Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-02-09 / 6. szám

postai szétküldéssel 35 kr. — Ügyes munka, mely az emberi nem őskorának zűrzavaros, és épen ezért nehéz tárgyalású múltját vonzó modorban adja elő. Ez egyetlen füzet megtekintése után is bízvást állíthatjuk, hogy a szerző komolyabb szándékkal fogott művéhez, mintsem megérdemelte volna az ellene, műve megjelenése előtt a priori kimondott kárhoztató Ítéletet. Sebestyén Gy. ti-jzta gondolkodású, helyes itéletű írónak mutatja be magát e füzetben. Tanulmányai azonban hézagosak. Az őskori emlékek első felfedezőjének, bizonyosan valami német író után, dr. Schmerlinget tartja, holott már a 30-as évek legelején a kopenhágai dán tudományos egyletek kiadványaiban egymást éri az ősemlékekről szóló értekezés. Schmerlingen kivül még csak Boucher de Perthes francia tudóst említi. Ez is nagy hiba, mert ha már neveket említ, nem lett volna szabad felejtenie a kitűnő Worsaaet, ki az ősrégészet szétszórt tárgyait tudományos rendszerbe foglalta. Sacken, Broca, Aspelin, Zawisza, Montelius, Mierzinski, de Baye, Virchow stb. e tárgy kifejlesztése körül szintén nagy érdemeket szereztek. Őskori eszközök igen csinos metszvényeit találjuk e munkában, csak az a baj, hogy valamennyi külföldi leletből való, svájci, dán, nápolyi, ír szerszámok, magyar azonban egy sincs köztük. Ez nagy mulasztás. A nemzeti muzeum egy egész terme tele van legnagyobbrészt hazánkban talált őskori emlékekkel; ezek közül is kellett volna vagy egy-kettőt bemutatni. Az e tárgyban dolgozott magyar írók műveiről sem emlékezik meg a szerző. Kitűnő Rómerünk, ki ez ügy érdekében legtöbbet lendített, »Őskori műrégészetében" kimerítően tárgyalja a magyar őskort is. Pulszky, br. Nyáry Jenő, Henszlmann, Lenhossék, Szabó József, Hunfalvy Pál sokat foglalkoztak az őskor emlékeivel, s mind ennek semmi nyoma Sebestyén úr munkájában. E fogyatkozások leszámításával, ez a világtörténet mégis megfelel kitűzött céljának. A történetírás mai szellemében, de a tudomány nehézkes nyelvétől óvakodva írja le az emberiség gyermekkorát. Jó magyarsággal irt világos előadásban tünteti föl az állami, társadalmi és gazdasági élet fokozatos fejlődését. Nyomról nyomra kiséri a művelődés szakadatlan előhaladását. Mind ezen előnyös tulajdonainál fogva, jelen munkát részükről csak ajánlhatjuk közönségünk pártolásába. Kiállítása igen csinos; nagy 8-rét alakú, nagy betűs kiadás. A néptanítók és néptanítói körök által vásárolt példányok árából a kiadók az orsz. »Eötvös-alap" gyarapítására 10°/0

-ot ajánlottak föl. A Havi Szemle, szépirodalmi és kritikai, tudományos és politikai folyóirat, melyet Bodnár Zsigmond, a társadalmunkat legközelebbről érdeklő napi kérdésekre nagy gondot fordítva szerkeszt, február havi füzete megjelent. Érdekesebb cikkei: br. Eötvös J. közoktatásügyi ministersége 1867—70-ben Molnár Aladártól, ki leginkább van hivatva arra, hogy halhatatlan Eötvösünknek a közoktatásügy terén gyakorlatilag kivitt alkotásait s nagy terveit ismertesse ; a mesék őshazája Hatala Pétertől ; a hiányzó milliók br. Kaas Ivortól; az írói és művészi tulajdonjog Kováts Gyulától; a művészi és nemművészi utánzásról Pasteiner Gyulától ; Zola .Emil realisticus regényeiről Saissy Amadétól; Velence modern titkaiból Wilkie Collinstól. Ismertetések Győry Vilmos és mások tollából. Előfizetési ára egész évre 8 frt, félévre 4 frt, az előfizetések Wilckens F. C. és fia nyomdájába : (koronaherceg-utca 3.) küldendők. A magyar országos iparművészeti muzeum 24 lapra menő ideiglenes alapszabályait küldte be hozzánk a cultusminiszterium. E muzeum célja mindazon tudományos és művészeti segédeszközöket egybegyűjteni és szakszerűen rendezve fölállítani, melyek a közönség műizlésének fejlesztésére és nemesbítésére szolgálhatnak ; egyúttal pedig a hazai iparosoknak alkalmat nyújtani, hogy stylszerű, s az ipar műszaki követelményeinek megfelelő tárgyak állandó szemlélete s tanulmányozása által, ugy alakra, mint gyakorlati használatra is teljesen kielégítő ipar-cikkek készítésére képesítfcessenek. E füzet intézkedik a muzeum igazgatásáról, használatáról, kiállításairól stb. s meghagyja, hogy a birtokában levő gyüj; temények úgy rendezendők, hogy azok teljességükben a műipar fejlődési menetének, a legrégibb kortól kezdve napjainkig, lehető hű képét állítsák szem elé. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Vasadi Balogh Lajost, az irodalmi munkásságáról széles körben ismeretes gyúrói ref. lelkészt, f. hó 2-án a vértesaljai egyházmegye sárkeresztúri gyülekezete lelkészévé választotta meg. — Felsőbaranyából azon értesítést vesszük, hogy a bold. Hamar András főesperes halálával üresedésbe jött óldi ref. lelkészi állomásra, nagy többséggel Beregszászi Gusztáv aderjási lelkészt választották meg. — Kalmár Pál pápai ev. segédlelkész, a veszprémi egyházmegye kertai gyülekezete által, a mult évben elhunyt Kis János helyére, egyhangúlag rendes lelkészszé választatott meg. — A budapesti ev. tót egyházközség lelkészét B a c hát Dánielt, a Kisfaludy-társaság levelező tagjai sorába igtatta. — A dévai ref. ekklézsia főgondnokául T ó t h László urat választá meg. — Sopronban Bognár Géza kir. ügyészt egyhangúlag megválasztották az ev. convent elnökévé. — D r a s k ó c y Lajos ev. lelkész a hódmezővásárhelyi ipartársulat elnökévé választatott meg; Nagy-Kállóban meg Görömbey Péter ref. lelkész, mint a reáliskolai bizottság tagja, az ottani reáliskola mellett a szegény sorsú jó tanulók javára egy segélyegylet, esetleg tápintézet társadalmi utón való felállítása érdekében nagy mozgalmat indított meg. Részünkről örvendünk rajta, hogy prot. lelkészeink társadalmi téren is igyekeznek biztosítani befolyásukat. * Udvarhelymegyében a bözödí ref. egyházközség az ottani unitárius egyházzal az iskolára vonatkozólag igen üdvös egyezséget kötött. Mivel mind a két gyülekezet