetési dij: Hirdetések dija: Helyben házhordással s vidékre postai küldéssel i hasábos petit sor többszöri beiktatásért félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdi kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. külön 30 kr. nvc-ú.li évi teljes számú pélcLéiny okkal szolgállia.-t-u.:rik:_ Egy év története, ii. Csak türelem ! A lélek e sok duzzadó anyag közt Rendet csinál majd, tért nyit és világot Gyújt újra. Lessing. Míg magunk közt egyenetlenkedünk, és széthúzó érdekek ügyünk nem kis kárára testületeink vállvetett cselekvésre egyesülését gátolják : addig kívülről jövő támadásnak legkisebb neszére is mindnyájan egy akarattal együtt vagyunk, éber és nyugtalan figyelemmel lesve, honnan jő a fenyegető veszedelem. Midőn a vallás- és közoktatásügyi miniszter tavaly a budget vita alkalmával kijelentette, hogy a középtanodák törvény általi rendezésével felhagyva, csupán a felekezeti gymnasiumok felett gyakorlandó felügyeletet látja szükségesnek törvény által szabályozni : a ház e propositiót, a nélkül hogy tárgyalta volna, egyszerűen elfogadta s a minisztert törvényjavaslat beterjesztésére utasította. A miniszter tudva, hogy a protestánsok törvénybe iktatott békekötések által garantirozott önkormányzati joguknál fogva iskoláikat önállólag kormányozhatják, kényes feladatát úgy hitte legcélszerűbben megoldhatni, hogy a készítendő törvényjavaslat pontozatait elöljáróban a protestáns egyház püspökeivel és főgondnokaival közölvén, enquéten az ügyet velük barátságosan megbeszélni akarta. Lapom olvasóinak még friss emlékezetében lehet a közfelháborodás, melyet a nyilvánosságra jutott ^Pontozatok* szültek, azt is tudják, mi lett az ügy végperipetiája. Most már nyugodtan szólhatunk a dologról, mint elmúltról. \ Az a szokatlan eljárás, hogy a miniszter elébb, mintsem javaslatát a korona elibe terjesztette volna, az egyház véleményét kívánta megtudni : meggyőzhette volna az egyházat arról, hogy itt nem ellenséges szándékkal, hanem legrosszabb O / o esetben téves felfogással áll szemben. S ha mégis a kormánynak már puszta kísérlete is a leghatározottabb indignatióval fogadtatott, ebből minden ember láthatta, hogy a mi a közelkeseredést szülte, a fenforgó kérdésen kívül, más, mélyebben fekvő okokban rejlik. Nem hiszem, hogy az ügynek ártalmára válnék, ha azokat az okokat kimutatjuk, és kissé szellőztetjük. Hazánkban a protestantismus keletkezése oly korszakra esik, mely nemzeti létünkre nézve válságos volt. Azóta a protestánsok évszázadokon keresztül abban fáradoztak, azért küzdöttek és szenvedtek, hogy a nemzet önállóságát azon hatalomnak absorbeáló törekvéseivel szemben megóvják, mely súlypontját a római egyház s ennek középkori intézményeiben kereste. Bocskai, Bethlen és Rákóci véres drámái ép annyira a nemzeti fiio-oretlenséo- érdekében vívott harcok, mint vallási oo o ' háborúk voltak. Ujabb időben tehát, midőn az 1867-iki kiegyezéssel a nemzet célját állítólag elérte, és közjogi viszonyainkat az államiság fogalmai szerint önállólag berendezni kezdtük, a protestánsok teljes joggal várhatták, hogy a törvényhozás sietni fog az egyház és állam közti viszonyt is úgy szabályozni, hogy a római egyháznak a protestánsokkal szemben elfoglalt kiváltságos állása megszüntettetvén, az 1848. 20. tcikkben a vallásfelekezetekre nézve kimondott tökéletes egyenlőség és viszonosság valahára testté Váliék.