Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-14 / 11. szám

jogok szerint intéztetik a község által, mint a felekezeti az egyház által.) Visszatérve a 38-ki törvénycikkre, azt látjuk, hogy azon elv, melyet a törvényhozás a törvény létrehozatalával elfogadott, nincs teljes követke­zetességgel keresztül vive, mert ekkor minden iskolát kivétel nélkül községinek kellett volna nyilvánítani. Azonban, ha hazai viszonyaink fölött elfogulatlan szemlét tartunk, lehetetlen azon meg­győződésre nem jutnunk, hogy a túlságos követ­kezetesség nem csak most, de talán sokáig, az elemi tanügy és így az értelmiség általános ter­jedésének is csak hátrányára szolgait volna. Mert a régi kisebb nagyobb mértékben dologhoz értő és eleitől fogva tanügygyei foglalkozó faktorokat nemcsak dologhoz nem értő, de e mellett még rossz akaratúak is váltanák fel. Ha ehhez még hozzá vesszük a vallás nevelői hatását, csak örül­hetünk azon, hogy a törvényhozás, a merev kö­vetkezetességet nem követve azokat, kik addig az elemi tanügyet vezették, nem zarta ki az is­kolából. Igaz ugyan, hogy a törvény szerint a lelkeszek a községi iskolaszéknek tagjai, s nem szól semmi az ellen, hogy elnökei is ne lehesse­nek, de meg ez esetben is az iskola az egyhá­ziak részéről csak mostoha testvérnek tekintetnék. Nem ritkán a községi iskola a lelkész és hívei közötti egyenetlenkedés eredménye, mely esetben nem csak a helyi szakértő faktorok rekesztetnek ki az iskola vezetéséből, hanem a ket fel közötti gyűlölet az iskolára is átszáll. Nem azt akarjuk az előzők által mondani, hogy a községi iskola teljesen mellőzendő, csak azt, hogy nem erőszakolandó ott, hol azt a vi­szonyok nem teszik kívánatossá. A viszonyok, melyek a községi iskola létesítését kívánatossá tehetik, a következők: Egy községben két vagy több felekezet létezhetik külön iskolával, de mi­vel mindegyik híveinek száma csekély, egyik sem bír jó iskolát előállítani, mig azok közösen ké­pesek volnának. Ne feledjük azonban, hogy az iskola botránkozás köve ez esetben sem lehet. Inkább legyen két, három kevésbbé jo iskola bé­kesseg utján, mint egy, minden követelménynek eleget tevő, folytonos viszálkodás mellett; mert ez utóbbi esetben, a mit az iskola építene, azt az élet elrontaná. Hasonlókép kívánatossá teszi a községi iskolát azon körülmeny, ha a község ha­tárán, a községétől különböző vallású birtokos vagy birtokosok vannak, mert ez -esetben a tör­vény alapján az iskola számára azok is meg­adóztathatok, mig a felekezeti iskolára nem köte­lesek, s annak rendesen csak alamizsnát nyújta­nak könyörületből. Már pedig, ha a községben levő vagyon' ezen uraknak jóllétet nyújt, jogosan megkövetelhető tőlük az is, hogy azon község köznevelési ügyére ők is áldozzanak. Volna ugyan a törvény úgy is alakítható, hogy a köz­ség határán levő minden birtokos, ha a saját felekezetéhez tartozó iskola nincs a községben, egyik vagy másik felekezeti iskola számára kö­teles adózni, de ezen intézkedés mindennek, csak jogosnak nem volna nevezhető, mert a felekezeti iskolának első sorban feladata vallásos célokat megvalósítani és csak második sorban kulturális; már pedig joggal senkitől sem követelhető, hogy idegen vaPás céljaira áldozzon; azonkívül az gyakran a viszály szülő oka lenne. Városokban a községi iskolák letesitését a városrészek távol­ságai eléggé indokoljak. Ezen és ehhez hasonló okok oda működhet­nek, hogy a községi iskolák létesítése kívánatossá válik. Nem szabad azonban annak semmi eset­ben oly varázserőt tulajdonítanunk, hogy higy­jük, mihelyt e nevet adjuk neki, azonnal minden bajnak vége van, és az iskola haladéktalanul vi­rágzásnak indul. Nem a név, hanem a tanitó te­szi az iskolát. Hívják azt az iskolát bárhogy, ha jó tanítója van — jo lesz. Ha végre valaki azon kérdést vetné tel, hogy az előzőkben elmondottak altal mi celozta­tik, a következő feleletet nyeri: Legyen a vallas a népiskolai elet vezetője ! Tartsa a tanitó val­lását és lelkészet tiszteletben, mert az azokra dobott sarral legjobban magát piszkolja be. Munkálkodjék a tanitó és lelkész a nép erkölcsi és értelmi haladasának épületén vállvetett erővel, | nem pedig ujj húzással, mert csak így szereznek maguknak, az iskolanak, az egyhaznak becsülést; ! Legyen az egyház és iskola testvér, mert csak így fog a legnagyobb magyar ama jós mondata: ^Magyarország nem volt, hanem lesz!^ beteljesülni. Somogyi Géza, I iglói tanitókep. tanár. TARCA. Az álláspont dönt. B. ur, — hiszem, — nem veendi rosz neven, ha e címet helyezem én is cikkem fölé annyival inkább, mert az „et ab inimicis discenduirT'-boI folyó applica­tiójat nem csak teljesen elfogadom, de annak érvénye­sítését, minden összejövetelünk alkalmával, mar évek óta hangoztatom és sürgetem ; nem azért pedig, mintha ezt a mostani rendszert absolute rosznak tartanám (hi­szen mennyi jelesünk lett belőle), hanem azért, mert az okos lélekkel felruházott embernek, — a haladás, töké­lyesbülés céljából, — a jó helyett, kötelessége a jobbat követni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom