Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-14 / 50. szám

nem haladtak. Mégis két körülmény az emberi kedélyekre való csodaszerii befolyásukat megfoghatóvá teszi. Először működésük szigorú rendszeren alapult. Minden, mit tettek, gondosan ki volt számítva és biztos cél felé vezetett. Yalóban, a tudomány és fáradhatlan buzgóság, a tanitás ós rábeszélés, a pompa ós önkinzásnak oly hézag nélküli egyesítése, mint az a jezsuiták működésében szemlélhető, egyedüli a maga nemében. Egyik a másiknak tettét semmi áron sem ócsárolta volna a világ előtt. Ok minden tekintetben egy testet, ós egy lelket képeztek. Másodszor a prot. theologusok ós tanárok úgyszólván egyetlen egy kérdésben sem értettek egyet, a tudomány minden egyes mozzanatáért keserű, sértő, egymást lealázó harcra keltek egymással; nem birtak azon szellemi nagylelkűséggel és fenköltséggel, melynélfogva a kevésbbé lényeges dolgok felfogásában egymás irányában türelmesek tudtak volna lenni. Nem csoda, hogy ezen gyümölcstelen civakodások a még meg nem szilárdult protestáns eszméknek nagyon ártottak és a restauráló katholicismus az államokat és fejedelmeket a római hierarchia alól kiszabadította volt, most a jezsuiták, ha csak színleg is, az államokat a fejedelmek iránti hűségre nevelték. Igy történt, hogy az 1566-iki Ágostában tartott birodalmi gyűlésen, melytől a pápa annyira félt, a kath. fejedelmek hatásteljes ellenzéket fejtettek ki a reformatiói tan ellen ós hogy a tridenti zsinat határozatai el lettek fogadva. Ha most már eme futólagos vonásokkal rajzolt időszakkal összehasonlítjuk napjainkat, be kell vallanunk, miszerint a két időpont két mozzanat tekintetében egészen a felcserélhetésig hasonlít egymáshoz. A jezsuiták ma is oly szigorú rendszerűek, mint a marburgi eredménytelen colloquium után bekövetkezett években. A pápa csalhatatlanságáról szóló dogma hozatala után ugy látszott ugyan, hogy a tizenkilencedik század felvilágosodottsága elvalahára teljes érvényre emeli a szellem ama szabadságát, melynek alapját a reformatio megvetette. Poroszországban a culturharc egész elszántsággal vivatott és Falk ministersége alatt az iskolák azon cél felé vezettettek, hogy első sorban az állam érdekeinek szolgáljanak. Viszhangra talált ez Európa többi államaibau is. Azon remény, miszerint a confessiók megszűnnek államot képezni az államban, mindinkább erősbbüJí, Nálunk is sokat beszéltek az országgyűlésen arról, hogy a nevelési alapok szigorú vizsgálat alá fognak vétetni s az iskolai ügyek államilag rendeztetni; hogy hozatni fog szabad vallási törvény ós így minden a társadalmi fejlődésre oly ártalmas súrlódások az egyes vallásfelekezetek- ós ezek meg az állam között meg fognak szűnni. Azonban a szabadelvű mozgalom lassanként elnémult; a culturalis kérdések gazdászati gondoktól, diplomatiai cselszövényektől háttérbe szoríttattak. Az államok .nem bírhatnak annyi bátorsággal, hogy minden iskolát államintézetté átidomítsanak, mert szegények, s a pénzt másfelé, leginkább hadi dolgokra szükséglik; de különösen azért, mert tudják, hogy előbb teljes vallásszabadságot kellene törvényileg biztosítani ós ezt tenni tanácsosnak nem tartják, miután így a katholicismusnak nagy gazdagságát az államnak nevelési és tanítási szolgálatából okvetlenül kiszorítanák. Siet is a katholicismus, ily körülmények között iskolát iskola után emelni, untalan hangsúlyozván, hogy így az államnak legjobban szolgál. Poroszországban meg épen most Puttkammer minister Elbingbe azt távsürgönyözte, hogy ő az ottani városi iskolának megnyitó ünnepélyét azért tiltja be, mert ő elkülönített hitfelekezetf iskolákat akar, általában itt az orthodox protestánsok nagyon kezdenek kacsingatni Rómával. Mindez azt mutatja, hogy nemcsak a vallásszabadság, hanem a jogállamok békés ós üdvös fejlődése is a reactio által veszélyeztetik, ós a culturalis harc a hitfelekezetekre bízatik. Ez a józan protestantismusra, mely a felvilágosodásnak egyedüli zászlóvivője volt, minden időben nagyon fontos intés. Meg kell foutolnia, hogy az emberek tévedhetnek, de a szellemi fejlődés rendszerét s törvényeit, mint a melyeken létök alapszik, nem ingathatják meg állandóan. Tudnia kell, hogy az előhaladott kor tudományos igazságai győzelemre# csakis az iskolák által juthatnak. Oda kell hatnia, hogy a szabadelvű józan protestantismus iskolái a legjobbak legyenek, úgy az állam mind a társadalom érdekeire nézve. Magától értetik, hogy ez csak szorgalom, fáradhatlanság, de különösen egyértelmű összetartás által érthető el, Ezt szemünk eló'tt tartván, örömmel üdvözöljük mind azon üdvös indítványokat, tervezeteket ós fáradozásokat, melyek hazai protest. tanügyünk felvirágoztatását célozzák és csak arra kérünk minden