Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1879 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1879-12-14 / 50. szám

Huszonkettedik évfolyam 50. sz. Budapest, 1879. december 14. PROTESTÁNS GYHÁ3I ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztő- és K J A D Ó-HI VATA L: VIII. ker. Mária-utoa 10. sz. 1. em. ZElóflzetéel díj : Helyben házhozhordással s vidékre postai küldéssel félévre 4 ft. 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál ; helyben a kiadóhivatalban. Egy szám ára 20 kr. Hirdetések dija: 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásnál B kr., egyszeriért 7 kr sorja. — Bélyegdij külön 30 kr. .1107 fú; Teljes szánni példányokkal mindég- szolgálhatunk. Előfizetési felhívás a „PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP" 1880-dik évi, huszonharmadik folyamára. Előfizetési dij: Egész évre 0 forint, félévre -4= forint 530 kr, negyedévre Q forint 2S kr. Az. előfizetési pénzeket lapunk kiadóhivatalába (Mária-utca 10-ik szám alatt) kérjük küldeni. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Ballagi Mór. Régi harc uj alaktan-A jelen társadalmi élet legfontosabb és legtanulságosabb harca kétségkívül az, mely iskolai kérdések miatt folyik az állam és az egyház érdekei között. A modern állam ugyanis azon szempontból kiindulva, hogy a vallás egyáltalában egyéni dolog, mely csakis a szabad, kényszer nélküli társulás utján haladhat elvei megvalósításának célja felé, azt tartja, miszerint az iskola legelső feladata, az állami érdekeknek szolgálni. Az egyház ellenben az emberiségnek túlvilági üdvözülését tartva szem előtt, az egyén és a társadalom minden mozdulatát tekintélyétől és Jóváhagyásától akarja függővé tenni s így az iskolákat, mint a melyekben a felserdülő nemzedék neveltetik, vezetése alól kibocsátani egyáltalában nem hajlandó. Mindkét párt tudja hogy a ki az iskolákat bírja, az bírja a jövőt is. E harc, mely egy idő óta hevesebben és savósabban folyik, nem uj. Kezdete a reformatio terjedésével összeesik, mert a reformatio nemcsak a vallás-szabadságnak megalapítója, hanem az állami jogoknak a róm. hierarchia bilincseiből való kiszabadítója is volt. Mindkét céljának magvát az iskolákban felvilágosító tanitás által vetette el, és nézetei ellenállhatlan hatalommal győzedelmeskedtek a katholicismus felett germán, szláv ós román nemzeteknél. A protestantismus e hódítása a tridenti zsinat utolsó üléséig félbeszakítatlanul tartott. Már azért is érdemes, ezen időszakra egy futó pillantást vetni, mert a történelemben analógiák vannak s nékünk ugy tetszik, mintha a tridenti zsinat utáni időpont azonos volna napjainkkal, melyek a pápai csalhatatlanság kimondása után bekövetkeztek. Miért? azt a következőben akarjuk kifejteni. Nézzük tehát röviden a tridenti zsinat alatti ós utáni napokat. es