Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-14 / 50. szám

Scandináviában a reformatio nézetei annál mélyebb gyökeret vertek, mert itt uj dynastiák keletkezésével találkoztak és egészen uj állami berendezést eszkö­zöltek. Islandból 1552-ben a katholicismus utolsó maradványai is eltűntek. Wasa Gusztáv 1560-ban vég­rendeletében szigorúan meghagyta utódainak, hogy a prot. valláshoz hívek maradjanak ós a trónra léphe­tést e feltételhez kötötte. Midőn Livonia magát Lengyelországnak aláve­tette, legelső feltótele az volt, hogy az ágost. hitvallásnál maradhasson. Ennek következése az volt, hogy a lengyel nemességnek tekintélyes része szintén magá­évá tette a reformatio tanait és elveit. Hallani lehetett itt akkoriban eme szólamot: „A lengyel nemes ember királyának sincs alávetve, mikép lehetne a pápa szolgája?" Annyira fejlődött a dolog, hogy protestánsok foglalták el a püspöki állomásokat. I. Ferdinánd a magyar országgyűlést nem bírhatta oly törvények alkotására, melyek kedvezőtlenek lettek volna a protestánsokra, az Eger tájékán lakó refor­mátusok különös szabadalmakat nyertek. Erdélyben 1556-ban a papi birtokok országgyűlési határozat folytán bevonattak. Osztrákországban hasonlóképen uj tünemények merülnek fel. A fiatal nemesség Wittenbergában végzi tanulmányait: az ország fel­sőbb tanintézetei protestánsoktól teltek meg; az összes lakosságnak csak még harmincad része volt katholikus ós miután Bajorországban is a nemesség tulnyomólag a prot. elveket vallotta, a salzburgi érsekek sem óvhatták meg országukat az uj tantól. Beállott volt amaz idő, - 1558 — midőn Német­ország összes lakosságának alig tizedrésze tartozott a katholicismushoz. A protestantismus e rendkivüli gyors győzel­mének legfőbb oka azon körülményben rejlett, hogy elvei csakhamar meghonosultak volt az egyetemeken. A katholicismusnak amaz* erős védői, kik még Luther­rel disputáltak, részint meghaltak, részint agg kor­ban állottak. Fiatal erők ezen kipusztult kath. har­cosok pótlására nem találkoztak. Bécsben húsz óv lefolyta alatt az egyetemi hallgatók közül egyetlen egy sem avattatott fel papnak. Diliingenben Truch­sesz Ottó cardinalis állított volt ugyan uj kath. egyetemet, különösen a prot. tanok kiküszöbölése céljából, mely pár évig néhány spanyol theologus vezetése alatt virágzott, mihelyt azonban e tanárok visszatértek hazájukba, egész Németországban nem találtatott kath. tudós a megürült tanszékek betöl­tésére. Ide is protestánsok nyomultak be. Ez időben Németországban a tanárok majdnem kivétel nélkül protestánsok voltak. Az összes fiatalság tőlük szívta be a szabadelvű tudománynyal a pápa elleni gyűlöletet. Európa északi ós keleti vidékein ez volt a tény­állás. A katholicismus sok helyen elnyomva, legyőzve, tönkre téve volt. Még az alatt is, míg itt magát megvédeni törekedett, délen ós nyugaton még vesze­delmesebb ellenfelei támadtak, miután Kálvin tana kétségkívül még határozottabb ellentétbe lépett Kómá­nak intentióival, mint a lutheranismus, ós a román nemzeteket ellenállhatlan varázshatalommal ragadta magával. A mint a scandinávi államok lutheránusok, ugy a brit statusok kálvinisták lettek. A francia nemzet meg természetének egész élóukségével ragadta meg e nagy hazafiának tanait. A francia egyházak minden üldöztetés dacára, templomaikat a genfi minta szerint rendezték be. Micheli, velencei követ 1561-ben nem ismer depar­tementet, mely a protestantizmustól ment lett volna. Bretagne ós Normandie, Gascogne és Languedoc, Poitou, Touraine, Provence, Dauphiné egészen pro-i testansok. Azt irja: „Minden ember ezen nézeteknek hódol- ós mi legnevezetesebb, maga a papi testület is, nemcsak világi papok, de szerzetesek, apácák, püspökök ós a legelőkelőbb praelatusok." II. Ferenc halála után Genfből 50 protestáns pap ment Fran­ciaország különböző városaiba. Micheli csodálkozik, mily tekintélyben áll Kálvin és mennyi ezer pénz­segélyt kap minden vidékről azok támogatására, kik Genfben menhelyet kerestek. A mi Német-, Francia- és Angolországban tör­tónt, Németalföldre is behatott. Minden kíméletlen üldöztetés dacára 1561-ben itt is létesült a pro test. confessio a genfi minta szerint. A körülmények Eu­rópa szerte olyanok voltak, hogy II. Maximilian 1562-ben a morvái testvéreket is elismerte törvénye­seknek, kik most siettek, szervező zsinataikat tar­tani ós ezeken 188 papot választottak a hivek lelki gondozására. A savoyi herceg pedig 1561-ben a valdensiekuek uj szabadalmakat kénytelen volt adni. Európának legismeretlenebb ós legelrejtettebb vidékeire benyomult volt a prot. eszmének éltető ereje. Mily beláthatlan tér volt az, melyet rövid 40 óv alatt magának meghódított! Islandtól a Pyraeneusokig, Finlandtól az olasz alpesek magaslatáig s ezen tul a latin egyház egész tágas területét hatotta át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom