Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1880 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1880-03-07 / 10. szám

PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐ-és KI A D Ó - H I VATA L: VIII. ker. Máriautca 10. sz, 1, em, El őfizetési dij: Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásért 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. gmr* Teljes számú példányokkal mindég szolgféillia-t-uirLk:­Azon t. előfizetők, kiknek előíizetésök lejár, annak megújítására felkéretnek. A vallás és iskola. 1. Napjainkban a tanítóság között, ugy külön, mint testületenként sajátos szellem kezd felszínre vergődni. Ezen szellem, vagy ha úgy tetszik han­gulat, a vallást a népnevelésre ha nem is káros­nak, de mindenesetre feleslegesnek, a vallás szol­gáinak, a lelkészeknek befolyását a tanügyre veszélyesnek, a lelkésznek a tanítóhoz való viszo­nyát ellenségesnek, az utóbbi szabadságát lenyű­gözőnek tünteti fel. Mi természetesebb ennélfogva annál, hogy az ily tanitók által vezetett iskolák szelleme min­den másnak, csak vall^»is;nak nem mondható. Miután ezen áramlat mi .kább inkább növek­szik, talán nem lesz fölösleges az ezzel összefüggő eszméket kissé tisztázni. E közben tartózkodni fogok mindattól, ami bármely részről vallás fesze­getésnek volna keresztelhető, sőt ellenkezőleg azt iparkodom megmutatni kartársaimnak, hogy az egyház és iskola ikertestvérek, és a tanítónak ugy saját személyi nyugalma, mint a szoros érte­lemben vett nevelői ténykedésének sikeressé té­tele végett szüksége van a vallásra és a vallás szolgáinak befolyására. Vajha ne értetném félre és ne lenne beszédem kiáltó szó a pusztában! Nem ritkán találkozunk azon véleménynyel még a jobbnevű paedagogusok (Basedow) között is, mely szerint a vallástanítás az iskolára nézve nemcsak felesleges, hanem káros is. Ezzel szemben csakis a dolog természetéből folyólag járunk el, ha az iskola vallásosságának szükségességét igazoljuk, egyszersmind előadjuk azon okokat, melyek a jelzett vélemény létrehozói voltak a múltban és azokat, melyek azt a jelen­ben folytonosan táplálják és nevelik. ^A szív egy különös izom, különböző testünk legtöbb más szervétől; ezek a munkát pihenéssel váltják fel; a szívnek mindig munkásnak kell lennie, az élet első percétől az utolsóig lüktetnie, dobognia kell, ha az dobogni megszűnt, az élet tüze kialszik. A vallás a szív a népszellem szerve­zetében. Ha ezen szív dobogni megszűnt, rothadás, romlás és pusztulás áll be.c így szól igen szépen és helyesen Lázárus tanár. Ha ezen állítás áll a nemzetekre nézve, ugy az az iskolára nézve sokszorosan állni fog. A vallás közvetlenül a lélek érzelmi tehetségére, a kedélyre hat, de mivel az az értelmi és akaró­tehetségtől nem hermetice van elzárva, sőt azok­kal a legszorosabb összműködésben van: innen világosan kitűnik, hogy a vallás az egész szellemi élet irányzatára határozott befolyást gyakorol. Ez az oka annak, hogy különböző vallások követői gondolkozásuk és működési hajlamaik tekintetéből is annyira elütök egymástól. A vallástól, mint az egész emberre ily nagy befolyást gyakorló ez eszköztől az iskolát megfosztani annyit tenne, mint kivenni a tanitó kezéből kezéből a szorosabb értelemben vett nevelés leghatalmasabb eszközét. Hogy napjainkban oly általános a panasz a ser­dülő ifjúság, illetőleg ennek zabolátlansága ellen, mely sem a szorosabb értelemben vett erkölcsi­ség terén, sem a tiszteletlenségben minden iránt, ami ős időktől fogva szentnek tartatott, határt 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom