Protestáns egyházi és iskolai lapok – 22. évfolyam – 1879.

1879-09-07 / 36. szám

m. : Magyar nyelvgyakorló népiskolák számára. 1-ső füzet: alaktan. Irta Horváth József, aradi népta­nító. Kiadja Kókai Lajos. Ára 30 kr. — Deuisches Lesebuch für Volks- und Bürgerschulen. Herausgegeben von G-eorg Jauss, Director der stiidt. höheren Míidchen­schule in Oedenburg. Zweiter Theil. Für das dritte Schuljahr. Számos képpel. Kiadja Aigner Lajos. Ára kötve 55 kr. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hír. Uj fejértón Kálmán Dezső ottani ref. s. lelkész, egyhangúlag lelkészszé választatott. * Helyreigazítás. Lapunk mai számában a vezér­cikk irója helyreigazit ja „azon tévedésemet, mint ha az alapvizsgálati bizottságok tagjait a minister nevezné ki vagy bizná meg ; mert azok az illető szaktanárok ; vá­lasztatnak tehát az iskolai illetékes hatóság által, ugyanaz által bízatnak meg vizsgálókul is, a minister csak tudo­másul veszi.* Epen Budapesten időzvén, midőn e cikk nyomatás alá került, habár nem tartozom is azok közé, akik különös gyönyörüségöket lelik a helyreigazításokban s akik az utolsó szót minden áron maguknak vindikálják : ezúttal mégsem állhatom meg szó nélkül a cikknek rám vonatkozó idézett passusát. Mert hát mégis csak furcsa szinben tűnném fel a közönség előtt én, a í'ungeus jog­tanár, ki már évek óta tagja vagyok az alap- és állam­vizsgálati bizottságoknak, ha még azt se tudnám, hogy ki adja nekem a megbízatást arra, hogy az emiitett vizsgákon mint censor részt vegyek. A cikkiró úr félre­értette szavaimat. En a ministeri Pontozatokról irt cik­kemben nem arról beszélek, hogy jelenleg ki nevezi ki az alap- és államv. bizottságok tagjait (ha erre a kérdésre kellett volna felelnem, elhiheti, hogy négy év alatt csak megtanultam volna arra praxisból a feleletet); hanem megtámadom a Pontozatokban foglalt azon intézke­dést, mely szerint nemcsak az államvizsgák, hanem az iskola körén belől tartandó alapvizsgálatok censorait is jövőre a kormány nevezi ki, vagy — hogy a Pontozatok sza­vaival éljek, de ami a dolog lényegén mitsem változtat — „bizza meg 4. Tehát a „Pontozatokban* nincs különbség téve az alap- és állam­vizsgálati bizottságok tagjainak m i k é­pen való megbízatása között. Amazok is emezek is jövőre a minister tői nyernék r m a n d a t u m a i k a t. Es ez míg egyrészről a most divó kinevezési rendszerrel szemben határozott visszaesés lenne ; másrészről az alap- és államvizsgák egymástól külön­böző természetével se lenne összeegyeztethető. Különben meglehet, hogy a minister maga is a régi rendszert akarja fentartani s csak roszul fejezte ki magát a Pon­tozatokban ; a mi annál valószínűbb, mert az illető pont után zárjelben ez áll: »mint ez jelenleg is igy történik.* En tehát elhiszem, hogy az alap-vizsgálati bizottságok tagjait, „amint ez jelenleg is igy történik,* jövőre szin­tén „az iskolai illetékes hatóság fogja választani,*' s csak az államvizsgálati bizottságok kültagjainak kineve­zését szándékozik magának a minister fentartani; de akkor önmagát cáfolja meg a minister, midőn azt mondja, hogy ugy az alap-, mint az államv. bizottságok tag­jait „m a is* a minister bizza meg ; mert „ez jelenleg nem így történik*. Budapest, 1879. sept. 2. Ballagi Géza. * Néhai Basa Mihály esperes siremlékének lelep­lezési ünnepélye sept. 3 kára volt kitűzve Felvincre. * A Marcal mellékéről egy hosszabb levelet vet­tünk, melyben a Marcal mellett fekvő 3 anya- és 2 leánygyülekezet valláserkölcsi életére vonatkozólag több érdekes adatot olvasunk. A levélből közöljük a követke­zőket : A nagypiriti gyülekezet a mult hó végén szép ünnepet ült. E gyülekezet ugyanis mintegy 800 frtnyi diszitést és újítást eszközölvén templomán, az f. aug. 24-ikén nagy közönség jelenlétében felszenteltetett. A szentelésre Sebestyén János kupi és Jakab Pál csöglei lelkész urak hivattak meg. Csöglei lelkész ur mint első szónok „A templom és istenitisztelet eredetéről és ala­kulásáról* értekezett, népszerűen, vallásosan. Kupi leik. ur tartá a felavató egyházi beszédet, alapigéül olvasván fel I. Móz. XXVIII. 10—17. verseit. Alapeszméje az isten házának fontossága, jelentősége s az ez iránti szeretet és ragaszkodás volt. A piriti gyülekezet buzgalma a temp­lom renoválása körül, kétszeres elismerést érdemel a jelen viszonyok közt, a midőn a határ egy részét elverte a jég, más részében pedig a hó és viz oly iszonyú káro­kat okozott, hogy a lakosok legnagyobb részének vető­magva is alig termett meg. Nem hagyhatom említés nélkül azonban, hogy az érdem oroszlánrésze minden­esetre Barthalos Mihály esperes urat, mint helybeli lel­készt illeti, a ki gyülekezetének valódi lelkésze, kinek szelid lelkülete, tiszta és feddhetlen élete mindenkit leköt és követésre készt, a kinek buzdítása és közreműködése mellett az egyházközség alig 15—16 év alatt több mint 6000 frtig terjedt épitést és javitást eszközölt. Ily szép és súlyos áldozatokat igénylő tettekkel azonban nemcsak e gyülekezetben, hanem általában az egész Marcal mellékén találkozunk. Igy mind az 5 községben a jelen évtized elején népiskolák emeltettek, melyek nemcsak a más gyülekezetek által emelt, hanem a kormány által épített és subventionált ilynemű épületekkel is kiállják a versenyt, ! sőt gyakran felülmúlják azokat. Figyelemre méltó dolog ! az is, hogy ezen, összesen alig 2500 lelket számláló egy­házak 5 iskolát tartanak fen, ellátják azokat a szükséges tanerőkkel és taneszközökkel; fentartanak továbbá 5 templomot és 3 paroehialis házat ugyanannyi lelkészszel; adnak papjaiknak és tanitóikualc ha nem is fényes, de mindenesetre tisztességes fizetést. Arra pedig nincs eset, hogy valamely egyházi tartozásukat annak idején be ne fizessék, de igen arra, hogy ha akár lelkészeik, akár tanítóik igényelnék, előre is fizetnek. Az iskoláztatás rég időtől fogva Veszprémmegye területén itt állt legjobb lábon, és most is nagyon kevés kívánni valót hagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom