Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-21 / 12. szám

művekben kiábrázolták. Győzelmi pompával kisértettek haza lakhelyökre, a közterhek viselésétől fölmentettek, megtisztelő ajándékokkal elhalmoztattak, a prytaneumban iinnepies lakomákon megvendégeltettek. Az Olympias - négy évi időköz egyik játéktól a másikig, időszámitási rend, az ő nevökkel neveztetett. /> Ennyi elég a tulajdonképen úgynevezett gymnasiumoknak a görögöknél ismertetésére; s minthogy ezekről értekezésem folyamában nem szándékom többé szólani: még csak néhány észrevételt igtatok előadásomhoz. Elsőben: A testgyakorlati intézeteknek, a tornázásnak, melyeket a németeknél Guths Muths és Jahn kezdeményeztek, s melyek korunkban, mindinkább szaporodnak és terjednek*) a görögök gymnasiumaiknál van kezdete s mintája. A mi gymnastikai intézeteink ezeknek csak gyarló utánzása en miniatűré. Másodszor : A görögök gymnasiumaiban, hol az ifjoncok, s palaestráiban, hol az athleták gyakoroltattak, az aliptés, tornamester, társai és segédei anthropologok voltak, kik az emberi test alkatát, a tagok szerkezetét s arányát, az ideg rendszert s izmokat jól ismerték, s a tanoncok testi állapotához, fogyatkozásaihoz, s szükségeihez képest jelölték ki a gyakorlatokat. Nálunk erre nincs figyelem, nincs gond; egyedül a franciák tornáznak orvosi rendelet szerint. Az aliptés adott utasításokat a gyakornokoknak az életmódra és élelmezésre nézve is, mire az átalában képesítve volt, ismervén a tanoncok testi alkatát s egészségi állapotát. Továbbá a görögök gymnasiumainak éltető eleme volt a szülék s a nagy közönség érdekeltsége. Ezek szorgalmasan látogatták a gymnasi*) A gymnastikai szokásos gyakorlatokat — melyekhez számítom az úszást, lovaglást és vívást — nemcsak ajánlatosaknak tartom az egészség fentartására s az erők fejlesztésére nézve, az átalános katonai kötelezettség következtében is, hanem szükségeseknek is úgy az erkölcsi, mint értelmi nevelés érdekében, mert egy szellemi gyakorlat sem hajtható végre, sem sikeresen, sem maradandólag bágyadt vagy beteges testtel. Az aesthetikai illem s kellem szintén követelik ezaket. Volt nekem egy jó barátom, B. J., a ki azon időben tanult S.-Patakon, mikor Kazincy Ferenc ott a vizsgákon megszokott jelenni. Kazincy, a ki az értelmes és szellemes ifjakat kedvelte és pártfogolta, aesthetikus is volt, B-t a vizsga után magához hivatta, megdicsérte, buzdította, végre elbocsátotta azon figyelmeztetéssel; Öcsém, tanulj állni, ülni, járni ! Es B-ból sálon ember vált. Az okos apa s anya is taníttatják fiók- és leányukat táncolni, nem azért, hogy tanulják meg a táncfigurakat s táncoljanak, hanem azért, hogy tanuljanak s szokjanak meg állni, ülni. járni. umokat s gyönyörködve szemlélték a játékokat s gyakorlatokat. E részvét élesztése végett a gymnasium épülete s udvartere körül voltak véve fedett, oszlopzatos folyosókkal, ezek bútorozva kényelmes ülőhelyek s székekkel a vendégek számára, kik társalgó csoportokká alakultak, a folyosók derék szögletein félkörök, apsis, s bennök exedrae, társalgási nyílt térek a philosophok számára, künn a szabadban a pálya, stadion a futásra, szerte térek, stationes, a birkózásra, ökölviadal- és ugrásra, árnyékos helyek, platanokkal körülültetett sétautak a vendégek számára. Végre, gyönyörködve bámulom az intézményt és szokást, miszerint, midőn az ifjak végezték a gyakorlatokat s munkáikat, pihentek és szünetet, Gyoh^ tartottak, a philosophok a peristyliumból leszálltak s az ifjakhoz leereszkedvén, ezek hallatára értekeztek maguk közt vagy vitatkoztak egymással, sőt az ifjakkal beszédbe bocsátkozván, a fennforgó tárgyra nézve irányukban észrevételeket s magyarázatokat tettek. A oyohj-ból ered a schola, iskola, a scholion, rövid jegyzet vagy magyarázat, a scholiasta, a ki rövid megjegyzéseket tesz vagy ír. Mégis szép világ volt a régi görög világ ! épen ellentéte a mostani Görögországnak. A gymnasiumnak, melynek a physikai nevelés volt tulajdonkép rendeltetése, átvitetett a neve hasonlatosság szerint, per analogiam, azon intézetekre is, melyeknek rendeltetése s feladata, a physikai nevelés mellett, a valláserkölcsi és értelmi nevelés. Ily értelemben a gymnasium célja a lelki erők, s szellemi tehetségek nevelése s kifejtése, Ily iskolának feladata pótolni és kiegészíteni a családi nevelést; gondoskodni a család által plántált erkölcsiség es vallásosság növekedéséről; a növendéknél bizonyos már csirában meglevő erényeket fejlődésre segíteni; beplántálni a növendékek szivébe az erkölcsi és vallásos alapelveket; őket igazságszeretet, egyeneslelkűség, szívesség, szerénység, önmérséklésre, jogosság, szorgalom, rendtartás, tisztaságra nevelni s szoktatni. Egy szóval itt gondot kell fordítani az erkölcsi természet művelésére s a jellem képzése s nemesítésére. Legyen e nevelés egyszerre vallásos, erkölcsi és értelmi. Legyen vallásos, hogy annál bízvástabb legyen erkölcsi; erkölcsi, hogy annál